Annyit bámuljuk a tévét, hogy belenövünk a fotelba

Annyit bámuljuk a tévét, hogy belenövünk a fotelba
A teljes népesség naponta átlagosan 5 óra 2 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel volt több, mint az előző év ugyanezen időszakában – derült ki a Nielsen Közönségmérés adatai alapján. Viszont a korcsoportokat nézve érdekes dolgok derültek ki.

2015 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 óra 2 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel volt több, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 28 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 4 óra 5 perc, ami a gyerekek esetében 1 perces, míg a 18-49 éveseknél 6 perces csökkenést jelentett. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 6 óra 41 percet tévéztek az év utolsó negyedében: 11 perccel többet, mint egy évvel korábban.

Időeltolásos tévézés
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,1%-át, átlagosan 3,4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2015 negyedik negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,2 illetve 1,5 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány továbbra is a legalacsonyabb, mindössze 0,8% volt.

2015 utolsó negyedében a közszolgálati csatornák részesedése 15,5%-ról 16,7%-ra nőtt, de az általános szórakoztató csatornák 19,6%-a és a filmcsatornák 10,1%-a is hasonló mértékű – egyaránt 1,1 százalékpontos – emelkedést jelentett 2014 ugyanezen időszakához képest. A gyerekcsatornák 0,8 százalékpontos növekedéssel 5,2%-os közönségarányt értek el, a zenecsatornák 0,4 százalékponttal 3%-ra, az életmódcsatornák pedig 0,2 százalékponttal 2,3%-ra növelték részesedésüket az egy évvel korábbi arányukhoz viszonyítva.

A két nagy
A két országos kereskedelmi csatorna (RTL Klub + TV2) együttes részesedése 29,4%-ról 26,2%-ra mérséklődött, a hírcsatornák 3,2%-os közönségaránya 1,1 százalékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, míg az ismeretterjesztő és sportcsatornák részesedése 0,4 illetve 0,2 százalékponttal maradt el a 2014-ben mért értékhez képest.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 11,6%-os volt, míg a műsorfogyasztás 17,2%-át tette ki. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorokat 2,9%-os sugárzási arányukhoz képest lényegesen nagyobb, 9,7%-os részesedéssel fogyasztották a nézők, de másfélszer nagyobb volt az érdeklődés az „információs” és a „nem zenei szórakoztató” műsortípusok esetében is. A kínálati arányhoz viszonyítva a nézők csekélyebb mértékben érdeklődtek a „nem zenés fikciók”, valamint a „sport”, a „zene” és az „egyéb” (pl. reklám, műsorajánló) műsortípusok iránt, és bár a kínálat 12,5%-át a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok alkották, a nézők tévéfogyasztásából csupán 3,9%-ban részesedtek.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „puding, tejalapú desszert” került, második a „parfüm, kölni”, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)