Ha otthon hagyod a telefonod és bepánikolsz, akkor baj van

Ha otthon hagyod a telefonod és bepánikolsz, akkor baj van
Tudunk olyan tevékenységet találni, amiben nem esünk túlzásokba? A korlátlan evés kóros kövérséghez vezet, de éppúgy magunkhoz vehetünk igen keveset is és lehetünk a soványság megszállottjai. Ihatunk, alhatunk, mozoghatunk túl sokat vagy túl keveset. A digitális világgal miért lenne más a viszonyunk? Börcsök Gyöngyi pszichológus írása a digitalhungary.hu-n.

Dr. David Greenfield szerint digitális eszközeinktől való függőség kialakulása, nagyon hasonló más olyan viselkedéses addikcióhoz, mint amilyen például a játékszenvedély is. Minden olyan alkalommal, amikor valamilyen öröm ér minket, aktiválódik az agy jutalmazó (dopamin) rendszere. Öröm lehet az agyunknak egy elképzelés arról, hogy eszünk egy szelet csoki tortát, vagy olyan szociális jutalom, mint mondjuk a barátainkkal töltött idő.

Jutalmazás
Amikor digitális eszközöket használunk, minden üzenetváltás, minden információ egy jutalom falatnak számít az idegrendszer számára. Amikor jelez a digitális eszköz, a jutalom központ aktiválódik, hiszen lehet, hogy egy kedves barátunk keres fel minket, vagy más szociális jutalmakat (like-okat) várunk egy feltöltött poszt kapcsán. És ez miért probléma?

A gyakori fókuszáthelyezésnek magas ára van
Igencsak téves elképzelés az, hogy képesek vagyunk egyszerre több mindenre figyelni. A figyelem átirányítása egyik tevékenységről a másikra igen gyorsan lehetséges, azonban a sokszori figyelmi fókusz áthelyezésnek magas ára van. Pszichológiai szempontból ez megnövekedett terhelést, stresszt jelent, melynek közismertek negatív egészségügyi hatásai, üzleti szempontból pedig a hibázási arányok növekedését eredményezi. A Floridai Egyetem vizsgálata kimutatta, hogy a megszokott e-mail vagy chat értesítések jelentősen befolyásolják a dolgozók teljesítményét, még akkor is, ha az üzenet olvasatlan marad. A figyelem fókusza áthelyeződik egy pillanatra és kizökkenti a munkavállalót az aktuális feladatából. Vizsgálati eredményük szerint egy telefonhívás beérkezése 28%-al, egy üzenet érkezése pedig 23%-al növelte a hibázások előfordulását.

A 18-24 év között korosztály átlagosan 109,5 üzenetet kap, a tőlük fiatalabbak valószínűleg még ennél is többet, hiszen baráti köröknek, osztályok közös chat szobája van.

Magánélet és munka
Lélektanilag megfigyelhető a határok elmosódása az munkahely és a magánélet között. Míg korábban a terápiás munkában arra szocializáltuk a klienseket, hogy a munkával kapcsolatos feladatok maradjanak a munkahelyen, akkor ma a magánélet tolakodik be a munkahelyre. Egy fontos tárgyalás, vagy nagy koncentrációt igénylő munka közben betolakodhat egy házastársi vitával kapcsolatos üzenet, vagy gyerekneveléssel kapcsolatos problémák. A digitális függőséget mindaddig nehéz felismerni, amíg elérhetőek az eszközök. Árulkodó jel lehet, ha otthon hagyjuk a telefonunkat és ettől pánikba esünk. Figyeljük meg viselkedésünket, milyen gyakran jön a késztetés, hogy vegyük elő telefonunkat. Mennyire tudunk egy adott tevékenységre koncentrálni? Mennyit beszélgettünk másokkal anélkül, hogy ellenőriztük volna azt, hogy kaptunk-e értesítést? Tapasztalunk-e fantom vibrációkat, azaz támadnak-e olyan illúziónk, hogy üzeneteket kaptunk?

Megoldás lehet, a következő szokások beiktatása:

  • Egy héten keresztül figyeljük meg, hogy hogyan használjuk mobil és okoseszközeinket.
  • A legtöbb alkalmazás lehetőséget ad arra, hogy beállítsuk az értesítések gyakoriságát. Lehetőleg kapcsoljunk ki mindent.
  • Napirendünkbe illesszük be a közösségi médiai használatára szánt időt, biztosítsunk teret a kapcsolattartásnak. Mi alakítsuk ki azokat az idői kereteket, amikor lehetőség van üzenetváltásra, ezáltal szabaduljunk meg az azonnali válaszadás nyomasztásától.
  • Ha olyan programunk van, ami aktív jelenétet igényel (színház, mozi, baráti beszélgetés stb.), lehetőség esetén hagyjuk otthon a telefonunkat, vagy tartsuk kikapcsolva.
  • Ne a telefonunkkal együtt aludjunk el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Börcsök Gyöngyi

A Debreceni Egyetem pszichológia szakán végzett, majd 2014-ben a Semmelweis Egyetemen tette le a klinikusi szakvizsgát. Pályafutása első szakaszában gyermekpszichológiával foglalkozott, ekkor figyelt …