Utat tör magának a digitális üzleti modell

Utat tör magának a digitális üzleti modell
Egy átfogó felmérés szerint az informatikai piac ismét jelentős paradigmaváltás előtt áll

„Az informatikai trendfordulókra három-ötéves ciklusok jellemzőek. A 2012 körül felállított megközelítés azt prognosztizálta, hogy az akkori jelenségek közül kiemelkedve az eszközök mobilitása, a közösségi felhasználás, a felhő technológiák hétköznapivá válása és a nagymennyiségű adatokforradalom négyese minőségileg új hatással lesz életünkre. Ez mára megvalósulni látszik: óriási mennyiségű adathalmazokat kezelünk, ezeket felhőben „láthatatlanul" tároljuk, hordozható eszközökön keresztül, tetszőleges üzleti-, és élethelyzetekben osztjuk meg egymással” – mutat rá az informatikai ciklusokra Nagy Zsolt, a Stratis partnere. A szakember arra is rávilágít, hogy egyrészt a technológiai lehetőségek, másrészt az üzleti igények egyre gyorsuló változásának eredőjeként 2015-re egy új tendencia is azonosítható. Ez a klasszikusan megbízhatóságra és háttértámogatásra törekvő IT és egy új, agilis működési mód egymás mellett élésének a szükségessége.

„Mivel az informatikai támogatást „fogyasztó" üzleti igények egyre gyorsuló tempóban változnak, emiatt már a gyors reagálás, a proaktivitás, az agilis működési mód az igazi elvárás” – magyarázza a szakértő. A ma nagy kihívását a gyors reagálású informatikának az igénye jelenti. Így például saját praxisunkban is többször találkoztunk az egységes ügyfélcsatornák és mobil alkalmazások kezelésének kialakítási problématikájával - a komplex és így nehezen mozdítható IT környezetekben. Az ilyen üzleti helyzetek kezelésére egyre égetőbb lesz felkészülnie a szervezeteknek. Összességében fejleszteni kell azokat a módszereket és képességeket amelyek biztosítják az informatikának egyfajta kétpólusú működését.

Amíg a precízebben, de lassabban működő modellnek a megbízhatóság a célja, addig a gyorsreagálásúnak az informatikai agilitás. Az előbbit az alapos megtervezés, utóbbit az empirikus tapasztalatok, az üzleti folyamatközpontúság jellemzi. Amit mindenkinek pontosan értenie kell a szakember szerint, hogy a két modell egymástól eltérő, ugyanakkor párhuzamos kezelést igényel, amelynek az egy szervezeten belüli együttélését ma még kihívás megvalósítani. „Ennek feloldásához, lényeges hogy azonosítsuk be saját esetünkben a kettős szempontrendszer sajátosságait, és akkor könnyebben megtaláljuk a hatékony működtetési módot is.

A másik megkerülhetetlen trend a digitális üzleti modellek (digital business) meghatározóvá válása. Ennek eredményeképpen korábban szinte elképzelhetetlen területeket is áthálóz a digitális technika, amivel teljesen új megközelítésekre lesz lehetőség. Olyanokra gondolhatunk, mint például a nagymennyiségű online adatokat szolgáltató szenzoros alkalmazások, az „Internet of Things", az öntanuló, nagyintelligenciájú számítástechnika iparszerű alkalmazása, vagy a gyártás és logisztikai pradigmát megrengető 3D nyomtatás lehetősége. Ezek együttes színrelépése egy alapvetően más karakterisztikájú „digitális üzleti" szempontrendszert ad ki. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy nagymértékben felértékelődnek azok a fejlesztések, amelyek a digitális lehetőségek adta üzleti szituációkat kezelik. Így például a webes kereskedés, e-business, a digitális marketing mellett e területen is megjelenik a gyártás, a logisztika és a minőségileg fejlettebb ügyfélélményt adó informatikával létrejövő üzleti viselkedés.

A digitális üzleti modell elterjedését leginkább a vásárlói, megrendelői igények hajtják, emiatt a hazai elterjedés a felhasználói-, üzleti megrendelői szokások változásának sebességétől is függ. Vannak ugyanakkor olyan hazai szektorok, ahol már megindult a digitális üzleti helyzetek fókuszba állítása.