Ellopták a videóját? Így védekezhet a tolvajok ellen!

Ellopták a videóját? Így védekezhet a tolvajok ellen!
Az online médiával együtt él és virul az interneten a digitális plágium is. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy mit tehet ellene.

Az online marketing fontos részét képezik a videók, amelyekkel a vállalkozások saját termékeiket, szolgáltatásaikat népszerűsíthetik az interneten, egyszerre rengeteg embert elérve ezzel. Az online marketinggel ugyanaz a tartalom sokkal költséghatékonyabban juttatható el tömegekhez, mint például egy drága televíziós reklámmal, vagy szórólappal. Különösen igaz ez a marketing célból készült videókra, amelyek internetes terjesztése a közösségi média, videó megosztók használatával gyerekjáték. Ezeknek a videóknak a létrehozatala azonban akár nagyobb befektetést is igényelhet, főleg, ha jogtiszta zenével, jó minőségben, vagy például saját forgatással szeretné a cég a kampány videót elkészíteni. Ezek a videók értéket képviselnek, komoly alkotómunka eredményeképpen jönnek létre, így ellopásuk, illetéktelen felhasználásuk komoly bevételkiesést és egyéb sérelmeket okozhat a tulajdonosuknak. Szerzőként pedig az is fontos, hogy a szerző neve mindenhol megfelelően feltüntetésre kerüljön a videón, hogy ezzel is öregbítse a szerző hírnevét. Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői joggal és e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje volt segítségünkre a freebootinggal kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

Mi az a freebooting?
Az online médiával együtt él és virul az interneten a digitális plágium is, mivel ezek a kampány videók az internetre történő kikerülésük pillanatától szinte azonnal óhatatlanul bekerülnek a közösségi média hálózatok hírfolyamaiba, videó megosztókra, és megszületik a kampány videónak egy másodlagos útja a közönséghez, amelyet azonban már nem a videó jogosultja ellenőriz és ural.
„Ezt az online plágiumot nevezik freebotingnak, amelynek lényege, hogy az internetre feltöltött videót valaki letölti és újból feltölti egy másik online felületre, például saját honlapjába beágyazza, saját közösségi média fiókjában posztolja, megosztja, gyakran csonkítva, a szerzői jogi jelzések, emblémák, logók eltávolításával, vagy a videó más torzításával. Az is gyakori jelenség, hogy a videót eredeti közegéből kiragadva egy másik kontextusba helyezik el, amelynek következtében a videó eredeti üzenete is elveszik, rosszabb esetben megváltozik, és már nem szolgálja a jogosultjának az érdekeit és eredeti célkitűzéseit” – emelte ki dr. Horváth Katalin ügyvéd. A freebooting azonban nem csupán a fent említett marketing kampányvideókat érinti, jellemző a felnőtt online tartalmakra is, amelyeket – jellemzően az eredeti videóból kivágott rövidebb részlet átvételével - kisebb szintén online felnőtt tartalmat kínáló szolgáltatók kínálnak saját tartalomként, saját hirdetési bevételeket generálva ezzel. Elterjedt a freebooting a hírportálok videói körében, valamint előszeretettel használják filmtrailerekre, televíziós műsorokra is.

Mi a freebooting oka?
A freebooting azért terjedt el, mert a videó megosztó oldalakon, így például a YouTube-on a YouTube csatorna videó nézettség alapján generál bevételt, amelyhez kapcsolódóan reklámbevételre is szert tehet a videó feltöltője. Videók feltöltésével, új YouTube csatorna létrehozatalával új előfizetők vagy a közösségi média hálózatban új követők szerezhetők. Általában azok nyúlnak a videó „lopás” módszeréhez, akik nem kívánnak időt, pénzt, energiát áldozni saját tartalom elkészítésére, vagy éppen ahhoz nincs tehetségük vagy ötletük, így kézenfekvőnek tűnik egy már az interneten elérhető videó átvétele. 

Mik a freebooting veszélyei?
A freebooting áldozatául esett videó tulajdonosa, jogosultja komoly károkat szenvedhet el a freebooting miatt, például azért, mert más összefüggésbe helyezik a videót, rosszabb minőségben töltik fel, megcsonkítják, kivágnak belőle részeket, és így megváltozik az üzenete, amely a videó tulajdonos üzleti reputációjának sérelméhez is vezethet. Ezen túlmenően a YouTube csatorna üzemeltetőknek veszteséget okoz, mivel a máshol ingyenesen és korlátlanul hozzáférhető videó elvonja a nézettséget a csatornáról, és így reklám és nézettségből származó bevétel kieséshez is vezethet.

Hogyan védekezzen a freebooting ellen?
Kérdés, hogy hogyan lehet gátat szabni ennek a jelenségnek, vagy legalábbis elterjedtségének mértékét csökkenteni, hogyan lehet felvenni a harcot az internet anonimitása mögé bújó, jogsértő újbóli feltöltőkkel. A megoldás részben jogi, részben marketing jellegű – mutatott rá dr. Horváth Katalin szerzői jogász.

1. Értékelje át bevételszerzési módszereit!
Akármilyen csábító is lehet a videó megosztón való jövedelemszerzés abból, hogy sokan megtekintik a videónkat, nem ez a leghatékonyabb módszer. Az ilyen jövedelemszerzés lassú, rengeteg megtekintés szükséges ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődjön a fizetés, ráadásul a Facebookon, Twitteren történő másodlagos közzétételek nem is hoznak pénzt a házhoz. Át kell ezért alakítani a bevételek forrását, és inkább a kampány videóban megjelenített szponzoráción keresztül érdemes realizálni a bevételeket.

