Ambruszter Géza: harc a reklámblokkolók ellen

Ambruszter Géza: harc a reklámblokkolók ellen
Az adblockerek használata hirtelen vált nagy problémává. Ezt a káros trendet itthon az IAB Lost and Found munkacsoportja mérésekkel és edukációs anyagokkal igyekszik majd visszaszorítani – mondta Ambruszter Géza az IAB-s munkacsoport vezetője.

 

Ambruszter Gézával a szeptember 27-28-ai Internet Hungary konferencián is találkozhatnak. Géza munkacsoportjának bemutatkozó anyaga az IAB Blogján is olvasható.

Előadásainak címe:
– Az ad blocking hatása a világban és Magyarországon.
– A felhasználói utak. Engagement riport.

– Amikor 4-5 éve marketingesekkel beszéltem mind legyintettek, ha az adblockerek szóba kerültek mondván, hogy fölösleges velük foglalkozni hisz alig használják őket. Ma már viszont vannak felmérések, amik szerint az oldalletöltések 13,5 százalékánál tapasztalható a hirdetések blokkolása. Nem lehet, hogy épp azért tudott ez a baj ekkorára nőni, mert kezdetben az érintettek nem vették elég komolyan?
– Valóban rendkívül hamar vált nagy problémává és gyorsabban, mint ahogy a szakma érdemben reagálhatott volna rá. De szerintem a reklám blokkolást teljesen semmiképp sem lehetett volna elkerülni, legfeljebb csak az előretörésüket lehetett volna lassítani. Hisz a legtöbb netező főleg az illegális stream és cloud szolgáltatóknál, illetve a filmletöltős site-okon találkozik nagy számú hirdetéssel. A netnek ezen a sötét felén ráadásul a reklámokat nagyon arcátlanul tolják a felhasználó elé. Sokan pont ezek miatt kezdtek el blokkolókat használni. Így a legális oldalak hiába találtak volna ki közösen egy átfogó megoldást, a torrent oldalak üzemeltetőit aligha tudták volna rávenni, hogy változtassanak a gyakorlatukon. A mostani tendencia valahol elkerülhetetlen volt.

– Van különbség az itthoni és nyugat-európai viszonyok között?
– Az az általános tapasztalat, hogy bár itthon is évek óta egyre rosszabb a helyzet –és az adblockerek sajnos már jól látható károkat okoznak – koránt sem akkora a baj, mint mondjuk Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban.

– Ez minek köszönhető?
– Erre még nincsenek méréseink, de a saját véleményem az, hogy a nyelvi különbségek miatt a felhasználók jelentős része, főleg az idősebbek, vagy nem tudnak az adblockerekről vagy ha igen, nem tudják, hogy miként tudnák őket használni. A hirdetéseket valószínűleg inkább a fiatalok szokták letiltani. De a méréseink és a kutatásaink erre is keresni fogják a választ.

– A mostani trend ellen a tartalomgyártók eddig milyen eszközökkel próbáltak fellépni?
– A nemzetközi sajtóból is ismert több próbálkozás, köztük a legutóbbi Facebook eset, ahol az adblokkolók blockolóit akarták blokkolni vagy éppen a New York Times esete, ahol a blokkolókat megpróbálták rávenni, hogy vagy kapcsolják ki a szoftverüket vagy fizessenek elő. De itthon is akadtak már kisebb teszt próbálkozások. Voltak, akik például kikerülték a programok szűrőjét és az adblocker használóknak is megjelentették a reklámokat. A kis számú tesztek kifejezetten pozitívak voltak. De ebből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Könnyen lehet, hogy egy hasonló, de nagyobb volumenű tesztre sokkal dühösebbek lennének a reakciók. Mindenestre a mi terveink között is szerepel tesztek lebonyolítása és kiértékelése. Bízunk benne, hogy az a feltevésünk, miszerint a túlnyomó többség a szürke és fekete zónában tevékenykedő site-ok miatt használja az adblockereket, igaznak bizonyul és remélhetőleg ebben az esetben az emberek nyitottak lesznek rá, hogy a teljesen legális oldalakon megmaradjanak a hirdetések. Persze ez nem lesz könnyű párbeszéd, hiszen a felhasználókban sok tévképzet is él a témával kapcsolatban.

