Hiába interneteznek egyre többet, a tévézésre fordított idő még mindig magasabb, mint az egyéb monitorok előtt töltött. Amíg az interneten a reklámpiac nagyon változatos és sok szereplő, eltérő módszerekkel érhető el, addig a tévé pozícióját segíti, hogy hosszú ideje stabil normák szerint működik. Egy elfogadott, évtizedek óta megbízható mérési rendszere van, jó iparági banchmarkok érhetők el, fogyasztóbarát a felhasználók számára a rendszer.

Eközben az internetes időtöltés növekedése miatt sokan azt gondolják, hogy csökken a tévézéssel töltött idő, de ez nem igazán igaz. Ritter Ádám, a PanMediától nemzetközi összehasonlításokat mutatott erről: két évtizedes távon vizsgálva alig látszik változás a nyugati országokban és Magyarországon. Az utóbbi néhány év enyhe visszaesése / stagnálása egy hosszú növekedés után következett be, és még mindig magasabb ez a szám a 90-es évek közepi értékbél.

De a különböző korcsoportokban már jóval különbözőbb trendek figyelhetők meg: 50 év alatt jelentősebben csökken a tévézéssel töltött idő, afölött pedig egyre nő az utóbbi években. Az is igaz, hogy minél fiatalabb korosztályhoz tartozik valaki, annál kevesebbet tévézik. A mai fiatalok azonban nem fogják feltétlenül ezt a szokásukat megtartani: ahogy öregszenek az emberek, egyre több időt fordítanak a tévézésre. Hiszen a mai 50+-osok is sokkal kevesebbet tévéztek 20 évvel ezelőtt – ezt mutatják a hosszú időtávú adatok.

A tévézés szerepét az teszi stabillá, hogy egy közösségi élményt is ad, többen néznek egy adott műsort, meccset, sorozatot. A tévé nem merül le, mint az okostelefon, sokkal nagyobb a képernyő, jobb kép- és hangminőséget ad, lesznek olyan tartalmak, amik egyszerűen itt működnek jobban.

Az sem igaz, hogy aki digitális tartalmat fogyaszt, kevesebb tévét fogyaszt: az USA-ban az látszik, hogy a sok digitális tartalmat fogyasztók továbbra is sokat tévéznek - már csak azért, mert párhuzamosan zajlik a taralomfogyasztás. Ez már Magyarországon is egyre jobban látszik, a multiscreening egyre meghatározóbb trend lesz. Mind ezek hatására a lineáris tévézés még nagyon sokáig meghatározó lesz a médiafogyasztásban.

Az amerikai Mary Ann Halford előadásában a változásokban jóval előrébb járó amerikai piacról is hozott példákat. Ott már a legnagyobb tartalomgyártók gőzerővel dolgoznak az új elérési csatornákon, a hagyományos tévék mellett a VOD csatornákból is bevásároltak.

A nagy amerikai cégek egyre kevésbé hajlandók a Netflixnek és más VOD szolgáltatóknak átadni a tartalmaikat, a filmeiket, érzik hogy milyen nagy veszélyt jelent ez náluk. A Netflix ezért dolgozik olyan sok saját tartalom előállításán, idén már 6 milliárd dollárt tervez a cég erre elkölteni. De a Netflix nagy előnye, hogy már messzebb jutottak, mint mások, és óriási hátszelük van, nehéz lesz a versenytársaknak behozni.

Európában is egyre nagyobb az igény a saját, helyi tartalmak gyártására, a tévéknek sem lesz elég az importált – sokszor amerikai – tartalom megvásárlása. Amerikában már elég erős a koncentráció, és még több egyesülés várható, ehhez képes nagyon széttöredezett az európai piac. Nem lenne meglepő, ha az RTL és a Pro7Sat1 is saját európai VOD rendszerrel jelenne meg.

Elveszünk a tévé erdejében?

