Szeretnél átlépni egy kapun keresztül az irodádból egy Benefica-Porto döntőre egy stadionba? Hogy lehetséges egy bevásárlóközpontban jegesmedvét simogatni? És vajon a szórakoztatáson kívül milyen üzleti lehetőségek rejlenek még a virtuális valóságban? Többek között erről beszélgettett a kosarertek.hu Ződi Ákossal, egy kiemelkedő hazai virtuális valóság fejlesztő cég, a szegedi CreatIT Solutions tulajdonosával és vezető fejlesztőjével.
Az interjú előtt azonban érdemes tisztázni a sokszor összemosott fogalmakat. Ha egy egyenesen szemléltetnénk, a hétköznapi, csupasz valóság áll az egyik végén, míg a teljes virtuális valóság van (virtual reality, azaz VR) a másikon, ahol semmi nem igazi. A kettő között lévő bármelyik pont a kevert valóság (mixed realty) vagy más néven kiterjesztett valóság (augmented reality, azaz AR). Az AR-ben a valós környezetre vetítünk a valóságban nem jelen lévő objektumokat.
- A virtuális valóság történetében milyen mérföldköveket tapasztaltatok?
- 10 éves fennállásunk alatt három nagy hullámot érzékeltünk. Az első 2008-ban volt, amikor a mobiltelefonok már használhatóak kezdtek lenni az AR megjelenítésére. Aztán 2013-ban megjelent az első VR szemüveg, az Oculus Rift. A harmadik nagy hullám, amire senki nem számított 2016-ban jött el, a Pokemon Go nevű játékkal, ami kivitte az utcára a fiatalokat, akik mesebeli lények után kutattak a mobiljukkal. Ennek a játéknak köszönhetően került be az Augmented Reality a szélesebb köztudatba, ekkor ismerkedett meg az átlagember is a technológiával.
- Milyen hatással volt ez a piacra?
- A Pokemon Go ideje alatt minden második héten megkeresett minket egy hazai vállalkozás, hogy szeretne egy hasonló játékot fejleszteni. Sajnos azonban az ügyféligények többsége mögött nem volt koncepció, nem tudtak a felhasználók számára értékelhető felhasználási módot találni termékük/szolgáltatásuk és az AR tartalom között. Így ezekből az igényekből jellemzően nem lett megrendelés. A teljes interjú itt olvasható el!
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
