Milyen az igazi vállalkozó? Mi tesz sikeressé egy vállalkozást?

Milyen az igazi vállalkozó? Mi tesz sikeressé egy vállalkozást?
Elsőre közhelyesnek tűnnek a címben feltett kérdések, ám ezer és egy válasz van a fentiekre, és ha érdekes emberek válaszolnak, akkor a mondandójuk is azzá válik. Az Internet Hungary konferencián három ismert vállalkozótól háromféle választ adott az örökké feltett, ám mostanában ismét egyre népszerűbb kérdésekre. A cikk az Internet Hungary 2014 konferencia „A rugalmasság kora – üzleti stratégiák a digitális világban” című szekciójának alapján készült. Az előadások október 15-én szerdán, a D teremben hangzottak el.

Milyen az igazi vállalkozó? Mi teszi korunk hősét, a vállalkozót és cégét igazán sikeressé? Ezt az egyszerűnek látszó, mégis igen sokrétűen megválaszolható kérdést az Internet Hungary konferencia szerdai napján először az ország egyik legismertebb és legsikeresebb informatikai vállalkozója, Bojár Gábor tette fel. Mi több, eléggé izgalmas előadás során válaszolta meg ezt a kulcskérdést a saját, több mint három évtizedes tapasztalatai alapján.

Trabant versus Audi

Legelső, még a nyolcvanas évekből származó megfigyelése ez volt amikor fiatalon, hatalmas ambíciókkal állt munkába: „a főnököm egyáltalán nem örült annak, hogy ügyes vagyok”. Az igazi érdemek nélkül kinevezett, rosszul kiválasztott főnök, különösen aki nem vállalkozó, hanem maga is beosztott, elsősorban azzal törődik, hogy saját székét, pozícióját óvja, hiszen ez a legfontosabb egyéni érdeke. Ekkor döbbent rá Bojár, hogy a szocializmus miért nem működik, miért lehet az, hogy ugyanaz a háború előtti német DKW gyár Németország keleti, szocialista felén a Trabantokat, míg a nyugatnémet, kapitalista országrészben az Audikat gyártotta, holott az alapok eredetileg ugyanazok voltak...

Másodszor kollégáival kellett megvívnia Bojár Gábornak, mert azt gondolta, hogy négy fős munkaközösségükből a másik három ember is éppen olyan mint ő, hasonlóan nagy kockázatot szeret vállalni. Nem így volt. Nincs azzal gond, ha valaki a kiszámíthatóságot és a biztonságot nagyra értékeli, csak a vezetőnek meg kell tanulnia, hogy kik azok a kollégái, akik így gondolkodnak. E kollégák számára tehát nem az az ösztönző, ha tulajdonrészt és/vagy túl nagy felelősséggel járó stratégiai vezető szerepet kínálnak nekik, hanem ha jó és kiszámítható fizetést kapnak, amelyre bizton számíthatnak hosszabb távon is.

Az a legény, aki állja a pofont

A következőkben Bojár Gábor azt kérdezte: mitől lesz sikeres egy cég? A nagy ötlettől? Egyáltalán nem – adta meg maga a választ. A vadonatúj ötletek kilencven százalékára egyáltalán nincs szükség. Arra az egytizedre, amelyre szükség van (vagy lesz), ott inkább hátrányt jelent, ha valaki legelőször töri az utat egy újdonságnak. A Microsoft nem az első volt a saját területén, a Google sem és a Graphisoft sem. E cégek sikerének titka, hogy sokkal jobbak voltak, mint az azonos problémára adott korábbi megoldások. Az első úttörők mindig hátrányból indulnak. Szinte lehetetlen, hogy előre eltaláljuk, mi lesz a nagy ötlet, ami átformálja a világot, inkább a kreativitásra fókuszáljuk. A Graphisoft esetében is sokkal többet ért az az „ezer kis ötlet” amellyel jobbá tették a cég termékét.

Egy cégalapító vállalkozónak elengedhetetlen a verseny szeretete is, ezzel összefüggésben az, hogy a kockázatot, a konkurenciát fontosnak tartsa. A Graphisoft elődjnek első megbízása azakkor épülő Paksi Atomerőmű csőrendszerének megtervezése volt. Mivel akkoriban egyedülűlló megoldásuk volt Bojáréknak, nagyon sok pénzt kérhettek érte, piacvezetők is voltak itthon, kiválóan megélhettek volna a magyar piacon. Gábor azonban tudatosan kereste a versenytársakat, be akarta bizonyítani, hogy terméke külföldön, az igazi versenyben is megállja a helyét. Ehhez persze az a vezetői képesség is kellett, hogy a saját embereiből a legtöbbet hozza ki. Azaz a főnök nem irigy, hanem kifejezetten örül, ha beosztotta, kollégája jó, sőt, szakmai kérdésekben akár az alapítónál is jobb.

„Nem az a legény aki adja, hanem aki állja a pofont” – sorolt fel még egy fontos vezetői tulajdonságot Bojár. A keretfeltételek persze időről időre változnak. A nyolcvanas évek közepén még attól volt vonzó munkahely a Graphisoft, hogy vonzó, kihívásokkal teli munkát kínáltak, ráadásul az akkor elérhető legjobb (akkor igen ritka és drága) számítógépeken dolgozhattak a szoftvermérnökök, gyönyörű környezetben. Az egyik legnagyobb adu ász pedig az volt, hogy aki ott dolgozott, az nyugati útlevelet kaphatott...

