Átverés kontra biztonság – Interjú Váradi Jánossal, a PayU Magyarország ügyvezető igazgatójával

Átverés kontra biztonság – Interjú Váradi Jánossal, a PayU Magyarország ügyvezető igazgatójával
A 21. században is inkább a teljesen ismeretlen futárnak fizetünk az online rendelt árut rejtő barna dobozért készpénzzel, pedig azt sem tudjuk, hogy mi van a csomagban valójában. Baj esetén könnyen elbukjuk a pénzünket, pedig ott az online kártyás tranzakció, amivel egy reklamáló telefonhívást követően másnap a számlánkon virít a kifizetett összeg, ha probléma akadt. Az online fizetési tranzakció körüli tévhitekről és a mobilfizetés anomáliáiról rántja le a leplet Váradi János, a PayU Magyarország ügyvezető igazgatója.

Váradi János előadását a siófoki Internet Hungary 2014 konferencián „A színfalak mögött. Csalások és csúnya történetek” címmel október-én kedden, 18.20-tól a D teremben, a Tanuljunk meg fizetni című szekcióban tartja. Ezt követően Pro/Contra vitában vesz részt, amely mobil vs. vezetékes fizetésről szól és az azt követő „Mikor terjed el az online fizetés” című kerekasztal beszélgetésen is részt vesz. (Teljes, E-kereskedelmi blokk)

– Mennyire biztonságosak az online és a mobilalkalmazáson keresztül indított tranzakciók?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, amiről az embereknek teljesen rossz képe van. Azért mert egyszer-egyszer történik egy feltörés vagy adatlopás azt, azonnal felkapja a sajtó. Emiatt igazából csak ezeket látják az emberek. De az ilyen esetek ritkák, és hiába szerzik meg a kártyaadatot, nem nagyon tudnak azzal visszaélni.

– A kártyatulajdonosok többsége nincs igazán ezzel tisztában, igaz?

Sokan azt hiszik, hogy veszélyes az interneten fizetni és megadni az adataikat. Mert ugye, ha azokat ellopják a kontójukra tudnak majd vásárolni plazmatévét. Esetleg átveri őket a kereskedő, nem érkezik meg a megrendelt termék, a pénz meg oda van. Miközben a készpénzes, utánvétes megrendelés esetén biztonságban érzik magukat, mert megérkezik a futár az ajtóhoz és átad egy barna dobozt, amiben a jó Isten sem tudja, hogy fél tégla van vagy iPhone. De az biztonságos, mert kaptam valamit és adtam érte készpénzt! VOW!!! Azonban, ha egyszer odaadtam vagy átutaltam az összeget és valami nem úgy sül el, ahogy kellene, azt a pénzt soha az életben nem kapom vissza, ha a kereskedő nem akarja visszaadni. Míg a kártyás fizetésnél, a kártyatársaságok abszolút arra törekednek, hogy a kártyatulajdonosokat megvédjék. Ergo, ha bármi történik a kártyás fizetés során, ellopják és felhasználják az adatokat, nem azt küldi a kereskedő, amit rendeltem, nem hajlandó cserélni a rossz terméket, stb. Ilyenkor elég egy telefon a bankba, reklamációs eljárást indítok és pár napon belül visszakapom a pénzem. Ha kártyaadatot feltörnek, ellopnak és azzal bármilyen visszaélés történik, az a banknak a felelőssége, ők vállalják is ezt. Ha nem teljesült a szolgáltatás vagy nem én indítottam a tranzakciót, olyan oknak számítanak, amiért azonnal visszajár a pénz, csak reklamálni kell.

– Önnel történt már ilyen?

Én a Google ellen indítottam ilyen chargeback eljárást. Vásárolni akartam egy játékban egy dollárért virtuális pénzt, 100 dollárt terheltek be. Mondtam, hogy kérem vissza a pénzt, mert ez valami technikai hiba volt. Jött a válasz, hogy nem, mert az ő ÁSZF-ükben benne van, hogy nincs vissza pénz, reklamációs eljárás sincs, semmi nincs. A kibocsátó bankomnak azonnal telefonáltam és másnap reggel már ott is volt az összeg a számlámon. A Google pedig azóta sem tudta ezt megreklamálni. Tehát még egy akkora óriás, mint a Google ellen is meg lehet lépni ezt, ennyire biztonságos a kártyás fizetés.

– Az előnyeiről már volt szó, de nyilván vannak hátrányai is az online fizetésnek is, nem?

