Ez lehet a Facebook halálos ítélete, nem a botrány

Ez lehet a Facebook halálos ítélete, nem a botrány
A tinik folyamatosan cserélik le a közösségi oldalt a Youtube-ra, Instagramra és a Snapchatre.

Mi már készülünk a szeptember 25–26-án, 19. alkalommal megrendezendő Internet Hungaryre, amin a Google és a Facebook felemelkedése is központi szerepet kap. Ha ezt a felmérést nem fogják szétcincálni rajta, akkor semmit!

A Pew Kutató Központ egy a tizenévesek technológiai szokásait érintő felmérése szerint a tinik egy jelentős részük lemondott a Facebookról a vizuálisan erősebb Snapchat, Youtube és Instagram javára (utóbbit a Facebook tulajdonolja – a szerk.) – írja a Techchurch. Közel felük állította, hogy „szinte állandóan” elérhető online. Ez a felmérés a Pew második ilyen kísérlete, az elsőt még 2015-ben végezték és nagyon sok minden változott azóta. Ezek közül a legjelentősebb az okostelefonok elsöprő dominanciája, mivel a válaszolók mintegy 95 százaléka állította azt, hogy hozzáféréssel rendelkezik ilyesmihez, míg kisebb részük, jellemzően a szegényebb háztartásban élők használnak laptopot vagy asztali számítógépet.

Itt is a mobil dönt

Ez a mobilőrült réteg meglepő módon mobilőrült tartalomra vágyik, amit más szavakkal könnyen áttekinthetőként és látványosként írnánk le. Ennek megfelelően a köztük legnépszerűbb három alkalmazás is ide sorolható, amikről a fiatalok úgy vallottak, hogy használják. A Youtube 85 százalékkal az első, őt követte 72-vel az Insta és a 69-cel végzett harmadik helyen a Snapchat. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy a 2015-ös felmérésben még nem szerepelt a Youtube, így nem tudhatjuk, hogy nem volt-e mindig is népszerűbb a Facebooknál.

Óriási esés három év alatt

Az 51 százalékon álló Facebook, meglehetősen elkeserítő látványt nyújthat, különösen annak fényében, hogy a 3 évvel ezelőtti felmérés még 71-re hozta ki, és akkor ez még az aranyérmet jelentette Zuckerbergéknek. A legérdekesebb az egészben, hogy az 51 százalékos átlag egyáltalán nem reprezenatív a mért vagyoni osztályok körében. Míg a magasabb keresetű háztartások esetében 36 százalék vallott a használatról, addig a kevésbé tehetőseknél 70 százalék. Hogy mi lehet az oka ennek az eltérésnek, arra még csak találgatni tudunk, de egészen biztos, hogy a Facebook szakemberei már rajta vannak a témán. (A cikk szerzője itt megjegyzi, hogy az első három helyen végzett alkalmazáshoz nem szükségeltetik sem drága szuperkészülék, sem vagyonokba kerülő adatforgalom.)

2015 óta megduplázódott azok száma is, akik online állandóan elérhetőnek mondták magukat, ám ha belegondolunk, elég nehéz lenne megmondani, hogy mikor vagyunk bármikor is offline. Valójában sem mi, sem a tinik nem lógunk egész nap a telefonunkon, még ha sokak szerint ez így is van, valójában csak arról van szó, hogy permanensen pár kattintásra vagyunk attól, hogy ránézzünk az üzeneteinkre. A játékvilágban továbbra is férfiuralom van, de 83 százaléka állította a lányoknak, hogy már kipróbált játékokat – sorolják a kutatás többi eredményét.

A tinik is fenntartásokkal kezelik a közösségi médiát

Az a kérdés, hogy a közösségi médiának inkább pozitív vagy negatív hatásai vannak, megosztotta a fiatalokat. Értékelték, hogy megkönnyíti a rokonokkal és a barátokkal való kapcsolattartást, jónak ítélték, hogy azon keresztül hírekhez és információhoz juthatnak, illetve, hogy új emberekkel ismerkedhetnek meg. Elítélték azonban a cyberbullyingban (iskolai/közösségi zaklatás, piszkálódás) és a pletykaterjesztésben játszott szerepe, valamint a személyes kapcsolatokra való komplikált hatása miatt, illetve kifogásolták, hogy elvonja őket a valódi élettől.

Végezetül legyen itt néhány vélemény tőlük.

A pozitívumokról:

„Úgy vélem, a közösségi média képes elérni, hogy a velem egykorúak kevésbé érezzék magukat magányosnak. Olyan teret teremt, ahol kapcsolatba lehet lépni az emberekkel.”

„Könnyebben találunk kapcsolatot azokhoz, akik máshol élnek és nagyobb az esélye, hogy a közösségi médián át kérünk segítséget, ami így életmentő is lehet.”

„Sok velem egyidős gyereknek adott felületet ahhoz, hogy kifejezzék véleményeiket, érzéseiket, és találkozzanak olyan emberekkel, akik hozzájuk hasonlóan gondolkodnak.”

A negatívumokról:

„Névtelenül mindenki azt mond, amit akar, és ennek szerintem negatív hatása van.”

„Nagyobb teret ad az embereknek arra, hogy gyűlölködjenek és becsméreljék egymást.”

„Megnehezíti a szocializációt a mindennapi életben, mivel megszokjuk, hogy nem kell személyesen kapcsolatba lépnünk az emberekkel.”

„Mert a tinédzserek azért ölnek embereket, amit a közösségi médiában láttak, vagy azért, ami ott történt.”

Ez az utolsó egy kicsit ijesztőre sikerült – zárul a cikk.

Amennyiben érdeklődik és nem áll hadilábon az angol nyelvvel a teljes felmérést itt olvashatja el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!