A sikeres szoftvercéget építő Bojár egy filmrészlettel zárta előadását: a Bereményi Géza rendezte Eldorádó című film egyik nagyjelenetét vetítette le: Eperjes Károly, a főszereplő egy akaratát tűzön-vízen át érvényesítő, háború után a Teleki téri piacon, mások nyomorán meggazdagodott kereskedőt alakít. Mindenkinél jobban szeretett kis unokáját szó szerint a halálból hozza vissza, mert egyszerűen nem ismeri a lehetetlent. A hullaházból hozzák ki és élesztetik újra a (joggal) hitetlen orvossal a gyereket a legtöbb esetben halálos szamárköhögésből. A csodával határos történet ráadásul éppen a rendezővel esett meg gyerekkorában...

Siker modern köntösben

Priskin László, a pár hete a 800 millió dollárra (több mint 200 milliárd foritra) értékelt Skyscanner nevű, online utazási ajánlatokat értékesítő startup által felvásárolt Distinction kommunikációs vezetője is érdekes tapasztalatokat osztott meg. A magyar applikációfejlesztő startup 2013 elején még csak 7 fős volt és tavaly 263 milliós bevételt hozott, idén azonban 30-nál is többen lesznek és 600 millió körüli bevételt várnak, miközben több milliárd forintra értékelte a céget az október végén zárult felvásárlás. (A vételár üzletit titok és teljes kifizetése évekig tart, részvényben történik, így a pontos végösszeg még nem is ismert, ám a siker így is nyilvánvaló.)

Hogy miért értékelték ilyen magasra az agilis és döntően 30 alatti fiatalokkal feltöltött céget? Bár ezt az előadó nem mondta ki, de lehetett érezni: mert a saját területükön a világ legjobbjai közt voltak-vannak. Pár nap alatt összerakott okosóra koncepcióterveikkel például a Google nemzetközi fejlesztői versenyébe is bejutottak, a Microsoft korábbi vezére, Steve Ballmer már három éve is velük szemléltette a Windows telefonok tudását... Sőt, a Red Bull globális csapata számára készítettek mobiltévés applikációt: ezzel az Amazon reklámozta saját Fire TV nevű szerkezetét. Három saját fejlesztésű mobilalkalmazással – Cocktail Flow, Weather Flow, AppFlow – mára több mint 5 millió felhasználót érnek el világszerte. De dolgoznak a Google Chromecast kütyüjéhez kapcsolódó szoftvereken és a legújabb okostelefonos operációs rendszerekre írnak olyan alkalmazásokat, amelyek kiemelkednek a több millió app mezőnyéből. Nagy titkuk annyi, hogy a cégen belül a kreativitást szárnyalni engedik miközben rengeteget járnak külföldre és pontosan képben vannak a szakmában zajló globális folyamatokkal. Kompromisszumot pedig nem ismernek, ha szakmai kérdésekről van szó...

Meska módra

Porst Réka, a hat éve életre hívott Meska kézműves webáruház egyik alapítója egy harmadik nézőpontból foglalta össze a siker receptjét. Először is a saját kárukon megtanult tapasztalatokat emlegette. Az 50-60 fős vevőkör felett az egyedileg fejlesztett webáruház szoftver folyamatosan akadozott, majd egy ponton túl megadta magát. Az első fél év volt a legkritikusabb, meg kellett tanulnunk bíznunk egymással barátnőmmel, aki az alapítótársam – mesélte Porst Réka. Mindent maguk csináltak, így hamar túlterheltek lettek, maguknak kellett azt is felfedezniük, hoogy létezik az a fogalom, hogy SEO. Magyarán netes szakmába is az alapoktól kellett beletanulniuk. A barátnő, Hídvégi Borbála, azaz Bori kettejük közül a realista, ő húzta le Rékát mindig a földre, ha szükség volt rá. Sikerük egyik titka ez esetben az volt, hogy a kritikus üzleti döntések során a két személyiság kiválóan kiegészítette egymást.

Ezen felül az alkotók meglehetősen érzékenyek, így az ügyfelekkel történő foglalkozás is nagy türelmet, elhivatottságot igények. Azt, hogy megtalálták velük a hangot kiválóan bizonyítja, hogy az 50-60 helyett ma már 3200 feletti az alkotók száma, 86 ezer aktív termék kapható jelenleg és havonta több mint 600 ezren fordulnak meg az ismert portálon, amely az Alkotók boltjával is kiegészül, ahol a táskák, ékszerek és ruhák készítéséhez szükséges kellékek kaphatók. Persze a siker elengedhetetlen kelléke a folyamatos újítás: most kézműves élelmiszerek felé is nyitnak az Ízbolt beindításával, illetve a PayU segítségével lehetővé teszik a bankkártyás fizetést is, méghozzá a szokásosnál olcsóbban. Nyitnak új célcsoportok felé is: a férfiak főként párjuknak, női rokonaiknak keresnek ajándékot, de Rékáék számítanak az impulzusvásárlókra is, illetve a mobileszközről érkező vevők is egyre többen lesznek. Olyan sztár-eladók is teremnek az oldalon, mint például Fehercsaba.meska.hu vagy Noteshell.meska.hu akik többnyire ki sem jutnak a kézművese vásárokra, mert annyi az online megrendelésük. Portáljuk révén a Meska alapítók két fontos társadalmi funkciót is betöltenek: egyfelől munkát adnak számos olyan embernek, akik főként otthonról dolgoznak (például kismamák, szerény körülmények közt élő alkotóművészek); másfelől pedig a tömegtermeléssel szemben reális, fenntartható gazdasági modellt hirdetnek, visszahozzák, erősítik az egykori kézműves kultúrát.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...