-  Mennyire könnyű ma kockázati tőkéhez jutni? Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon több kockázati tőkebefektetés történik, mint a nyugat-európai országokban.

-  Nem ismerem az összehasonlító számokat, csak azt tudom, hogy mi másfél év alatt jutottunk el a tőkebevonásig, és nem volt egyszerű. Nem dobálják az uniós pénzeket kezelő alapok a befektetéseket, hiszen nekik azzal el kell számolni. A végén pedig nyereséggel  kell kiszállniuk.

-  Rögtön az Euroventures-nél kezdték a befektető keresést?

- Több kockázati tőkealappal is felvettük a kapcsolatot. De az Euroventures volt az, amelyik leginkább megértette az üzleti modellünket, és – a kockázatok ellenére – bizalmat szavazott nekünk.

- Van általánosan elmondható tapasztalata, amelyet tanácsként adna a befektetőt keresőknek?

- A legfontosabb, hogy szükséges egy kontroller szemléletű vezető a cégbe. Olyan, aki megfelelő módon tudja kordában tartani a cég stratégiai vezetőinek szárnyalását. Aki excel táblákra fordítja a cég modelljét, megtérülést, költséghatékonyságot számol. Az üzleti terven nyersz vagy buksz a legnagyobbat. Így annak megfelelő elkészítése rendkívül fontos. Ezen kívül tudni kell egyszerűen bemutatni azt, amit a cég csinál. Nem kell sok hókuszpók, egy egyszerű, mindenki által érthető prezentáció súlyos forintokat jelenthet. És bár közhelyesnek hangzik, de a saját ötletben való hit még ennél is fontosabb. Ha csak pénzt akartunk volna szerezni, már az első buktatóknál abbahagyjuk a tárgyalásokat. De mi tényleg hiszünk abban, hogy az üzleti modellünk nemzetközi szinten is megállja a helyét.

-  Milyen buktatókkal néztek szembe?

- Ez Magyarországon általában forráshiányt jelent. Az egész vállalkozás folyamatosan küzdött azzal, hogy bár egyértelműen életképes az ötlet, a finanszírozása nagyon nehéz. Már a korai időszakban bevontam egy olyan társat, akinek jó pénzügyi kapcsolatai voltak, ő hozta azt az üzleti angyalt, akinek a segítségével aztán eljutottunk az Euroventures-höz.

- Most, hogy megkapták a pénzt, fellélegezhetnek?

- Kérdés, mit tekintünk fellélegzésnek. Mi vállaltuk, hogy három-öt év múlva az általunk kitalált üzleti modellre alapozva a régióban először Lengyelországban, majd Romániában és Szlovákiában vezetjük be videó hírügynökségünket. A kockázati tőkebefektető térülni akar ezen időszak után, tehát el akarja adni befektetését.

- Vagyis nem költhetők saját célra ezek a pénzek?

- Ebből a pénzből nem tudom elvinni a családot a Kanári-szigetekre, ha erre gondol. A felügyelőbizottságban ott ülnek a befektetőink, és havonta ellenőrzik milyen ütemben haladunk az általunk kitűzött cél felé. Nem tudunk eltérni az üzleti tervtől. Illetve el tudunk, de az egy komoly tárgyalási sorozat eredménye lehet esetleg.

- Az, hogy ehhez a terjeszkedéshez mennyi pénzre van szükség ki határozta meg?

- Közös gondolkodás folyt. A befektetők hajlandóak lettek volna több pénzzel is beszállni, de nekünk mérlegelni kellett azt, hogy 3-5 év múlva ennek a befektetésnek termőre kell fordulnia.

-  Önök visszavehetik a céget?

- Igen. Ha olyan jók az eredmények, és annyit hoz majd, visszavehetjük. Ez nincs kizárva a szerződésben.

-  Milyen lehetőségeket lát a piacban jelenleg?

- A videó üzletág a világ fejlett felében elképesztő növekedést tud maga mögött. Magyarországon ugyan a piac még csak 2-300 milliós, de ez a fejlődés, látva a nemzetközi tendenciákat, megállíthatatlan. A kelet-európai régióban egyébként előrébb járnak mint mi, legalábbis hamarabb befogadják az újdonságot. Minket is nyitott kapukkal várnak. Lehetőségünk sok van.