2. Terelje a felhasználót a saját felületére!
A videó internetes elérhetővé tétele önmagában nem elég ahhoz, hogy elérje a kitűzött célt, vagyis azt, hogy minél több közvetlen és használható kapcsolatra tegyünk szert a felhasználókkal. Össze kell kötni a felhasználókat a vállalkozásunkkal, át kell terelnünk a saját honlapunkra, Facebook oldalunkra. Erre jó eszköz a videó végére egy rövid személyes üzenet szerkesztése, például: „ha tetszett a videó, kérem látogasson el a weboldalamra, iratkozzon fel a hírlevelemre”, vagy „ha tetszett, kérlek kommentelj a videó alá, és iratkozz fel YouTube csatornánkra itt”. Ezek az üzenetek tartalmazzák a weboldalunkra, blogunkra, vállalkozásunkra történő utalást. A „tolvaj”, ha a freebooting tevékenységet üzletszerűen végzi, valószínűleg nem nézi végig az összes általa újból feltöltött videót, így a mű végére szerkesztett üzenetet sem fogja észrevenni. Ha mégis rábukkan, feltételezhető, hogy nem fogja venni a fáradságot, hogy ezt kivágja a videóból, így az üzenet el fog jutni a nézőkhöz, a látogatók a videót a videó jogosultjához tudják kötni, az üzenet visszairányítja őket a jogosulthoz. Így pedig legalább részben csökkentettük a freebooting egyik káros következményét, vagyis, hogy a látogatók nem a mi honlapunk nézettségét növelik közvetlenül.

3. Brandingelje videóját!
Ha videóján feltünteti céglogóját, vagy intro-t, outro-t szerkeszt a videóba, feltünteti a videó stáblistáját, vagy a videót vízjellel, vagy egyéb szerzői jogi (copyright vagy © ) jelzéssel látja el, már többet tett azért, hogy videóját ne lehessen olyan könnyedén ellopni, vagy legalábbis a lopás és a videó származása bizonyítható legyen. Fontos, hogy ezeket a jelzéseket úgy tegyék fel a videóra, hogy a freebooter ne tudja azokat könnyen eltávolítani. Az ilyen szerzői jogi jelzések eltávolítása ráadásul jogsértésnek, adott esetben bűncselekménynek is minősülhet, amely még jobban elveszi a kedvét a videó tolvajoknak. Ezekkel a jelzésekkel azt is megelőzhetjük, hogy a jogsértő olyanokkal védekezzen, minthogy „nem tudtam, hogy védett”, „azt hittem, hogy közkincs”, „nem tudtam, ki a szerző, ezért nem tudtam engedélyt kérni”.

4. Lépjen fel a lopás ellen!
Ha olyan videóra bukkan az interneten, amely esetén felmerül a gyanúja, hogy az freebooting áldozata lett, célszerű elsőként a szerző tájékoztatása (természetesen erre csak akkor van lehetőség, ha a szerző személye számunkra ismert). A későbbi bizonyíthatóság érdekében javasolt a jogsértő tartalom dokumentálása például képernyőkép („screenshot”) készítésével, hiszen ez később egy jogi eljárásban segítséget nyújt abban az esetben, ha a jogsértő tartalom időközben eltávolításra kerül. Komolyabb jogsértés esetén érdemes közjegyző jelenlétében megtekinteni és letölteni a jogsértő videót, és ezt közjegyzői jegyzőkönyvben (ténytanúsításban) rögzíteni. Ha a békés megoldás nem működik, bevethető a szerzői jog és az elektronikus kereskedelmi jogszabályok teljes arzenálja.

A videó jogosultja például a videó tárhely- vagy tartalom szolgáltatóját felszólíthatja a jogsértő videó eltávolítására szerzői jogi alapon, ehhez egy jogszabályban meghatározott tartalmú levelet kell küldeni a szolgáltatónak, aki 12 órán belül köteles eltávolítani, elérhetetlenné tenni a videót és feltüntetni, hogy melyik jogosult jogsértést állító közlése alapján került erre sor. A videó feltöltője 8 napon belül élhet kifogással a szolgáltatónál az eltávolítás ellen, ebben az esetben a szolgáltató újra elérhetővé teszi a videót, és értesíti a jogosultat erről, akinek 10 munkanapja van arra, hogy szerzői jogsértés miatt pert indítson vagy büntető feljelentést tegyen. Ha ezt megteszi, a szolgáltató újra eltávolítja a videót, és az így is marad mindaddig, amíg az eljárásban a bíróság jogerős határozatot nem hoz. A YouTube-nak, a Facebooknak, a Twitternek és a nagy közösségi média hálózatoknak, videó megosztóknak saját űrlapjuk és szabályzatuk van a fenti eltávolítási kérelemre vonatkozóan, amelyek kitöltése azonban angol nyelvtudást és némi szerzői jogi jártasságot igényel. Ha a videó átvétele komoly veszteséget okoz, vagy sérti vállalkozásának vagy a szerzőnek a becsületét, jóhírét, akkor érdemes szerzői jogban jártas ügyvédhez fordulni, és az ügyet professzionális segítséggel vinni bíróság elé – hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin szerzői jogi ügyvéd.