Lehet, hogy ez egy szakmai ártalom, de én nem látom semmilyen hátrányát. Azok, akik ismerik a kártyás fizetés szabályait, eleve nem választanának mást. Továbbá óriási előnye az online kártyás fizetésnek, hogy a kedves vásárló azt látja, ha egy site-on van ilyen fizetési lehetőség és az nem PayPal, biztos lehet abban, hogy aki a szolgáltatást nyújtja bevizsgálta a kereskedőt. Stabil, átvilágított, átnézett, nem csőd szélén álló, nem hazudó, nem drogot áruló webshopról van szó. Az már eleve biztonságot jelent a vásárlónak, ha a kereskedő képes kártyát elfogadni.

– Mire érdemes még figyelni online vásárlás esetén?

Arra, amikor a fizetési felület feljön, általában Magyarországon így van, külföldön inkább csak egy beviteli mező van a honlapon, és beleklikkelsz a mezőbe megváltozik fent az URL, az elején zöld lesz. Ez mutatja, hogy biztonságos és az esetünkben megjelenik mondjuk, hogy PayU Hungary, amiből látszik, hogy ez már nem a webshop felülete, hanem a fizetési szolgáltatóé. A kereskedők soha nem látnak kártyaadatot, mert nem ők kérik be azokat. De meg kell nézni az elmúlt hónapok vagy évek csődeseteit: Best Reisen, Malév. Utóbbinál az első publikáció az volt, hogy, aki kártyával fizetett hívja fel a bankot. A mai napig csak azok kapták vissza maradéktalanul és azonnal a pénzüket a Malévtól vagy a Best Reisentől, akik kártyával fizettek. Éppen azért, mert egy tömeges reklamációs eljárás történt, hiszen a szolgáltatás nem teljesült, ergo a pénz visszajár. Az összeget utána a bank próbálja behajtani a kereskedőn. A Malévon jelen esetben nem tudta, ezért egy rakás pénzt vesztettek a légitársaság csődjén a pénzintézetek. Aki készpénzzel fizetett vagy átutalt, bukta az összeget. Ezekből az esetekből kellene a magyar népnek tanulnia, hogy mi a biztonságos fizetési mód?! A kártya!

– A piac is inkább e felé halad?

Abszolút. Körülbelül 20-25 százalékos növekedést lehet tapasztalni évről-évre Magyarországon, ami gyorsabb, mint az elektronikus kereskedelem fejlődése, de még mindig messze elmarad a nyugati megoldásoktól. Pont azért, mert a magyar bizalmatlan és pénzügyileg felkészületlen. Külföldön ismerik a kártyareklamációs eljárást, ezért nem is fizetnének mással a neten, mint kártyával. Éppen ezért Nyugat-Európában az online kártyás fizetés aránya körülbelül 90-95 százalék. Nálunk is gyorsan fejlődik ez a piac, de fejlődhetne még gyorsabban. Kereskedője válogatja, hogy mennyire erőlteti ezt a lehetőséget. Van olyan óriás partnerünk, ahol az online kártyás fizetés aránya öt százalék, mert átvehetem a boltban a terméket és fizethetek ott is bankkártyával. Ez megöli a történetet, de akad olyan online kereskedő Magyarországon, akinek egyébként a legmagasabb a havi forgalma az egész magyar e-kereskedelmi piacon, 300 millió forint havonta, és nála 90 százalékban kártyás fizetés van. Egy átlagos kereskedőnél, mondjuk egy kuponos oldalnál, ugyanez 70 százalék körül van.

– Hol lehet elhelyezni Magyarországot az online fizetés elterjedtségét tekintve?

A régión belül is hátul kullogunk. Sajnos azt kell mondani, hogy Romániában például százszor fejlettebb ez az iparág. Mivel itt már ráállt az emberek agya, hogy ez a jó, elterjedt, biztonságos fizetési mód. Törökországban pedig már a kártyás fizetés sem megy, mert ott gyakorlatilag online áruhitel van ehelyett.

– Elképzelhető, hogy a közeljövőben ugyanolyan népszerű lesz az online fizetés Magyarországon is, mint például a sárga csekkes befizetés vagy a bolti bankkártyás vásárlás?

Biztos vagyok benne, hogy nagyon elterjedt lesz. Korábban Magyarországon volt ennek egy komoly gátja, mégpedig az elfogadói oldal. Ma már ott a PayU és a nagyobb nevű külföldi fizetési szolgáltatók is jönnek be a piacra, mint Sofort, Clarion, Borgun, B Payments. Amíg ezek nem voltak és csak a bankokon keresztül lehetett online fizetést beépíteni a webshopba, addig az halálosan nehéz volt. Óriási elvárások voltak: három éves legyen a cég, pozitív legyen a mérleg... Olyan kritériumokat támasztottak, mint egy hitelfelvételnél, csupán azért, hogy szerződjenek, emellett még forgalmi elvárásokat is kértek. Nem akartak a kicsikkel foglalkozni, pedig Magyarországon az ötezer webshopból mondjuk 4795 darab az kicsi. Ma már bárki hozzá tud jutni az online fizetési szolgáltatáshoz, mi 110 webshopot indítunk el havonta, amiből 95-100 a kicsi. Két éve vagyok a PayU-nál, amikor idejöttem a konferenciákon győzködni kellett a webkereskedőket, hogy ez jó neked, ettől majd nő a forgalom. Ilyen már nincs, ömlenek be maguktól az e-kereskedők, mivel már látják, hogy aki ebből kimarad, az kőkeményen lemarad!

