Mobil nélkül egyszerűen nem megy!

Mobil nélkül egyszerűen nem megy!
Sosem látott függőség, egyfajta szimbiózis alakult ki mobiljaink és köztünk. De egyre okosabbak is a telefonok mögött ketyegő mesterséges intelligenciák. Akad, amely egy nagy metróállomáson hömpölygő tömegben be tudja azonosítani a zsebtolvajokat; vagy egy másik, amely az emberi arcokról tud rengeteg, akár lappangó, betegségre következtetni.

 

Aki a mobilvilág üzleti vonatkozásai, legújabb trendjei terén képbe akar kerülni, naprakész akar maradni, annak szinte kötelező évente egyszer ellátogatni a Mobile Hungary konferenciára. Az alábbi írás az ott hallottak alapján készült.

Készíts a betegedről fotót, akár egy mobiltelefonnal és a háttérben dolgozó mesterséges intelligencia megtippeli, hogy van-e betegségre utaló elváltozás az arcon, illetve az arcberendezésben. Az okos gép ráadásul még az orvosoknál is jobb hibaszázalékkal szűri ki az ember betegségeket! Nem, nem egy sci-fi novella egyik motívumáról, hanem a The Mount Sinai Hospitalban már jó ideje működő rendszerről, New York városában – derült ki Bőgel György professzor előadásából a Mobile Hungary konferencia nyitó szekciójában. A Deep Patient program könnyen azonosít több száz betegséget, köztük az olyan módon lappangó skizofréniát is, amint azt a Csodálatos elme című filmből megismerhetünk.

(Képünkön Bőgel György felett a kivetítőn az egyik "MI baba", Baby X - eléggé meghökkentő ábrázattal.)


De ez csak a jéghegy csúcsa: a mesterséges intelligencia arra is képes, hogy például egy hatalmas metróállomáson hömpölygő tömegben beazonosítsa a zsebtolvajokat! Hogyan? Úgy, hogy az embereknek egy-egy magatartásra jellemző mozgásmintázatuk van. A mai mobilok is képesek arra, hogy egy rendőr, vagy egy biztonsági őr a telefon kamerájával „körülnézve” a tömegben a gépi intelligenciával megtalálja azokat, akik gyanúsak. Mert a mozgásuk nem hasonlít a munkába igyekvőkére, sem a turistákéra, sem a vásárolgatókéra, a bűnözői mozgásmintázatuk könnyen „kiszúrható”.

Persze a gépnek először meg kell tanítani ezeket, az emberi megfigyelésen alapuló mozgási mintázatokat, de minden egyes találattal okosabbá válik a gép! E hátborzongató jövőkép pedig nem 5-10 évnyire van, hanem élesben is tesztelés alatt álló technológiáról van szó.

Nem támad Skynet

A konferencia szakérői ugyanakkor megnyugtatták a kedélyeket: aláhúzták, hogy a mai mesterséges intelligenciák nem a sci-fik által megjósolt öntudatos, egyfajta valódi értelemmel bíró e-lények, hanem inkább célgépek, amelyek egy-egy jól körülhatárolt szakterületen, például orvosi diagnosztikában, csetelésben és hasonlókban jeleskednek. Valódi érzelmekre sem képesek, ráadásul ezek előképei az Apple, az Amazon és a Google digitális asszisztensei, melyek még közel sem tökéletesek. 

Mobilos függőségeink

Bár már sok helyütt működnek ezek az okos gépek, ma még ennél egyszerűbb problémákat sem igen tudunk kezelni. Mint Börcsök Gyöngyi pszichológus elmondta, immár az orvosi szakirodalom hivatalosan elismeri a függőség betegségek közt a mobiltelefon függőséget. Ez a jelenség valóban túlnő minden várakozáson: egy friss felmérés szerint az amerikai autóbalesetek 26 százaléka hozható közvetlen összefüggésbe a vezetés közbeni mobilhasználattal. Sőt a balesetet okozók háromnegyede be is vallotta az eljárás során, hogy a mobil terelte el a figyelmét.

A mobilok – mint tudjuk – hozzánk nőttek, ám még ennek tudatában is döbbenetes, hogy az emberek 89 százaléka másfél percen belül válaszol üzeneteire. Ám fontos tudni, hogy nem napi pár „bepittyent” SMS-ről és hívásról van szó. A pszhichológus szerint a fiatal generációk napi átlagban 110 üzenetet váltanak, tehát ennyi alkalommal terelődik el a figyelmük. De ez nagy gond a munkahelyeken is, mert az üzenetek mindannyiszor könnyen kizökkenthetnek egy-egy feladatból. Mind váratlan üzenet, mint hanghívás esetén megnő a hibák aránya, az SMS esetén 23, hanghívás esetén pedig 28 százalékos hibázási arányt mértek nemrég egy kutatás során. De Börcsök Gyöngyi egyik hölgy paciense milliós hibát is vétett, miután egy frissen megismert fiúval aktív üzengetésbe kezdett munkaidő alatt, így el is bocsátották állásából. 

No Mobil Fóbia is van

És ki az, akinek már orvosi szempontból is át kell gondolnia, hogy nem mobilfüggő-e. Ez nagyon hasonló kaptafára épül, mint a játékfüggőség. Így például mint az internetes játékokba való túlzott belefeledkezés, az időérzék jelentős eltompulása, illetve a tolerancia jelentős csökkenése. Ezt tartkíthatják azután az olyan további tünetek, mint a sikertelen próbálkozások az túl gyakori, kényszeres mobilozás abbahagyására, a környezet becsapása azért, hogy megnyugtassuk őket, „nem vagyok függő”. De a legjellemzőbb ezekre a függőség-betegségekre, hogy a negatív, rossz hangulatot a beteg egyre több és több mobilozással próbálja tompítani, mindinkább sikertelenül. E kórképnek egy különleges esete, illetve tünete a NoMoFóbia, azaz az a – különböző szintű félelem és pánik – ami a pácienst akkor ragadja magával, ha elveszik tőle a telefonját.
A szakértő Todd G. Buchholz ide passzoló mondásával zárta előadását, mely így szól: „Mindnyájan tudjuk, hogy a túlzásba vitt jó dolog rossz dolog.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …