A digitális gazdaságról és az online világ legújabb trendjeiről is számos előadást és kerekasztal beszélgetést hallgathatnak meg a siófoki Media Hungary konferencián május 10-11-én.

Berényi Konrád onlinemarketing szakértő írása következik.

Nem, nem alakultam át scifi bloggá, bármennyire is szeretem a műfajt. Továbbra is a valóság talaján maradva vettem elő a témát.

Miközben a scifik egy részében a robotok embereket ölnek, és megpróbálják átvenni a hatalmat, a valóságban itt vannak körülöttünk, és jobbára nemhogy rosszat nem tesznek, de még segítenek is. Bár még nem a sokak lehetősége a robotizált háztartás, de egyre többen engedhetjük meg magunknak, hogy valamilyen egyszerű automatát beszerezzünk.

A takarító robot már nem scifi, és ennél is régebb óta vannak robotok a gyárakban, összeszerelő üzemekben.

Netes robotok

De a robotokkal megismerkedtünk az interneten is: robotoknak vagy bot-oknak nevezzük azokat a programokat, amelyek átfésülik az internetet, adatokat gyűjtenek. Így működik pl. a Google is: kis robot-programok viselkednek úgy, mintha felhasználók lennének, "elolvassák" a tartalmakat, minősítik és tárolják azokat.

A kereső pedig már a robotok által összehordott adathalmazban fog keresni. Ezek a robotok tehát hasznosak. De vannak kevésbé hasznos robotok is. Egyrészt vannak programok, amelyek olyan adatokat próbálnak megszerezni, ami nem tartozik rájuk: jelszavakat, e-mail címeket, belépési adatokat.

És vannak olyan robotok is, amelyek olyan forgalmat csinálnak, mintha felhasználók lennének. Ha hirdetünk, akkor abban bízunk, hogy sikerül jól céloznunk, és azok fogják látni, akik potenciális vevőink, vagyis a célcsoportunk.

De ha ilyen robot programok garázdálkodnak, akkor bizony az is lehet, hogy még annak is örülnünk kell, ha emberek látják a hirdetésünket... Sőt! Az sem megoldás, ha teljesítmény alapon vásárlunk, hiszen ezen robotok kattintani is tudnak. Amit nem tudnak, az a vásárlás. De minden mást elég jól utánoznak.

Hogy miért? Természetesen pénzért. Ha ugyanis robot "látja" a hirdetésünket, robot kattint a hirdetésünkre, akkor ezzel növekszik az adott weboldal forgalma, és így olyan bevételhez jut a weboldal tulajdonosa, ami mögött nincs valós emberi forgalom.

Persze ez ennél tud bonyolultabb lenni. Például vannak olyan vírusok, amik a betöltött weboldalra raknak ki extra hirdetést (vagy lecserélik a weboldal saját hirdetéseit). Vagy vannak olyan toolbar-ok, amik hasonló okosságokat művelve. És még nem is beszéltünk a remarketing-csalásokról...

Van tehát két ok miatt is olyan forgalom az interneten, ami nem valós: a "jó" robotok adatokat gyűjtenek, a "rossz" robotok pedig információkat és pénzt. Ez így eddig nem is igazán újdonság azoknak, akik foglalkoznak az internettel.

Ami sokkal érdekesebb, hogy vajon mennyi lehet az ilyen forgalom mértéke? Még a múlt héten volt egy workshop, amit az Enbrite.ly tartott, és pont ezzel foglalkozott. Ők ugyanis hirdetőknek és tartalomszolgáltatóknak dolgoznak, hogy felmérjék, a forgalmuk hány százaléka nem emberi.

És bizony ezek nagyon tanulságos számok. Természetesen piaconként és weboldal típusonként is eltérő, mennyi az ember és robot arány. Minél drágább egy piacon a hirdetés, annál jobban érdemes ott robotokkal jelen lenni. Ez indokolja pl. azt, hogy a skandináv országok esetében az egyik legmagasabb a robotok aránya. Másrészt mára nemcsak a keresők működtetnek jó robotokat, sok más cég is monitorozza a netet.

Pl. egyéb keresők, közösségi média jelenlét mérők, és persze egyre többször maguk a hirdetők is.

Így azt láthatjuk, hogy folyamatosan növekszik a robotok aránya, azon belül is a jó robotoké.

Íme egy ábra a változásról:

A kép forrása az Enbrite.ly előadása (ők a Distil Networks-től hozták). Az értelmezéséhez érdemes hozzátenni, hogy ezek arányok: a Human aránya úgy csökkent, hogy közben nőtt a számossága, vagyis minden növekedett, de a jó robotok sokkal jobban.

És akkor máris látunk számokat: akár a forgalom több, mint fele robotoktól származhat!

Persze annyira nagy baj nincs, hiszen egyrészt minden valamire való eszköz amit csak tud kiszűr a méréskor, másrészt a valós arányok ennél sokkal kisebbek.

Az Enbrite.ly hazai mérései 10% alatti nem emberi forgalmakat mutatnak, és például a nálunk "szennyezettebb" Ausztriában is a tartalomszolgáltatók esetében 2-15% közötti arányokat mértek (igaz, akadnak kiemelkedő arányok, közel 30%-al, de nem az a jellemző). Vagyis egy átlagos kampánynál a hazai piacon a nem valós forgalom után fizetett pénzünk jóval 5% alatt marad. Ami persze így is lehet elég sok pénz.

Számomra nagyon tanulságos volt az Enbrite.ly workshop, és egészen biztos, hogy a jövőben elkezdünk mi is saját kampányokat mérni a segítségükkel, hogy lássuk, mi a robotok aránya. Bár azt hiszem, elsősorban a tartalomszolgáltatóknak illene lépniük, hiszen a hirdetők bizalmán múlik a működésük, vagyis mennyire hiszik el a hirdetők a számokat. A robotok tehát köztünk vannak, és beleszólhatnak a kampányainkba.

És sajnos nem ismerik az asimovi három törvényt, így fel kell készülnünk ellenük - legyünk hirdetők vagy tartalomszolgáltatók...

További részletek, és más szakmai hírek:

http://onlinemarketing.blog.hu

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!