Az adatéhség folyamatosan nő – interjú Christopher Mattheisennel

Az adatéhség folyamatosan nő – interjú Christopher Mattheisennel
A Telekom már 2,5 millió háztartásba viszi el a vezetékes szélessávot, a 4G hálózat lefedettsége pedig kültéren már eléri a 97,6 százalékot. A világ végérvényesen megváltozik, s a cégeknek ezzel tisztában kell lenniük – véli Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

– Mit hoz a digitalizáció a cégek életébe?
– Egyszerű lenne azt mondani, hogy új lehetőségeket, de ma már ennél többről van szó. Aki nem akar ütemet veszteni, versenyképes akar maradni a saját piacán, annak rendszeresen monitoroznia kell a versenytársait, milyen IT-megoldásokat vet be, hogyan korszerűsíti saját üzleti működését, milyen analitikai eszközöket használ és így tovább. A kkv-k számára nagy kihívás, hogy ezt felismerjék, és ne passzívan elszenvedjék a technológia változásait. A nagyvállalatok jóval tudatosabbak, ami érthető is, hiszen náluk dedikált ICT-budget is rendelkezésre áll és a legtöbb multinacionális cég hazai leányvállalatát az anyavállalat masszív informatikai sztenderjei húzzák magukkal, ami folyamatos korszerűsítést, fejlesztést jelent.

– Ön szerint a digitális gazdaság kialakulásának és fejlődésnek mi lehet majd a motorja?
– Fontos hajtóerő az információra való igény. Ezt tapasztaljuk nemcsak a hatalmas mennyiségű, keletkező adat feldolgozására létrejövő megoldások (például a Big Data területén) elterjedésével, hanem az ügyfelek oldalán jelentkező igények oldaláról is. Az adatéhség folyamatosan nő, egyre inkább mobil módon, kötöttségektől mentesen szeretnénk az érdeklődésünket felkeltő tartalmakat elérni. Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy a mobiltelefonunkon keresztül nézzünk végig, élőben egy focimeccset. Idén, az Európa-bajnokság alatt, például a TV GO-val ezt már sokan megtehették. Lassan rájövünk, hogy egyre több kérdésünkre, kívánságunkra tud választ adni a technológia, és a digitális gazdaság valódi motorja éppen ez az igény.

– Milyen felelőssége van a digitalizációval foglalkozó cégeknek, például a Telekomnak a társadalommal és az ország gazdasági fejlődésével szemben? Megjelenik-e ez a felelős gondolkodás a mindennapokban?
– Úgy gondolom, hogy a digitalizáció előnyeiről, és az általa támasztott kihívásokról a leginkább felkészülten valóban a szektor vállalatai tudnak kommunikálni a társadalom felé. De fontosnak tartom azt is, hogy a kormányzat megindult a témában és a Digitális Jólét Program keretében tudatosan is fókuszt helyez erre a kérdéskörre. A Telekomnak méretéből adódóan is sok feladata van a fenntarthatóság területén. Törekszünk arra, hogy felelős vállalatként mindennapi működésünk során is hangsúlyt helyezzünk azokra a témákra, amelyek a társadalom egészének figyelmét igénylik.

– Mondana erre példákat?
– Minden évben kiadjuk Fenntarthatósági Jelentésünket, amelyben a fenntarthatóság gondolatvilágához kapcsolódó eredményeinkről találhatóak információk egészen attól kezdve, hogy a karbonsemleges működést miként valósítottuk meg a teljes cégcsoportunkon belül vagy arról, hogy az önkéntességet milyen módon támogatjuk. Jó példa erre a digitalizáció kapcsán a Digitális Híd Kistelepüléseken program is, amelynek keretében 3000 fő alatti, elmaradottabb, hátrányos helyzetben lévő kistelepülésekre látogatnak el önkéntes munkatársaink, hogy egyénre szabott ismeretterjesztést, informatikai oktatást végezzünk.

– Milyen választás elé állítja a cégeket a digitalizáció? Küzdhetünk-e ellene?
– A digitalizáció folyamata megállíthatatlan, küzdeni ezért nem is érdemes ellene. Ezt nem feltétlenül ismerte még fel minden cég, de nem az ellene való küzdés, hanem inkább a struccpolitika az, ami jellemző. A digitalizációt viszont nem lehet ignorálni, hiszen komplett piacok működési logikáját tudja egyik napról a másikra megváltoztatni. Az üzleti diszrupció lehetősége folyamatosan fennáll, ami viszont arra figyelmeztet mindenkit, hogy a digitalizációban nincs nyugalmi állapot, a viszonylag felkészült cégeket is érheti meglepetés.

