A hangya kolóniák mutatják a Facebook jövőjét?

A hangya kolóniák mutatják a Facebook jövőjét?
2012-ben a Stanford biológusa, dr. Deborah Gordon felfedezte, hogy a hangya kolóniák viselkedése tükrözi az internet technológia alapjait, amelyet a szaknyelv úgy emleget, „Transmission Control Protocol” vagy „TPC”.

A TPC kontrollálja az információ online áramlását azzal, hogy megakadályozza az adatáramlás szűk keresztmetszeteinek létrejöttét és azt, hogy az internet csikorogva leálljon. Alapvetően az a lényeg, hogy ha kevesebben vannak az interneten, az információ mozgása gyorsabb. Amikor többen vannak online, lassul - írja a Mashable.

A hangyák viselkedésének megfigyelése közben Gordon úgy találta, hogy a kolóniáikat ugyanez a koncepció tartja kontroll alatt. Miután egy nagyobb mennyiségű táplálékot találnak, több hangya hagyja el a kolóniát. Ellenkező esetben korlátozva van azok száma, amelyek elindulhatnak az ellenséges területre.

anternet

Jeff Stibel, a „Breakpoint” című New York Times bestseller szerzője is foglalkozik az internet és a biológiai hálózatok közti hasonlóságokkal, mint amilyenek a hangya kolóniák, és amelyek segítségével megjósolhatóak olyan közösségi hálózatok jövője, mint amilyen a Facebook.

„Ha a legerősebb dolgokat megfigyeled a biológiában, a természetben és a technológiában, látod, hogy mindig hálózatok. Nem egyedek.” – mondja Stibel. „A biológia technológia. Nem olyan, mint a technológia, hanem technológia.”

Stibel szerint, ahogyan a hangya kolónia, úgy a Facebook is csak az egyedek kombinált interakcióin keresztül sikeres. Miként egy hangya túlélése is a kolóniájától függ, egy Facebook felhasználó közösségi élménye is függ baráti hálójától.

Minden hálózatnak – természetesnek vagy digitálisnak – nagyon hasonló az életciklusa. A folyamat azzal kezdődik, amit „hipernövekedésnek” neveznek.

„A természetben minden faj olyan mértékben szaporodik, amennyire a források megengedik” – írja Stibel Breakpoint című könyvében. „Ugyanez igaz a technológiára és az üzletre is: ha nem dominálsz a piacon, lehetőséget adsz a potenciális indulóknak a növekedésre és arra, hogy végül versenyre keljenek veled.”

Ahogyan a Facebook is igyekszik növelni felhasználói bázisát – most már több mint 1,15 milliárd aktív havi látogatót jegyez – a hangya kolóniák is sebesen rakják le a tojásaikat és fogyasztják el környezetük forrásait. És mindkét hálózatnak ugyanaz a motivációja: távol tartani másokat attól, hogy elfoglalják a helyüket.

ant-colony

A hangya kolóniákban élő egyedek száma a hipernövekedés szakaszában nagyjából 12-15 ezerre nő. Ezen a ponton elkezdik gátolni a kommunikációt és a hálózat többé nem tud hatékonyan működni. Ezt hívják „töréspontnak”.

Stibel meglátása szerint ilyenkor két lehetőség áll a hálózatok előtt: továbbnövekednek vagy hagyják, hogy a töréspont legyőzze őket. „A paradoxon az, hogy ha erőlteted a növekedést, az több kárt okoz, mint hagyni, hogy a töréspont életbe lépjen” – mondja Stibel. „Minden töréspont rugalmas. Minél távolabbra mész, annál nagyobb lesz az összeomlás.”

A töréspontra adott reakció eredményeként a hangya kolóniák létszáma 10 ezerre csökken az ötödik év betöltése környékén. A többi hangyát elküldik, hogy új helyszínen új kolóniát hozzanak létre. Így előzik meg a még nagyobb veszteséget, amely éhezéssel és túlnépesedéssel járna együtt, amennyiben a hálózat nem zárná le a töréspontot.

Stibel szerint a megbukott webes és közösségi hálózatok éppen olyanok, mint a hangya kolóniák, amelyek ezt nem tették meg: „Azoknak a hálózatoknak a száma, amelyek elérik a töréspontot a hipernövekedésből, virtuálisan zéró. Minden egyes ilyen hálózat – Friendster, Myspace, Classmates.com – összeomlott. Csak darabjai régi önmaguknak vagy már nem léteznek.”

A töréspont után következik az egyensúly. Stibel meglátása alapján a sikeres hálózatoknak csak egy kisebb összeomlással kell szembenézniük a töréspont elérése után, amelyen keresztül egy optimalizáltabb hálózat emelkedik ki gyorsabb kommunikációval.

„Úgy tűnik, paradox, de az egyensúly az, ahol a valódi varázslat megtörténik” – mondja Stibel. „Ez az a pont, ahol az intelligens hálózatok okossá válnak és ahol az üzleti hálózatok elkezdenek egy rakás pénzt keresni.”