– Mennyiben más a PayU, mint egy banki online fizetési szolgáltatás?

Körülbelül annyi a különbség, mint egy általános háziorvos és egy fogorvos közt. A háziorvos is ki tudja húzni a fogadat, de azért mégis csak a fogorvoshoz mész. Ez egy specialista cég, csak ezzel foglalkozik. Nincs a portfólióban befektetés, számlavezetés és devizahitel, egész nap azon dolgozunk, hogy minél egyszerűbbé tegyük a csatlakozást, minél költséghatékonyabb legyen a kereskedők részére a szolgáltatás, minél többféle megoldást kaphassanak az ügyfelek. A bank körülbelül négyévente egy hétig gondol arra, hogy az online fizetéssel is kellene foglalkozni.

– Hova fejlődhet még ez az üzletág?

A minél egyszerűbb fizetési mód felé. Minél kevesebb adatot kelljen bekérni, minél egyszerűbben lehessen fizetni. Az Amazon nagyon jó példa erre. Meg se kérdezi, hogy elmentse a kártyaadatokat, simán csak elmenti! Legközelebb, ha jössz, csak a 'buy' gombot kel megnyomnod. Ez az egy klikkes fizetés azonban még külföldön is ritka, csak a nagyon nagy webshopoknál érhető el. Egy bátor kereskedő erre a technológiára alapozva tovább is mehetne. Küldik a jobbnál jobb ajánlatokat, miért ne lehet betenni egy 'buy' gombot  a hírlevébe. Tudom kinek küldtem az emailt, tudom a szállítási címét mert már regisztrálta, a fizetési szolgáltató tudja kártyaadatokat, minek végigmenni az egész checkout procedúrán?! Ráadásul, ha jól kiépített egyklikkes fizetés van, az impulzus vásárlás akár 20-25 százalékkal is megdobhatja a forgalmat.

– Mikor éri meg online fizetési rendszert alkalmazni?

Ha akarod, hogy tudjanak neked a vevőid fizetni, most azonnal és nem napok múlva. Ez egy olyan kérdés, amit annak idején rengetegszer megkaptunk a kereskedőktől. Miért lesz ez jó nekem? Azt a kérdést tegyék fel inkább, mi történik, ha nekem nincs, de az összes versenytársamnak meg van. Ha nincs online fizetés, az nem is igazi online shop. El fogunk jutni oda, hogy már a magyarok sem vásárolnak onnan, ahol nincs online kártyás fizetési lehetőség, mert nem bíznak a kereskedőben. Már kiskutyát is lehet online vásárolni, szinte mindenhol találkozhatunk ezzel a lehetőséggel.

– Milyen tényezők akadályozzák az online fizetés széleskörű elterjedését?

A kereskedői oldalon már elhárultak az akadályok, bárki rendelkezhet online fizetési szolgáltatással. Egyre erősebb a verseny az online kereskedelemben, ami a marzsot nagyon szűkíti. Főleg az olyan ár-összehasonlító oldalak esetében, ahol versenyezniük kell a kereskedőknek. Egy ötszázalékos haszonrésből elkérni hármat persze hogy akadályozta az elterjedést. Ma azonban már jelentősen csökkentek az árak, gyorsan implementálható a szolgáltatás. Jönnek is tömegével, nem kell proaktív sales sem már közel másfél éve, mivel minden nap bejelentkezik legalább tíz. A másik oldalon ott van a már említett rossz magyar hozzáállás, ha készpénzzel fizetem ki a barna dobozt, minden rendben van. Generációs váltás kell. Minél jobban a fiatalokat céloz egy oldal, annál magasabb a kártyás fizetés aránya. Ők ugyanis bátrabban használják ezt a lehetőséget, internet savvy-k, ismerik a netet, tudják, hogy ez az elterjedt fizetési mód. Az egész világon minden percben többmilliárd online kártyás tranzakció történik. Ha olyan veszélyes lenne, minden híradó arról szólna, hogy hány helyen, mennyi millió forintot loptak el, törtek fel.

– Az online fizetés jobb hazai kihasználására megoldást nyújthatna a vásárlók oktatása, tájékoztatása?