– Melyek a jellemző félreértések?
– Például amikor a Chrome kivette a flash-támogatását a böngészőjéből, sokan azt hitték, hogy ez is adblockolás pedig valójában semmi köze hozzá. Emellett sajnos jellemzővé vált, hogy olyanok, akik azt hiszik, hogy nem használnak adblockert azoknak is fent van egy ilyen program és ugyanez fordítva is előfordul: akik úgy tudják, hogy már telepítettek egy blokkolót valójában egyetlen ilyen szoftvert se raktak a gépükre. Mindemellett azt látni, hogy sokan a hirdetéseket kellő információk hiányában barátok tanácsára kezdik el letiltani és nem is tudják, hogy ezzel milyen károkat okoznak a tartalom-előállítóknak.

– Sok embert az is zavar, hogyha például felmennek egy ruhabolt honlapjára, akkor napokig különféle kollekciók hirdetéseivel találkoznak. Egyértelmű, hogy a cégek adatokat gyűjtenek rólunk, és ez jó pár embert megrémiszt.
– Ez egy régi róka fogta csuka probléma. A nagy tömegmédiában lejátszott szpotokra azt mondják, hogy nem szeretik, mert nem nekik szól, ha viszont egy nekik szóló reklámot látnak attól meg megijednek. Viszont csak azért mert valaki feltesz egy ad blokkolót még nem feltétlenül jelenti, hogy a böngészési adatait a cégek ezentúl nem tudják majd gyűjteni.

– Mi lesz a Lost and Found csoport feladata?
– Pont nemrég zárult le az alakuló-gyűlés. Az említetteken túl most a mérési módszertan kidolgozása az elsődleges, hogy lássuk mekkora is az előttünk álló probléma. Emellett további kutatásokat készítünk: felmérjük ki miért használ adblockert, illetve hányan tervezik hogy igénybe vesznek majd hasonló szolgáltatást. Az eredmények alapján különféle edukációs anyagokat fogunk készíteni, valamint a hirdetőknek és a publishereknek ajánlásokat fogunk összeállítani, amiben útmutatásokat adnánk a megfelelő védekezések kidolgozására. Ahogy a bevezetőben is említettük, valószínűleg nullára már nem fog sikerülni leszorítani az adblocker használatot, de reméljük, hogy a munkacsoport munkája is hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban elfogadható mértékre csökkenjen a jelenség.

– Nagyságrendileg milyen szintről beszélünk?
– Úgy vélem, ha a felhasználók kevesebb, mint 10 százaléka használná őket, azzal már sokan kiegyeznének.

– És melyek a hosszútávú terveik?
– A lista hosszúra nyúlik, de többek közt folyamatosan követni fogjuk a jogi környezet alakulását, illetve külföldi gyakorlatokat is monitorozni fogjuk. És természetesen rendszeres mérést is végzünk a hazai piacon.

– Az utolsó kérdéssel kicsit evezzünk más vizekre: most már 5 éve van a Gemius élén. Mik azok az eredmények, amikre a legbüszkébb?
– Hogy megint megszereztük az online közönségmérés üzemeltetését, ráadásul a mérési módszertant időközben multiplatformmá tudtuk alakítani. Egy remek csapat jött össze, akiknek hála a működésünk folyamatosan stabil maradt.


BEMUTATKOZÁS
– Ambruszter Géza sokéves online szakmai pályafutása során a telekommunikációs szegmens meghatározó vállalatainál (Magyar Telekom, Telenor) tevékenykedett kiemelt feladatkörökben.
– Ügyféloldalon szerzett tapasztalatait 2007-től 2011-ig ügynökségi oldalon kamatoztatta.
– Először az OMD-nél szenior digitális médiatervezőként, majd a ZenithOptimediánál, ahol megalapította és 3 évig vezette a csoport digitális divízióját, a Zed digitalt.
– Ezt követően majd a Carnation Groupnál, ahol a Média csapatot vezette.
– A Gemius Hungary cégvezetői pozícióját 2011 óta tölti be.


Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...