– Ön szerint hogyan befolyásolja a külföldiek véleményét az Ukrajna kapcsán látható, hatalmas mennyiségű, civilek által készített videó?
– Nem annyira a vélemények kialakítását említeném, hanem magát a lehetőséget. Annyira kitágult a világ a technikának köszönhetően, hogy már szinte mindent meg tudok mutatni a pillanatnyi állapotomról. Régebben egy sms-sel tudattam a világgal, hogy ott vagyok az események középpontjában. A következő állomás a mobiltelefonnal készített fénykép volt, ami még többet mutatott a helyzetemről. Ma pedig már mozgóképet is tudok készíteni, és ez több szempontból átalakítja az emberek életét, a klasszikus és a közösségi médiát. Óriási befolyásolási képességet jelent az, hogy ma már olyan eszközökkel rendelkezik a teljesen átlagos ember is, amelyekkel lehetősége nyílik például a CNN egy hírtudósítójához hasonló felvételeket készíteni. A mobiltelefonok ma már olyan minőségben tudnak videót rögzíteni, ami megközelíti egy komoly filmstáb által összeállított anyag minőségét – innentől tehát a gyors híradások azonnal illusztrálhatóvá válnak.
– Mi volt meghatározó pillanat ebben a folyamatban?
– Személyesen tapasztaltam meg a változás jelentőségét akkor, amikor Michael Jackson meghalt. Azon az éjjelen egy munka miatt a világhálót böngésztem, és egyszer csak a Twitter accountomba elkezdtek érkezni a hírek, hogy Michael Jackson meghalt. Pillanatok alatt eljutott a hír mindenkihez, aki jelen volt a virtuális térben. A hírekbe csak másnap reggel került be az, amit én már éjjel tudtam.
– Az egyre hosszabb videókkal szemben egy másik tendencia is megfigyelhető. Mi a véleménye a rövid videókkal taroló Vine-ról?
– Én szeretem a Vine-t, benne voltam az első regisztráltak között, akik annak idején feliratkoztak rá. Egy évvel ezelőtt az Evolution konferencián tartottam egy előadást, hogy a Twittert hogyan használtuk a TV2-nél a The Voice – Magyarország hangja c. műsor kapcsán. Éppen akkoriban tűnt fel a Vine a világhálón, és mi azonnal elkezdtük aktívan használni. A Vine a Twitter videós analógiájára jött létre, ezért az előnyei gyakorlatilag ugyanazok, csak itt nem írásban történik a kommunikáció, hanem videóval mutathatják be az üzenetet. Miről van szó? A mobilalkalmazások korában mindenki abból indul ki, hogy egy poszt megalkotásánál, ideális esetben a számítógép előtt ül, van ideje arra, hogy kigondolja, mit szeretne posztolni, van hozzá képe, videója vagy egy weboldala, amit a poszthoz hozzá tud csatolni illusztrációként – egyszóval az ideális környezetbe képzeljük bele magunkat. Mobilokon egy Twitter-üzenet vagy egy Vine alapvetően nem az ideális környezetet kínálja. 140 karakter vagy 6 másodperc áll a rendelkezésemre – nincs több. Abból a szempontból viszont nagyon előnyösek ezek a kommunikációs eszközök, hogy szinte teljesen mobiltelefonra találták ki őket – márpedig ma már a Facebookot is sokkal inkább okostelefonon használjuk.
– Milyen előnyei vannak az igen rövid Vine-nak a korlátlan hosszúságú videóhoz képest?
– A mobileszközön egy Facebook-poszt már körülményesnek számít: meg kell keresni az adott képet vagy videót, ki kell gondolni, hogy mit akarok odaírni, jó hosszú körítésként – ez bonyolult, és mindez mobileszközön már kifejezetten nehéz. Ráadásul a Facebook egy rettenetesen összetett rendszer, ahol külön vannak a fotók, a videók, az események, az alkalmazások, a játékok – egy komplett vidámparkot kapunk az alapvető funkciókon felül! Ezzel szemben a Twitter semmi másról nem szól a mai napig, csak 140 karakterről. A Vine semmi másról nem szól, csak 6 másodperc videóról. Ha Vine-t szeretnék posztolni, akkor nem tereli el a figyelmem egy meghívó valamilyen rendezvényre vagy egy haverom szülinapja. Célirányosan arra használják az emberek, amire kitalálták, és arra pedig nagyon jól használható. A Twitter és a Vine fő érdekessége számomra, hogy a korlátok kihozzák a kreativitást az emberekből.
– Hogyan lehet ezeket az új eszközöket használni az üzleti életben?
– Úgy gondolom, hogy minden akkor kezd el igazán jól működni, amikor az üzleti élet már pezseg körülötte. Mindig minden alkalmazás akkor robban, amikor meglátják benne az üzleti lehetőségeket. A Vine nem direkt módon, de közvetve biztos marketingerőt, komoly arculatépítő energiát képez. Amikor a Vine megjelent, elárasztotta – mint mindent az internet kapcsán – a pornó. Az első pár hónap még erről szólt, így pedig nagyon gyorsan eljutott azokhoz, akik vevők erre. A következő állomás viszont már a fontos üzleti kötődésű popzene volt. Márpedig ma az interneten, ha videókról beszélünk, a popzene a minden, az emelte fel a videót a csúcsra a világhálón. A Vine-ban rejlő lehetőségeket a zenészek használták ki elsőként, így jutatták el az üzeneteiket a rajongóikhoz.
– Az nem jelenthet gondot, hogy ezek a videók nem feltétlenül jó minőségben készülnek?
