A fake news terjed, mint a nátha

A fake news terjed, mint a nátha
A fake news egyik lehetséges ellenszere a tudatosság, a forráskritika, de ebben nem igazán áll jól a hírfogyasztó közönség. Többek között ez is kiderült a Media Hungary konferencián.

A fake news ügyében nem a legjobb a helyzet - a kamutartalom hihetetlenül nagy volumenben szabadul rá a népre, viszont a nép csak egy kis része hajlandó lépéseket tenni annak érdekében, hogy ne verjékk át mindenféle marhasággal. A Media Hungary konferencia több előadója is a fake news-ról beszélt, innen szemezgettünk.

A 18 és az annál idősebb magyarok 39 százaléka nem néz utána alaposabban a tartalmak igazságfokának, 36 százalékuk igen vagy kevéssé, míg mindössze 21 százalék végez tényleges forráskritikát - ismertette az egyik saját, reprezentatív kutatási eredményüket Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója. Kiderült az is, hogy a megkérdezettek fele fel sem ismeri a kamuhíreket, illetve a hamis tartalmakat, kicsivel több mint egyharmaduk pedig azt vallja, hogy a ilyen jellegű tartalmakkal főleg a televízióban találkozott, de erős versenyben vannak a közösségi oldalak is. Főleg a bulvár és a politikai jellegű hírek vezetnek e kétes versenyben, ámelőkelő helyen szerepelnek az egészségügyi (mindenféle csodaszerek és foghagyma…), vagy akár helyi hírek is - tudtuk meg Székely Levente előadásából.

Lényeges elemként merül föl a bizalom kérdésköre is. Perdöntő lehet az, hogy egy adott tartlom melyik médiumon, illetve márkázott csatornán jelenik meg. De mindemellett a személy is hitelesítő tényező - teszi hozzá a kutató. A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint a hírforrás is fontos tényezőként jelenik meg a megkérdezettek szerint. A televízó pedig disszonáns helyzetben van, hsizen amíg a megkérdezettek jó része a tévét említi meg elősdlegesen, mint olyan médiumot, ahol valótlanságokat kap, addig mégis a televíziót tartják a leghitelesebbnek. A közösségi oldalak a hitelességi ranglétra legallján állnak - hangzott el a konferencián.

Fake news: nehéz felismerni egy pillantásra

Azon talán nem igazán lehet csodálkozni, hogy az emberek jó része nem ismeri fel a kamuhíreket, hiszen - s ezek már Székely Levente szavai - minden fake news-nak van valamilyen igazságmagja. Ez lehet az álhírek sikerességének egyik ismérve, hiszen a hírekben megjelenő személyek valóságosak, a kontextus pedig létező kontextus. A következtetés, illetve a mondanivaló hamis - teszi hozzá a szakember. Persze a dezinformáció, a propaganda mint startégia legalábbis egyidős az emberek által létrehozott szervezetekkel. A fake news további sajátossága, hogy alapvető félelmekre, a bizonytalanságra épít, kihasználja az információs zajt. Olyan formában jelennek meg - például hasonlóan szerkesztettek a valódi hírekhez - ami megnehezíti, legalábbis első ránézésre a felismerést.


Kamuhírgyárak

Persze felmerül a kérdés, hogy hol és hogyan készülnek a kamuhírek. Erre választ pedig Kustánczi Norbert adott, ugyanis a 24.hu főszerkesztője példaként Veles városát említette: az amerikai elnökválasztás előtti hónapokban a Macedón - egyébként szegénynek számító kisvárosban - legalább százötven álhíroldalt hoztak létre zömével diákok. A "szerzők" Donald Trump melletti (ál)tartalmakat publikűltak, de nem azért, mert olyan nagyon érdekelte őket az amerikai elnökválasztás: egyszerűen csak ezzel lehetett a legjobban aktivizálni az embereket, ami viszont sok kattintást eredményezett, az pedig főleg a reklámok mentén sok pénzt hozott. A kisváros gazdasága pedig fel is lendült. Ugyanakkor más logika mentén működik a propaganda, amikor is célzott adatgyűjtésről, hamis profilokról van szó, illetve álhírek és dezinformációk szervezett terjesztéséről. Ebben az esetben nem az anyagi haszon a fő motivációs eszköz, hanem bizonyos narratívák terjesztése - fogalmazott Kustánczi Norbert.

Székely Levente az álhírek egy másik jellemzőjéről is beszélt: e tartalmak a hírfogyasztók kapcsolatrendszerét használják ki, hiszen e hálózatot azok az erősebb és gyengébb kötések alkotják, amelyekből a közösségek és a társadalom épül fel. A kutatások azt mutatják, hogy a bizalom a családban, a baráti- és ismerősi körökben a legmagasabb, így ha megosztott hírrel találkozik a fogyasztó, annak értékelését hozzákapcsolja a tartalmat megosztó személyéhez. S itt lép be a képbe a bizalom kérdése is, tegyük hozzá: ki kiben bízhat meg?

A fake news ellenszere az információs írástudás fejlesztése, a médiaértés fejlesztése lehet. Erről a kutató bővebben a Digital Hungary-nak adott interjújában is beszélt.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Lippai Roland

Life- és karriercoach, coaching szemléletű tanácsadó, freelancer újságíró/szerkesztő. Coachként – ahogy fogalmaz – „amikor alacsony fordulatszámra esik, vagy akár le is áll az a bizonyos belső motor …