Az sem mindegy, hogyan találjuk meg a lineáris és/vagy a VOD tartalmak között, ami nekünk szól. A bőven száz feletti tévécsatorna, az áttekinthetlen számú online videó közül választani már-már frusztráló érzés.

Annus Gyöngyvér, a Media Press PORT-tól ezt a problémakört ahhoz hasonlította, hogy bármilyen termék vagy szolgáltatás esetében is milyen fontos az ajánlás – a tévéknél sincs másképp.

Ma már ezek tartalmát is célzottan kell eljuttatni a fogyasztókhoz: a száznál is több tévé műsorát már nem ismerik a nézők, nagyon nehezen találják meg maguktól a nekik tetszőt. Magas színvonalú tartalom ma már bőven van, de az a feladat a médiavállalkozásoknak, hogy ezt meg is találják a nézők.

A Media Press Port naponta 4 ezer televíziós műsort rögzít– csak a magyar piacra. Ezért találták ki az ajánlórendszert, ami jobb döntéseket hozhat, ami végül is fogyasztás növekedést jelent. Egy jól kategorizált ajánlórendszer egy honlap forgalmát harmadával is meg tudja emelni!

Biztos, hogy jó számokat elemzünk?

A tévés és internetes elérést, nézést is sok-sok mutatóval lehet mérni, együttesen azonban még nem sokan figyelik ezeket, főként nem az egymásra épülő hatásokat. Pedig nagyon fontos lenne tudni, hogy a YouTube videó miatt kezdte valaki a sorozatunk nézni, vagy fordítva? Biztos nincs erre technológia?

Az ma már nem lehet kérdés, hogy technikailag sokkal több elérhető, mint sokan gondolnák. Kínában 2020-tól a digitális megfigyelést élesben vezeti be az egész ország összes állampolgárára, több száz millió kamera képét tudják egyszerre big data módszerekkel elemezni. Akár több száz fős tömegből tudnak majd bárkit megtalálni, ez elég jól mutatja, hogy milyen lehetőségek vannak a videóanalitikában.

A hirdetések terén is fontos hatása lesz ennek – ismertette Bay Áron a MITO-tól. Például az online videók, tévés reklámok különböző verziót lehet A/B tesztelni, ebből lehet tudni, melyik hatékony. A YouTube Studio Beta is már sokkal összetettebb riport lehetőségeket ad, mint eddig bármilyen egyszerűen hozzáférhető videó analitikai rendszer.

A keresések számát, a kattintásokat, a végignézések arányát is lehet figyelni, illetve az is látszik, hogy milyen csatornákról érkeztek a megtekintések. Az is látszik, melyik csatorna mekkora bevételt eredményezett. Ez nem csak influencereknek lesz fontos, a reklámokról is egyre több adat érhető el.

A Facebook is készít elemzést a reklámvideókról a különböző megjelenési formák (pl. posztban, story-ban). Az idő elteltével exponenciálisan csökken a nézettség a kimutatásuk szerint, tehát csak nagyon kevesen nézik ezeket végig.

A Facebook nézettségi számaival érdemes nagyon óvatosan bánni, mivel az automata videó indítást még sokan nem kapcsolták ki – ezt az 1-2 másodpercet is nézettségnek számolja a cég. A felhasználók 87 százalékánál a feed-en görgetés közben elindulnak a videók, így a nézettség jelentős része véletlen/nem szándékolt is lehet.  De az sem üzleti érték önmagában, hogy mennyi ideig nézték egy videót az internetezők.

Érdemes néhány fontos apróságra odafigyelni: például feliratokat tenni a videókra. Az emberek 77 százaléknál be sincs kapcsolva a hang az eszközökön, amikor nézik, így nem sok értéke van egy megtekintésnek!

Komoly kihívás, hogy az online videókat együttesen elemezzük, a Facebook, a YouTube és az Instagram videók külön életet élnek, a köztük lévő interakciókat nem lehet elemezni. De elérhetők már erre rendszerek, amik az exportált adatok alapján a különböző platformokról tudnak áttekintést adni – ilyen a Delmondo és Mintrics is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!