Neuromarketingben jók vagyunk

Neuromarketingben jók vagyunk
A marketingesek már a fejünkbe is bele akarnak kukucskálni, hogy közvetlenül az agyhullámainkból állapítsák meg a vágyainkat, igényeinket.

A Neuromarketing egy egészen új kutatási terület, amelyen főleg a kognitív és affektív reakcióinkat szeretnék megismerni a tudósok. A vizsgálati módszerek többsége az agyhullámok közvetlen elemzésére koncentrál, s ezekből igyekszik következtetéseket levonni.

A fogalom annyira új, hogy 2002-ben Ale Smidt használta először. A kutatások többsége leginkább tudományos fantasztikus történetekbe illő környezetben zajlik, elektródákkal, csipogó monitorokkal és furcsa grafikonokkal.

A marketingesek viszonylag hamar rájöttek, hogy az agyhullámok nem hazudnak, s hogyha valódi reakciókat szeretnének a vásárlóktól, felhasználóktól, akkor közvetlenül az agyi működésüket kellene megvizsgálni.

Ennek főképp az az oka, hogy a fókuszcsoportos vizsgálatok többsége erősen torzít a résztvevők személyiségi korlátai miatt, illetve egyes témákat egyátalán nem lehet hatékonyan vizsgálni a hagyományos módszerekkel. Van ugyan egy köztes lépcsőfok, az online kutatás, de az szintén gyerekcipőben jár még.

Természetesen az agyhullámokat vizsgálva nagyon nehéz eldönteni, hogy az alany igazán mire is adott reakciót, ezért a magyar Synetiq a szemmozgást és egyéb reakciókat is vizsgál a vizsgálatok folyamán.

A csapat eredményei a MINDR nevezetű crowdsourced platformban összegződnak, amely iránt egyre nagyobb az érdeklődés világszerte. Könnyen lehet, hogyha a Synetiq sikeres lesz, Budapest lehet a Neuromarketing fővárosa.