Menőség vs. minőség

Menőség vs. minőség
Mit és hogyan használnak a fiatalok? Mivel tudod felhívni a figyelmüket? Mekkora a fiataloknak szánt hirdetéseidben a „menő-faktor”? Mit gondolsz vér, és izzadságszagú a hirdetéseid feléjük? Akkor rávilágítunk: ne törd magad a minőséggel!

 

A Zeneipari Hivatalban tartottam előadást az Újmédia és Z generáció kapcsolatáról, amikor is láttam a jelenlévő Y generáció arcán az értetlenséget. Pedig azt gondoltam, akik a koruknál fogva a generációk határáon élnek, azok szinte mindkét oldalt ismerik. Az előadás végén azt kérdezték, merthogy zsongott a fejük a sok érthetetlen új dologtól, hogy mikor lesz ebből, amit meséltem egy könyv. Egy könyv=minőség.
Gondolkodhatunk–e egyáltalán könyvekben a mai információátadás idejében? A pénzügyi csődök miatt, nemcsak a print kiadók, de könyvkiadók is bajban vannak. És közben az újabb ipari forradalom van kibontakozóban, ahol olyan maradi tárgyaknak (emlékezetmegőrzőknek, mint könyv), talán nincs helyük.
Nézzük ezt a fiatalokra, tinikre vonatkozóan!

Könyv – nyomtatott médium
A kötelező irodalom, számomra a kötelező része az eredeti könyv elolvasása jelentette. Ma már örülhetünk, ha a fiatalok a „Kivonat a kötelező irodalmakról” című könyvet elolvassa, vagy jobb esetben a szülők felolvassák csemetéknek a kötelezőt, tudom láttam, sőt én is olvastam.
A nyomtatott médium nehezebb dió, tavaly feltettem azt a kérdést a Z generációnak, hogy mit olvasnak nyomtatott médiumok közül, amire többségében (n=114 fő) azt válaszolták: minek, minden fent van a google-n ingyen.
Menőbb dolog már rendelkezni letöltött (tan)könyvvel, mint fénymásolattal rohangálni. Így a minőség nem számít akkor, ha tanulnivalóról van szó. Vagy akár kötelező irodalomról. Hozzászokott a szemük a monitor figyeléséhez. Mindenki kipróbálhatja, 3-4 hét és átszokik a szem. És emellett ott van az, hogy birtokukba került egy olyan könyv (tulajdonolhatja letöltés után?), ami másnak lehet, hogy nincs meg. És talán a baráti körében menőbb dolog tableten, PC-n, laptopon hordani a könyvet, mint fizikailag cipelni.

Szöveg – menő faktor
Nyelvhelyességi szempontból mindent elkövetnek a hirdetők, hogy megfeleljenek a trendnek, látszik a szavakban, a nyelvhasználatban az igyekezet, hogy minél inkább a tiniket szólítsák meg, szinte izzad a médiafelület az igyekezettől… Holott ők nem használnak szavakat, csak rövidítéseket, amelyek nem is feltétlenül magyar eredetűek. Ebből a minőségi paradigmából is ki kellene lépni!

Képek – minőség -menőség
Itt is lehet, nagyszerű generációs szakadékokat megfigyelni! X, Y generáció, a mai felnőtt korosztály pixelekben él, minél nagyobb, szebb, jobb minőségű annál jobb. De hisz akkor a Snapchat roppant törhetetlen térnyerése (a digitális múlttól való félelem mellett), vagy Instagrammé, minek tekinthető? Vannak effektek, amelyek lekicsinyítik, szinte meggyilkolják a képet, Snapchaten még írni is lehet, és szívecskéket rajzolni a képre. Valóban minőségre hajtanak, vagy önkifejezésre, esetleg menőségre?

A menő videófelvétel
Tökéletes videófelvétel, pontos szögek jellemzik a fiatalok vlogjait? Vagy inkább rögtönöznek, átraknak, természetesnek állítanak be valamit, amit talán még el sem próbáltak? Gyorsan, azonnal át akarnak adni egy pillanatot, valamit, ami nem próbálható el (például biciklis száguldás kamerával), vagy másikat órákig nézni, ahogy videojátékozik? Vagy csak vess egy pillantást egy vlogger videóra, amelyet a saját kis tiniszobájukban vesznek fel, poszterekkel a hátuk mögött!

Az üzleti „menő” döntéshozók számára
Megint felhívnám a figyelmet, a menőség problematikájára. Nem a kiváló technikai adottságok miatt lesz kedvelt valami a fiatalok közt (nem biztos, hogy nem követelik meg alapjában), de a saját szolgáltatásunk, és termékeink körében az azonnaliság törvényének megfelelően kell kialakítani a minőségi elvárásainkat!

 


Bernschütz Mária

­­A Budapesti Corvinus Egyetem marketing mesterszakának elvégzése után 2007-ben szerzett diplomát az ELTE BTK Média és kommunikáció szakon. Marketingkommunikációval, illetve médiaelmélettel kapcsolatos tantárgyakat …