Hódítanak az influencereket influencelő contentgyárak

Hódítanak az influencereket influencelő contentgyárak
Már a Facebookra is betörtek a digitális kiadók a tartalmaikkal – derült ki a Media Hungaryn Jovan Protic, a Ringier Axel Springer Media AG kiadóigazgatójának előadásából.

Szédületes mértékű digitális átalakuláson ment keresztül a Ringier Axel Springer, míg öt évvel ezelőtt a cég bevételének 5 százaléka jött a szegmensből, addig mára ez a szám 61 százalékra ugrott – mondta el a feladatért felelős Jovan Protic A figyelemgazdaság új logikája és vagyona című előadásában. A portfólicég a régióban jellemzően a vezető nyomtatott újságokról volt ismert, mint például itthon a Blikk, ugyanakkor mára már olyan oldalakkal büszkélkedhetnek, mint a Blikk.hu vagy éppen a Profession.hu – emelte ki.

Előbb csap agyon a villám, mint hogy átkattintsanak!?
– Vannak egyes dogmák a digitális kiadásban, mint például: akkora az esély, hogy rákattintsanak egy banner hirdetésre, mint hogy villámcsapás ér. Nem értettem ezekkel egyet, de én is elkezdtem hinni bennük. Így jutottam el oda, hogy nem kattintásokra vadászunk, hanem branding kampányokat csináljunk, amit nem lehet kattintásban mérni – fejtette ki.

Egy másik meghatározó trend az online reklámozásban, ha kérdéses tartalmak mellett futnak a reklámok, akkor a reklámozó egyszerűen hátat fordít a csatornának. A szakértő példaként Unilever YouTube-bal való csörtéjét idézte fel. Ezt alátámasztandó a ComScore felmérését hozta, mely szerint a prémium kiadók háromszoros megtérülést hoznak a cégeknek.

Jobb, mint a karácsony
A Ringier Axel Springer lengyelországi online zászlóshajója, az Onet.pl, „ahol a netezők 75 százaléka megfordul”, egy hatalmas laptetős reklámmal nyit. (Az előadáson a National Geographic valóban óriásplakátszerű – itthon is sok helyen futó – Picasso reklámját mutatta be Antonio Banderasszal.) Felhívta rá a figyelmet, hogy gyakorlatilag a Facebookon is hasonlókat láthatunk, „de 2018-ban már megtanultak swipe-olni, ezért nem baj az elhelyezés. A probléma az intrusive reklámokkal van, a nagy és szép reklám nem probléma” – tette hozzá. Az erős brand által előidézett pozitív hatásként hozta a Glamour-napokat, melytől a DM többet kap, mint karácsonytól.

Jovan Protic ismét aláhúzta, hogy nem a kattintás számít. Az előrejelzések szerint a display piac egésze nőni fog, melynek a katalizátora a tartalomba olvadó native display lesz. „Az ilyen nagyon természetesen hat és 10-20-szor több kattintás jön, hiszen elrejtjük, hogy benne vagyunk a kattintós bizniszben” – tette hozzá.

A közösségi média meghódítása
A másik nagy trend a social media, fiatalok keresőként is a Facebookot használják a Google helyett – mutatott rá a Ringier Axel Springer Media AG kiadóigazgatója. Ugyanakkor itt rengeteg a fake content, az amerikai választások hajrájában az ilyen tartalmak több kattintást kaptak, mint „a rendesek” – emlékeztetett. Nem meglepő, hogy ennek fényében a felhasználók nem tudják, hogy hihetnek-e, a tartalomnak.

Az influencerek influencerei
Felhívta rá a figyelmet, hogy ebben a helyzetben a barátok és az influencerek mutathatnak irányt. „Mára az lett a kérdés, hogy kik befolyásolják a véleményvezéreket” – húzta alá, kifejtve, hogy létrejöttek olyan oldalak, melyek jól rezonálnak az influencereknék, és gyakorlatilag az ott megjelenő tartalmak továbbgyűrűznek. Példaként a Business Insidert, a Noizzt – melynek nem rég indították a magyar nyelvű mutációját – és az Ofeminint hozta (az első gazdasági, technológiai és politikai, a második fiataloknak szóló, míg a harmadik nőket érintő témákra specializálódott – a szek.)

Megatrendek
A digitális tartalmak „megatrendjei” között említette a content marketinget, azaz a tartalmakba csomagolt reklámozást. Jovan Protic itt kifejtette, hogy a kisebb tartalomgyártók is komoly sikereket érhetnek így el, hiszen a digitális nyomdák segítségével dominóeffektust indíthatnak el. Hozzátette, hogy a kiadóknak már szerepe kell, hogy legyen a reklámok elosztásában is, így a megbízó pontosabban célba tud érni. De feladataik között említette a rendezvényszervezést is, míg korábban évi két rendezvényük volt, mostanra ez a szám évi 180-ra duzzadt, hiszen manapság már az is roppant fontos, hogy élményt kapjanak a felhasználók.

Megatrend a „vertical video stories”, amik az „álló” videókat takarják, melyeket a Facebookról és az Instagramról ismerhetünk. A forma sikerét jelzi, hogy a Google is be fogja vezetni – mutatott rá. Ehhez szorosan kapcsolódik a közösségi média kérdése, hiszen így a Facebook is reklámfelületté válhat, ennek elsődleges elérési módját pedig a talán mindenki által ismert főzős videókba határozta meg. És, ami komoly átalakulást fog hozni „minden iparágban” az a smartspeakerek – mint az Alexa –, melyek elterjedése 2020-ra az USA-ban a háztartások 75 százalékát fogja jelenteni. Erre a hullámra a Ringier Axel Springer egy felolvasó applikációval ült fel, mellyel a fent említett Onet híreit kaphatjuk meg, miközben hanggal kommunikálunk vele.

Jovan Protic visszatért a fake news világába, mikor feltette a kérdést: Hogyan nyert Trump? A politikamentes válaszként a pixel trackinget és a lookalikest (hasonmás) hozta, az előbbit a cikkek követését, a másik a hasonló érdeklődésű embereket takarja. Felhívta rá a figyelmet, hogy manapság már a kiadók is használják az adatgyűjtést (pixel tracking), ennek köszönhetően úgy tudják elhelyezni a reklámokat, hogy az arra fogékony közönségnél csapódjon le. Leegyszerűsítve ezt úgy kell elképzelni, hogy a százezer embert, akit érdekelt egy volkswagenes írás, meglehet bombázni a közösségi médiában is a cég termékeivel.

A szakértő előadását a szerb Blic napilap és a szlovák Aktuality.sk hírportál politikai szerepével zárta: „ha újságok jobbá tudják tenni a világot, akkor az Önök márkájának a jóhírét tudják vinni a világban”.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!