Az edukáció azért veszélyes, mert, ha azt szeretném, hogy felmenjen 20 százalékkal a jelenlegi portfólión a kártyás fizetés aránya, indítanék egy médiakampányt. Ebben elmagyaráznám, hogy létezik reklamációs eljárás, ami miatt biztonságban vannak a vásárlók. Azonban, ha ezt megtenném, a magyarok nagyon gyorsan visszaélnének ezzel a tudással és átvernék a kereskedőket. De a kereskedői oldalon is fejlődni kellene picit, jobban meg kellene ismerni a kártyás fizetés utóéletét és folyamatát. Rendszeresen vannak ugyanis olyan csalókörök, akik átverik a kereskedőket azzal, hogy megvesznek valamit kártyával majd visszaküldik a terméket. A korrekt kereskedő az elállási periódus miatt vissza is akarja fizetni a pénzt. Ilyenkor a kedves ügyfél megírja, hogy erre a számlaszámra kéri átutalni a pénzt. A kereskedő banki átutalással ezt meg is teszi, míg az ügyfél azt mondja, hogy nem kapta meg a terméket, megreklamálja a banknál a kártyás tranzakciót. Így egyszer visszakapja a banktól a pénzt a kártyájára és még egyszer a kereskedő átutalásából is.

– Mi a helyzet a mobil fizetéssel, ott is ennyire problémás az élet?

Ha valaki követi ezt a témát, négy éve, minden konferencia arról szól, hogy majd most fog robbanni a mobilfizetési megoldás. Óriási szervezetek, szövetségek alakultak a mobilfizetés elterjesztésére, aminek olyan tagjai vannak, mint a Vodafone vagy az OTP, még sincs ez sehol. Még mindig az SMS-es parkolási 'hülyeség' megy, ami egyébként a szolgáltatónak 40 százalékos jutalékba kerül: ezért olyan drága. Tehát körülbelül hússzor annyiba, mintha kártyás fizetésről beszélnénk vagy olyan mobilon keresztüliről, ami mögött kártyaszám áll és nem a telkók (telekommunikációs társaságok – a szerk.) telefonszámlája.

– Ha az inger megvan rá, mégis miért nem tud elterjedni a mobilfizetés?

Azért, mert minden szereplő a saját szabványát alakítja ki. Mastercard Mobile, tök jó, csak épp nem működik VISA-val. A PayU mobil, tök jó, csak éppen miért nem tudok fizetni PayPal Mobillal vagy azzal, amit NFC-s fizetésre használok?! Van egy csapat, aki az NFC, a remote és az SMS fizetésben megy előre, semmi online, és van egy rakás másik, aki csak az online-ban fejleszt és 18 különböző technológia van erre az egész történetre. Amíg a kártyatársaságok nem hoznak ki egy interoperábilis, egységes szabványt, hogy ez az üzenetváltási technológia standardja, erre tessék ráépíteni az app-ot, egy helyben mozog ez az egész.

– Van olyan, akinek nem éri meg online fizetési rendszert alkalmazni? Például a sarki gyrosos, aki nagyon innovatív és gondol azokra a fiatalokra, akik otthon hagyták a pénztárcájukat, de mobiljukkal egy gombnyomásra tudnak fizetni?

Már holnap elő tudok neked jönni egy olyan rendszerrel, amivel mondjuk az étterembe azt mondod, hogy fizetnék, odajön a pincér elkéri a telefonszámod, beírja azt a kis kütyüjébe, te leokézod a mobilodon és ki van fizetve a cehh. Holnap tudjuk ezt implementálni, de csak PayU mobillal lehet használni, ez a baj. Ezért nem éri meg a sarki gyrososnak minden negyedik vagy ötvenedik emberre csinálni egy ilyen fejlesztést. Csak akkor járható ez az út, ha bárki tudja ezt a megoldást használni. Ezt nem vagyunk képesek megcsinálni egy egységes szabvány nélkül.

 

Kicsoda Váradi János?

Váradi János 1978-ban született. Az Egyesült Államokbeli McDaniels College közgazdász hallgatójaként már vonzotta az internetes kereskedelem. Olyannyira, hogy diplomamunkáját is az új generációs webshop stratégiáról írta. Hazatérve a AIG biztosítónál kezdett dolgozni, majd 2004 és 2010 között a Citibanknál töltött be különböző vezetői pozíciókat. Ezt követően váltott: a K&H Bankhoz került, ahol a Távértékesítési Csatornák igazgatójaként többek között az Elektronikus Csatornák főosztályát is vezette. 2012-ben szakított a bankszektorral és visszatért egyetemi évei „szíve csücskéhez”, az elektronikus kereskedelemhez. Jelenleg a dél-afrikai Naspers média birodalom tulajdonában lévő PayU Csoport magyarországi operációját irányítja.