Media Hungary: a televíziónak annyi?

Media Hungary: a televíziónak annyi?
Úgy tűnik, hogy a televíziózás aranykora Magyarországon véget ért – hallottuk a Media Hungary konferencia első napján Siófokon. De szó esett arról is, hogy kiknek fontos még a hagyományos televízió, s a különböző generációkat miképpen lehet elérni. Mire mennyit költ az MTVA?

Két napon át öt előadóteremben zajlik a 21. Media Hungary konferencia, ami a korábbi évekhez hasonlóan átfogóan elemzi a médiahelyzetet, a piaci folyamatokat, illetve a különböző részterületeket. Az „Élmények birodalmába” vezetett már az első nap is, hiszen az „élmény” kulcsfogalomként van jelen a konferencián. A kétszáz előadót mindegy 1900 regisztrált vendég hallgatja meg a két nap alatt. A televízió és a médiafogyasztás területéről szemezgettünk.

Hogyan alakul a különböző korosztályok médiafogyasztása? Szinte már közhelyes, de minél magasabb valakinek az életkora, annál többet tévézik. A 18-29 éves korcsoport esetében az derült ki, hogy körülbelül ötven százalékuk ül a tévé előtt, míg a negyven pluszosok húsz százalékkal többen – derült ki Pintér Róbert előadásából, amiben arra kaphattunk válaszokat, hogy miben térnek el az egyes generációk médiafogyasztási szokásai.

Az eNET kutatója arra is választ adott, hogy miközben egy átlag magyar ember négy és fél órát tölt a televízió előtt, nem mindenki gondolja azt, hogy ez az időtöltés egyben szabadidős tevékenység. Míg a nyugdíjasok hetvenkilenc százaléka szerint az, a fiataloknak alig több mint hatvan százaléka tekint a tévézésre szabadidős tevékenységként – hallottuk az arányokat. Ezt figyelembe véve és mellé téve a az internethasználókat – jelenleg a magyarok kétharmadáról beszélünk – joggal adódik a kérdés, hogy e hatalmas tömeget hol s hogyan lehet a leghatékonyabban elérni.

A tévé csak a harmadik
Pintér Róbert szavaiból az derült ki, hogy a 18-29 éves generációnál a közösségi média és az internet viszi a prímet, a televízió mindössze a harmadik helyen áll. Külön érdekesség, hogy a világhálót rendszeresen használó negyven pluszosoknál is az látszik, hogy a „televízió fej-fej mellett áll az internettel”. E korcsoportot leszámítva a televíziózás aranykorszaka Magyarországon véget ért – tett egy sommás kijelentést a szakember. Az érdeklődési területek viszont nem tartogattak nagy meglepetéseket: a 18-29 és 30-39 éves korosztályban a filmek és a mozi a favorit, míg az idősebbek a gasztronómiai ügyekre moccannak jobban. Persze a fiatalok esetében nem maradhat ki a zenei tartalom, illetve a tudomány sem.

A hármas aranyszabály
A széles kínálat, a 24 órás elérhetőség és a reklámmentesség – ilyen spéci igényei vannak a különböző korosztályoknak a filmnézési szokásaikkal kapcsolatban. Érdemi generációs különbségek nincsenek e területen, viszont Pintér Róbert a médiafogyasztás új világának nevezte a Netflixet. Ugyanakkor mind a Netflixnek, mind a televíziósnak komoly fejfájást hozhat a zeneiparnak már gondot okozó torrentezés. Ha valaki azt gondolná, hogy a torrent csak kevesek „hobbija”, az bizony téved, hiszen a negyvenesek közel húsz százaléka használja a torrent oldalakat, míg összességében kétmillió (!) magyar torrentezik. Egy párhuzamos, digitális tartalomfogyasztási univerzumról van szó, hallottuk az előadáson.

A lényeg, hogy ingyen legyen
Van lehetőség az ingyen tévék piacán a növekedésre, ezt jól mutatják a környező országok példái is – összegezhető Kápolnai András előadása. Az Antenna Hungária vezérigazgatója rutinos szereplője a konferenciának, hiszen két évtizeddel korábban már az első alkalommal is előadóként volt jelen. A szakember elmondása szerint Lengyelországban 24, Szlovákiában három év alatt nyolcról tizenkettőre nőtt az ingyenes tévék száma. A számszaki eltéréseknek történelmi, ország-specifikus okai vannak, illetve a reklámtorta sem hagyja érintetlenül a területet. Egyébként itthon sincs ok a szégyenkezésre, hiszen 2016. augusztusától indul az M5-ös csatorna, így a Min Dig TV palettája tízre bővül az új csatorna érkezésével. Mint elhangzott, itthon az ingyen tévék átlagos kumulált közönségelérése harminchárom százalék, a fizetősé pedig ennek a kétszerese. Nem meglepő módon a médiafogyasztási szokásokban megjelennek a generációs különbségek is. Az új generáció egyre inkább elfordul a hagyományos tévétől, s egyre fontosabb számára az ingyenes tartalom – hívta föl a figyelmet Kápolnai András.

