Dr. Fehér Katalin újmédia-kutató, a BGE Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa Digitalizáció és új média. Trendek, stratégiák, illusztrációk című kötete számos esettanulmányt feldolgozva mutatja be a legfrissebb digitális technológiai trendeket, és azok hatásait az üzleti életre, a társadalomra. A BGE Kutatóműhelye által rendezett könyvbemutatón a szerző kiemelte: a digitalizáció eredményeként atomokból bitekre váltunk, a mindennapokban használt digitális eszközök és megoldások mögött álló technológiák és összefüggések azonban az átlag felhasználó számára nem (át)láthatók. A tankönyvként és szakkönyvként egyaránt hasznos kiadvány ezt az összefüggésrendszert és főbb trendjeit igyekszik áttekinteni.

A gyakorlatias szemlélettel összeállított munka egyaránt ajánlott kereskedelmi és marketing, közgazdasági, társadalomtudományi, bölcsész és gazdaság-informatikai képzések oktatóinak és hallgatóinak, valamint reklámmal, médiával, marketinggel, PR-ral, felhasználói dizájnnal, adatelemzéssel, hálózatkutatással, mesterséges intelligenciával és IT-val foglalkozó szakembereknek. A kötet a közép- és hosszú távú tervezést és kutatást támogatja az említett szakterületeken.

A könyvbemutatón Dr. Fehér Katalin kiemelte: a digitális trendek technológiai fejlődés által diktált tempónak megfelelően változnak, amelyekhez a társadalom és az egyén kis késéssel reagálva alkalmazkodik. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a digitális újdonságok alkalmazásában az egyes felhasználók és az üzleti szféra jár élen, míg a leglassabban a politika és a közigazgatás fogadja be a változásokat. Dr. habil. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense kiemelte: az üzleti szférában a marketing területén jól látszik a digitális fejlődés hatása. A professzionális, vállalati szinten kontrollált kampányok mellett egyre inkább azzal egyenrangú szerepet töltenek be a közösségi médián keresztül a felhasználók által megosztott tartalmak, ajánlások, kommentek. A nagy kérdés, hogyan reagálnak minderre a vállalatok, szabad teret nyitnak-e a fogyasztói megnyilvánulásoknak.

A gyorsan változó digitális trendek között elsősorban a folyamatosan növekvő adathasználat bizonyul állandónak. Az emberiség ma már két év alatt termel akkora mennyiségű adattömeget, mint amennyit korábban összesen. Prof. Dr. Nemeslaki András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezető egyetemi tanára rámutatott: az Y és Z generáció tagjai a mind szélesebb online jelenlét érdeklében szinte fenntartások nélkül mondanak le az adatvédelemről, a személyes információ biztonságáról. Hangsúlyozta, a közigazgatás ugyan valóban lassabban alkalmazkodik a technológiai fejlesztésekhez, ám ez köszönhető annak is, hogy az államnak minden esetben meg kell vizsgálnia a jogi és biztonsági kockázatokat.

Dr. Ságvári Bence, az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa rámutatott: manapság az üzleti döntésekben hatalmas szerepet játszanak az automata döntést működtető algoritmusok. Például a Facebook vagy a Netflix is a felhasználóktól begyűjtött adatok alapján válogat és ajánl tartalmakat. Hozzátette, a következő évtized arról szól majd, hogy ezek az automatizált döntések hogyan lépnek ki az üzleti felhasználás területéről és jelennek meg a politika, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás terén. A programot Dr. Veszelszki Ágnes, az ELTE egyetemi adjunktusa moderálta.

Összefoglalásában az átalakuló szakmák és tudományos megközelítések átfogó változására hívta fel a figyelmet a társadalom, az üzleti élet és a tudomány számára.

Mást kaphatunk, mint amit vártunk
A digitális lábnyomokat és azok hatásait elemezte a Digital Identity Agency exkluzív, zárt körű rendezvénye az Ötkert Secret Roomban június 9-én. A kerekasztal és fórum apropóját szintén a megjelent mű adta.

A résztvevők inspiráló vitát folytattak arról, hogy mitől tartunk a neten: mást kapunk, mint amit ígérnek és beláthatatlan veszélyekkel is számolnunk kell. A ronda menyasszony volt a szemléltető példa egy társkereső oldalon és a darabolós gyilkos az online veszélyek kapcsán. A résztvevők arra jutottak, hogy felkészülni mindenre nem lehet, de vannak olyan kockázatok, melyeket alapvetően figyelembe kell venni. Ilyenek például az adatbiztonság, a tudatosan épített jó hírnév vagy a privát szféra védelme.

Olyan további kérdések merültek fel, hogy miként tűntek el egyes szakmák, viselkedési formák vagy üzleti területek, s melyek azok, amik most vannak kibontakozóban. A vízhordók szerepe például már rég eltűnt azzal, hogy ivóvíz került a csapokba és palackokba. Mai példával élve egyes okostelefon-alkalmazások a navigáció és a vezető nélküli autók összekötésére fókuszálnak és így építenek egy összképében már nagyon más jövőt.

Átfogó, nagy léptékű változások várhatók tehát a digitális technológia hatására, melyek egyszerre formálják a társadalom és az üzlet működésének egészét. A fórumon hangsúlyozták, hogy veszélyes egy-egy változást önmagában vizsgálni és a jelenből értelmezni, miközben az egymással összefüggő technológiák és szolgáltatások együtt hagynak lenyomatot a jelenben – minden lépéssel új jövőt építve. A telekommunikáció, a mesterségesintelligencia-kutatás, az adatok védelme és az oktatás jelenlegi formáinak újragondolása meghatározó szerephez jut. Kiemelten fontos ebben a gyorsan változó környezetben, hogy melyek a kockázati tényezők és mire tekinthetünk előnyként.

Alapkérdéssé vált, hogy milyen online lábnyomokat hagyunk, mennyire vagyunk ebben tudatosak, vagy hogyan tudjuk a jövő generációt megóvni jelentősebb kockázatoktól. Már az is védelmet nyújthat, ha gyerekkori fotóikat nem tesszük közzé nyilvános felületeken. A digitális hagyaték kezelése is alapvető kérdéssé vált: hogyan gondoskodhatunk online lábnyomaink végrendeletéről, s ki kaphat jogosultságot profiljaink lezárására, ha már nem leszünk. A digitalizáció szakterületei az informatikától a mobilkommunikáción és online marketingen át a kutatásig és az oktatásig együttes képviselték a jövő gondolkodásmódját a fórumon. A beszélgetés tematikáját adó, frissen megjelent kötetet a szerző dedikálta. A meghívott szakértők és a közönség élénken szólt bele a vitába: a digitális lábnyomokról és hatásokról már mindenkinek van tapasztalata és véleménye.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!