– Az emberek korábban is szerettek szép filmeket látni, minél jobb minőségű DVD vagy BlueRay-lemezeket vásároltak ezért, egyre jobb tévéket, satöbbi. Aztán a YouTube kapcsán kiderült, hogy nagyon nézett tud lenni olyan tartalom is, melynek borzalmas a minősége. A legnézettebb amatőr készítő által feltöltött videó (Charlie Bit My Finger, jelenleg a hatodik helyen áll a YouTube nézettségi listáján – semmilyen speciális effektet, világítást, tűéles HD képrögzítést nem alkalmaz. Az emberek a videómegosztó portálokat használva rájöttek, hogy egyes videók úgy is jók, hogy közben nem tökéletes a minőségük. Ezeknél jellemzően a történet nagyon erős, ami más esetekben gyakran alárendelődik a minőségnek. Persze máshol még mindig rengeteget számít a minőség: videóklippek esetében továbbra is a HD verziót fogom keresni.
– Magánemberként nem árt, ha nem osztunk meg mindent a világgal. Az üzleti életben sem éri meg a kitárulkozás?
– De, a cégek számára mindenképpen megéri. A napokban olvastam egy példát, amikor egy apró cég a videó– marketing segítségével széles körben ismert lett. Egy amerikai turmixgép– forgalmazó vállalkozás élére egy új marketingigazgató került, és ő 50 dollárból leforgatott egy videót, amelyben egy munkatárs védőszemüvegben és – ruhában különböző tárgyakat aprít fel turmixgépben. Óriási siker lett, pillanatokon belül elkezdett vírusvideóként terjedni, és rengeteg megrendelést kaptak. Ma már a honlapjuk inkább a videókról szól, mint a turmixgépről.
– Azért lehet ilyen sikeres a videón alapuló marketing, mert jobban hat az érzelmeinkre?
– Egyértelműen ezért. A videó az egyik legerősebb eszköz, ami érzelmeket vált ki. És kimutatások szerint bármilyen döntésről beszélünk – akár magánemberként, akár cégvezetőként – kb. 80-82%– ban érzelmek alapján hozzuk meg. Az érzelmeket több szempontból kell végiggondolni: egyrészt a termékünkkel milyen érzelmeket szeretnénk kiváltani. Másrészt milyen érzelmek kötődnek hozzánk – ez az imidzsünkhöz és a forgalmazott termékünkhöz kapcsolódik. A harmadik szempont a kommunikációhoz kapcsolódik: milyen érzelmi pillanatban éri az üzenetem a befogadót.
– Az érzelmekre alapuló kommunikáció nem veszélyes?
– Minden kommunikáció veszélyes az érzelmek miatt – van, aki pozitívan fogja föl, és lesz, aki negatív érzéseket társít hozzá. Ugyanez igaz a videók esetében is, ha nem megfelelően targetálják. A Charlie Bit My Finger videónál is biztosan voltak olyan nézők a 664 millióból, akik kifogást emeltek a szülők gyereknevelési módszereivel kapcsolatban.
– Civilek is ki tudják használni az üzleti lehetőségeket a videókban?
– Nagyon is! A Charlie Bit My Finger az első év alatt százezer font bevételt hozott, két év után már összese háromszázezer fontot – ez kizárólag azokból a hirdetésekből folyt be, amelyet a YouTube adott a videóhoz. Ezt követően több cég felkereste a szülőket, hogy egy reklámkampányban felhasználják a videót. Később az apa észrevette, hogy illegális merchandising termékek jelentek meg a gyerekek képével, villámgyorsan leszerződött egy céghez, és ő kezdte el értékesíteni a bögréket, naptárakat, stb. Utána megkerestek egy videók menedzsmentjével, kezelésével foglalkozó céget, és eladták neki a videó jogait. Lett belőle websorozat, újabb videó – gyakorlatilag mire a két gyerek lediplomázik, addigra a szülőknek semmilyen anyagi gondjuk nem lesz. Némi üzleti érdekkel tehát komoly profitra tehetünk szert civilként is.
– És fordítva? Az üzleti élet tanulhat a civilektől?
– A hirdetőknek, a márkáknak folyamatosan figyelniük kell az internetet és az online videókat. Marketingesként nem kell feltétlenül nekünk kitalálnunk valami újdonságot, ehelyett célirányosan kell keresni a civilek videói között. A felhasználók általában többet nézik a videókat, ezért ők tudják a legjobban, hogy mit akarnak nézni – és a mai világban megkapták azt a lehetőséget, hogy el is készítsék. És ha valaki amatőrként jó videót készít, akkor nagyobb költségvetésből hatványozottan nagyobb eredményekre lehet képes.
– Mi a véleménye a Snapchatről? Ön szerint mennyiben egy divat része a Snapchat és mennyiben új üzleti modell?
– Inkább trend, divat. Elvileg nem rossz: egy rövid videó, ami nem marad meg. Bár a Snapchatet is először pornóra kezdték el használni, az alkalmazás esetében mintha elsősorban arra is találták volna ki. Az a gond, hogy minden, ami a pillanatnak szól, az egy bizonyos rétegnél egy ideig trend lehet, de ha üzletileg nem találják meg benne a lehetőséget, akkor nem fog sokáig megmaradni. Hirdetési modellt nem lehet társítani a pillanathoz, legalábbis jelenleg én nem látom benne a komoly üzleti potenciált.
Rákosi Krisztián az Evolution konferencián március 12-én add elő. A program innen tölthető le, PDF. formátumban
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