-  A videó térhódítása mellett milyen szerep jut Ön szerint a tv-knek a közeljövőben?

- A televíziós piac keresi önmagát. Hamarosan komoly kihívással kell szembesülnie. A hagyományos lineáris televíziózás egy erős korosztályi váltással befejeződik. Egyes felmérések szerint 2019-ben, vagyis 5-6 éven belül többen néznek majd online videót, mint tv-t. Angliában jelenleg a display reklám költés 30 százaléka már videóra megy, nálunk ez 2011-ben 0,4 százalék volt. A hirdetni szándékozó cégek keresik azokat a lehetőségeket, amelyen keresztül a legjobban érik el a fogyasztókat. S bár jelenleg Magyarországon ez a televízió, de ez a tendencia változni fog.

-       A cégek ennyire nyomon kísérnék a média változásait?

-       Azt kell mondjam talán jobban, mint a médiában dolgozók. Azt látom, hogy sok kiadóvezető, tulajdonos a homokba dugja a fejét és azt mondja, ha nem látom nem is történik meg. Miközben megy ki a lábuk alól a talaj, például a print napilapoknál. Innovációt, valamilyen fejlesztést együtt gondolkodást viszont nem nagyon látok itthon, van olyan nagy kiadó, amelyik még az online divízióját is megszüntette.

-  Nyugaton is így van ez?

-  Nem, ott azért próbálnak haladni a korral. Az RTL például Franciaországban már teszteli a facebookon elérhető tv-t. A print újságokban van digitális tartalom, tehát a fejlődés és a konvergencia megállíthatatlan.

-   Ön szerint milyen lesz a jövő generációja?

-   Közösségi. A jövő fiataljai mások lesznek mint mi. Kiválasztják mi tetszik nekik, mi köti le őket és azokhoz a csoportokhoz csatlakoznak. Nem lineárisan akarnak majd tartalmakat elérni. Fel fog nőni egy olyan generáció, amelyik például már nem néz a tv-n szappanoperát, realityt, sőt egyáltalán nem néz tv-t. A hirdetők problémája pont az, hogy ezeket csoportokat majd miként  érjék el. Szerencsére a mi termékünk bármilyen platformon (online, smart tv, közösségi média) eladható. Azt gondolom ez a jövő iparága és ezt nem csupán a kincstári optimizmus mondatja velem, hanem a világ fejlett felén megfigyelhető tendenciák.

A cég:

A Live Info videó hírügynökség ingyen ad mozgóképes tartalmat a kiadóknak. Ezért cserébe azt kéri, hogy ő értékesíthesse az ezeken futó reklámokat. A reklámbevételeken osztozik a kiadókkal.  Jelenleg az összes nagy magyar kiadóval együttműködnek, 12 cég 33 portálján futnak a jogtiszta tartalmak. A Gemius által ellenőrzött adataik szerint havonta átlagosan 700 ezer letöltésük van, ezzel a harmadikak a magyar piacon. Üzleti modelljük lényege, hogy nagy nemzetközi hírügynökségektől megvett, elsősorban színes, érdekes tartalmat feliratozzák olyan nyelven, amelyen szükséges és ezt juttatják el a kiadóknak.

A cég másik lába technológiát értékesít. Joguk van a régióban értékesíteni a világ vezető videó-kiszolgáló rendszerét  a Brightcove-ot. Ezt a rendszert összesen 6300 vállalat használja a világ 60 országában, olyanok, mint New York Times, Warner, The Guardian, Sky, Fox.

Ószabó Attila:

1990 és 2000 között újságíró és szerkesztő vezető magyar médiumoknál (Népszabadság, Magyar Hírlap, Világgazdaság, Figyelő, RTL Klub). Az Élet és Irodalomban oknyomozó riportokat írt Vajda Évával közösen. 2002-2003 között a Postabank kommunikációs vezetője. 2003-tól vállalkozóként saját cégeit  irányítja.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!