Mennyi az annyi?
S egy picit volt lehetőség belekukkantani az MTVA gazdálkodásába is. Az idei évben 69,9 milliárd forintba kerül az adófizetőknek a közmédia, miközben a közvéleményben gyakran nyolcvanmilliárdos összegek repkednek – árnyalta a képet a Media Hungary konferencián Vaszily Miklós, az MTVA megbízott vezérigazgatója. Szerinte ez az összeg még tovább apad, hiszen vannak olyan tételek - közel tízmilliárdos nagyságrendben -, amelyek nem kifejezetten az MTVA alapműködéshez köthető funkciókat finanszíroznak.

A tartalom-előállítás és műsorszolgáltatás az MTVA tervei szerint idén 65 milliárd forintba kerül majd. A műsorszolgáltatás pedig egy hatalmas kategória: minden olyan költség itt van, ami a műsor előállításhoz és a műsor nézőhöz, hallgatóhoz, olvasóhoz való eljuttatásához szükséges. 

A műsorszolgáltatás költségei:

Sportjog: 12,7 milliárd (valamennyi sportközvetítés jogdíja)

Szerzői jog: 1,2 milliárd (A közös jogkezelőnek és az egyéni jogosultaknak fizetendő díjak)

Filmbeszerzés, szinkronizálás: 2,5 milliárd (valamennyi csatornán és platformon megjelenő filmek, rajzfilmek, sorozatok jogdíja és szinkronköltségei)

MTI: 1,8 milliárd (Hírjogok, bel- és külföldi tudósítóhálózat MTI-től átvett belső apparátus)

A tartalom előállítás személyi költsége: 10,5 milliárd (MTVA teljes dolgozói létszámának 74 százaléka)

Műsorgyártás egyéb költségei: 36,1 milliárd (Műsorok gyártása és terjesztése minden csatornán, minden platformon)


A szakember beszélt az MTVA előtt álló kihívásokról is. Többek között szükségesnek nevezte a meglévő csatornák modernizálását. A célközönségnek pedig a társadalom teljes spektrumát jelölte meg szemben a kereskedelmi médiával, amelyik a 18-49 éves korosztályra fókuszál. Vaszily Miklós szerint mindig vannak olyan események, amelyek egy adott évben rendkívülinek számítanak és erősen képesek befolyásolni az adott esztendő gazdálkodását. A futball EB és az olimpia ilyen, komoly kiadásokkal járó sportesemények lesznek az idén – emelte ki a szakember, aki kiváló lehetőségként értékelte, hogy ekkor a néző sikerek mellett az MTVA bemutathassa a technikai innovációkat is.

Élmények és értékek
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fontos, hogy minél több minőségi tartalom jusson el a felhasználókhoz – hangsúlyozta a testület elnöke megnyitó beszédében a huszonegyedik alkalommal megrendezett Media Hungary konferencián kedden, Siófokon.

Karas Monika célnak nevezte, hogy „az élmények birodalmának fejlesztése közben az értékek birodalmát is építsük”. Kiemelte: a médiából szerzett élményeink meghatározzák az életünk más területén történteket is, így a szektorban dolgozók felelőssége arányban áll a kiváltott hatással. Hozzátette: a média dinamikus fejlődése közepette a médiahatóság próbál folyamatosan összhangot teremteni „az ösztönzés és a szabályozás között, a fejlődés és a biztonság között, az előrehaladás és a kiszámíthatóság között.” Éppen ezért nevezte fontos adatnak az NMHH elnöke, hogy évről évre kevesebb médiafelügyeleti ügy kerül a médiahatóság elé. Közölte, hogy a médiatanács „nem ízlésrendőrség”, hanem a jogszabályok betartásának biztosítására hivatott szerv, kiemelten említette a médiatörvényt és az emberi méltóság védelméről rendelkező szabályozást. Azt azonban minden médiaszolgáltatónak meg kell értenie, hogy a szólásszabadság nem lehet egyenlő az ízléstelenséggel, a durva, kendőzetlen kifejezések és tartalmak továbbításával, amelyek mások emberi és személyiségi jogát, emberi méltóságát sértik - fogalmazott a távirati iroda szerint Karas Monika.

A hatóság lényeges küldetésének nevezte a kiskorúak védelmét, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a felnövekvő nemzedékek tagjai ne „szembesüljenek” káros, félreérthető vagy számukra nem befogadható tartalmakkal. Megjegyezte: jó tudni, hogy ebben a felelősségben a médiaszolgáltatók jogkövető magatartásukkal parterei az NMHH-nak. Emlékeztetett arra is, hogy mecénási tevékenységük eredményeként több olyan értékes film készült, amely fesztiváldíjakat nyert, megemlítette ezek közül is A vad Kunságot és a Félvilágot.


Lippai Roland

 

Újságíró, szerkesztő, blogger. A Figyelő gazdasági hetilap társadalom rovatát vezette, azt megelőzően közel egy évtizedig a Magyar Nemzet Online újságírója, ...