A bitcoin, a blokklánc, a házak és az állattartás

A bitcoin, a blokklánc, a házak és az állattartás
Nem csak a reklám, a média és az e-kereskedelem, de a banktechnológiai, azaz fintech innovációk is kiemelt szerepet kaptak a budapesti Evolution konferencia első napján.

Megint eltelt néhány hónap, és megint összejöttünk rengetegen, egy Ákos szervezte, elképesztően tartalmas eseményen. Ezúttal a 2018-as Evolution konferencián, melynek a mottója most az volt: Gyorsuló vágykeltők – minden út a fogyasztáshoz vezet (a konferenciával kapcsolatos interjúkat, tudósításokat itt találja - a szerk.)

Ismét eljött több mint félezer ember. A budapesti Park Inn Radissonban ott volt a reklámszakma, az online és offline média szakértők, az e-kereskedők és a fizetési szolgáltatók legjobbjai, valamint a nagy cégek üzleti döntéshozói és más szakértők. Főként azért, hogy belenézzenek a jövőbe. Mármint abba, hogy melyek azok a trendek és technológiák, amelyek már ma jelen vannak, de a közeljövőben ismét nagy változásokat hoznak. Az első napon is öt teremben, folyamatosan zajlott az előadás-folyam a közösségi média, a performance kampányok, az e-kereskedelem, a média, és a fintech szekciókban folytatódott az eleve két teremben párhuzamosan kezdődő nagykonferencia.

A médiaszekció a 2017-es reklámtorta ismertetésével kezdődött, ismét itt jelentette ugyanis be a tavalyi költési adatokat a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke, Urbán Zsolt. A kis híján 241 milliárd forintos reklámtorta több mint 11,5 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban volt; azt azért érdemes kiemelni, hogy az online költések hiába nőttek 76,75 milliárd forintra, azaz 16,4 százalékkal, sajnos a növekedés nagy részét a nemzetközi szereplők, főként a Google és a Facebook „vitte haza”, így az online tortából 50-ről 53 százalékra nőtt a részesedésük.De érdemes a kevéssé száraz, kevéssé számszerű érdekességekkel folytatni a sort, amikor az első, szerdai nap eseményeiből adunk egy csokorra való ízelítőt.


Infokapotalizmus, kreativitás, startup

Pogátsa Zoltán az infokapitalizmusról beszélt, illetve arról, hogy hitellel fedtük el a 2008-as válságot, ezért nem érzékeltük annyira fájónak azt. Csermely Péter emelkedettebben közelített, de végső soron ő is arra adott kézzelfogható tippeket, hogy hogyan kezeljük a cégen belüli, vagy akár a kívülről, mondjuk a világgazdaságból esetleg – mondjuk pár éven belül – megérkező kihívásokat. Horgos Lénárd, az Absolvo tőkekeresési tanácsadó vezetője pedig számos olyan startup sikerről beszélt, melyek megváltoztathatják a világot. Így például a Boom nevű vég, amelyet az Amazon egyik marketingszakértője alapított, ám nem netes babérokra tör, hanem a szuperszonikus utasszállító repülést szeretné feléleszteni.

Fintech, lokklánc, bitcoin

A Startupok pedig átvezetnek minket a Fintech terembe, ahol persze közel sem csak a hagyományos banki informatikai megoldásokról esett szó, hanem az előadók többsége beszélt a blokkláncról és a bitcoin-típusú kriptovalutákról és kibocsátásokról. Mint mindig az elmúlt évtizedekben, most is eléggé lassan érnek el a trendek Európába, annak is a középső részébe. Trinh Anh Tuan, a Corvinus professzora kiemelte például, hogy Svédországban az ingatlannyilvántartást blokklánc alapon teszik hamisíthatatlanná. Sőt, később, egy másik előadásból az is kiderült, hogy a minap Grúziában döntötték el: bevezetnek egy hasonló rendszert. Igaz ott főként a magas szintű korrupció egyik eszközét, az ingatlanokkal való visszaélést próbálják ezen az innovatív módon visszaszorítani. De használják a hamisíthatatlan digitális megoldást az élelmiszer- biztonság növelésére is. Egy magyar gyökerű startup, a Te-Food Szingapúrból kiindulva az állattenyésztésnek kínál olyan megoldást, amellyel megmásíthatatlan módon visszakövethető, hogy egy állati, vagy akár növényi eredetű étel hogyan jutott el az ember konyhájába, étkezőasztalára. Magyarán a blokklánc technológia közel sem csak a bitcoinról és más kriptovalutákról szól. Persze használják egyre többfelé a pénzügyek területén is.

A PSD2 irányelv bevezetésével pedig Európa- szerte kinyílhat a világ a kisebb pénzügyi cégek előtt. A PWC korábbi tanulmánya szerinta bankok profitjuk negyedét is elveszíthetik, mivel az említett irányelv jelentősen leszoríthatja a tranzakciós díjakat, költségeket. Természetesen például az olyan technológiák, mint a blokklánc hathatós alkalmazásával. Az is az utóbbi napok történése volt, hogy a makrogazdasági nehézségekel küzdő Japánban a kormányzat bitcoint másodlagos fizetőeszköznek ismerte el. Pataki Gábor, a Coinbroker.hu szakértője ezt kommentálva meg is jegyezte, hogy 240 százalékos GDP arányos államadóssággal Japánnak nincs is túl sok vesztenivalója. De ez csak az egyik érdekesség a számos közül. Tudták például, hogy ma már 1500 (!) -féle kriptovaluta van forgalomban, csak tavaly 800 új született? Vagy, hogy egy év alatt 2400-ról 8500-ra nőtt azon online kereskedők száma, akik Bitcoinnal és más kriptopénzekkel kereskednek? Ebben a „vadnyugatinak” titulált világban most minden szabad, ám még relatíve kicsi az egész kriptobiznisz: bár 89-ről egy év alatt 823 milliárd dollárra nőtt a teljes kriptopénz-kapitalizáció, ez még mindig valamivel kisebb, mint az Apple tőkeértéke. Kíváncsi még hasonló érdekességekre?

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...