– Ön szerint valóban itt van a negyedik ipari forradalom, amely átváltoztathatja a teljes gazdaságot, munkaerő-piacot?
– Az ipar 4.0 kifejezés éppen erre utal. Új iparágak és szolgáltatási piacok nőnek ki a földből szinte előzmények nélkül, és nagyon nehéz megjósolni, mit hoz a holnap. Az biztos, hogy az új piaci lehetőségeket mindig megelőzi valamilyen konkrét technológiai újítás, és sok múlik azon, melyik hype-ból lesz valódi trend. A teljes gazdaságot megváltoztató jelenségről azonban még talán korai beszélni, egyelőre csak bizonyos, jól körülhatárolható funkciók azok, amelyek működését gyökeresen átírta a digitalizáció. Elég csak a sharing economyra gondolni, ami a szolgáltatások piacán hozott egészen új lehetőségeket, de például az ügyfelekkel való kapcsolattartásban is forradalmi változások jönnek hamarosan például a bankszektorban.

– Ön szerint a robotok terjedése tényleg fenyegeti-e az emberi munkaerőt, hogy kiváltja és nagyon sokan lesznek majd munka nélkül?
– A munkaerőpiac biztosan átalakul. Új szakmák, állások jelennek meg, míg korábban népszerű foglalkozások eltűnnek, egyszerűen azért, mert könnyebb lesz megoldani bizonyos feladatokat gépek segítségével. Ebben semmi új nincs, az elmúlt néhány száz évben volt már az ilyen átalakulásokra bőven példa. A változó körülmények nemcsak a cégektől, hanem az egyéntől is megkívánják a rugalmasságot, az egyéni versenyképesség növelését. Ma a legtöbb munkahelyen már alapelvárás a digitális képességek megléte és ez a jövőben még látványosabban erősödik majd. De nem arról van szó, hogy munkahely-hiány alakul ki, hiszen a megszűnő munkakörök mellett számos új típusú állás jön létre, amelyeket kihívás lesz megtölteni.

– Bár félünk, hogy elveszik az emberektől a munkát a robotok, ehhez képest most számos informatikus hiányzik, Önök ezt miként oldják meg?
– Kétségtelenül mi is érezzük a bőrünkön a szakember-hiányt, de a magunk eszközeivel arra törekszünk, hogy vonzóvá tegyük a szakmát például a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára. A tavaly év végén indított Legyél Te is Informatikus! elnevezésű programunk keretében a cégcsoport önkéntesei iskolai tanórák keretében, első kézből, interaktív pályaorientációs előadásokon mutatják be az informatikus pályát a diákoknak. Eddig több mint tízezer diákot értünk el, ami hatalmas szám. Most vágunk bele a második tanévbe és a diákok mellett a tanárokat is megszólítjuk, hogy tisztában legyenek a legújabb infokommunikációs trendekkel.

– Hol tart a Digitális Magyarország program? Hogyan tovább?

– 2014 februárjában kötöttünk partnerségi együttműködési megállapodást a kormánnyal, amelynek szellemében végezzük az elmúlt időszakban a hálózatfejlesztési programunkat a mobil és a vezetékes hálózat tekintetében. Országszerte 409 ezer háztartáshoz jutottunk el a vezetékes szélessávval, így összesen már több mint 2,5 millió háztartásban vagyunk jelen és terveink szerint 2016 végére elérjük a 2,7 milliós számot. Folytatódott a 4G hálózat bővítése is, amelynek lefedettsége kültéren már eléri a 97,6 százalékot. De bekapcsoltuk a 4G+-t is több kelet-magyarországi városban, ami lehetővé teszi a 300 Mbit/sec sebességet is. Hamarosan megkezdődnek uniós támogatással azokban a járásokban is a fejlesztések, ahol eddig még egyik szolgáltató sem volt jelen vezetékes internet-szolgáltatással, vagy nem biztosított legalább 30 Mbps sebességű internetet.

Bemutatkozás - Christopher Mattheisen

– A bloomingtoni Indiana Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatott közgazdasági tanulmányokat.

– 1993-ban kezdett dolgozni a távközlési iparágban a Westel 900 Értékesítési is marketing igazgatójaként Budapesten. Ezt követően, több magyar, lengyel és cseh mobilszolgáltató elindításában vett részt a U.S. West International képviseletében.

– 1997-től 1999-ig a MediaOne értékesítési és marketing tevékenységeit irányította Londonban, ezt követően Nagy Britanniában a BT Cellnet üzleti, értékesítési és marketing igazgatói posztját töltötte be.

– 2002. szeptemberében a Magyar Telekom Lakossági Szolgáltatások Üzletágának, 2005. januárjában a Vezetékes Szolgáltatások Üzletág („T-Com”, amely magában foglalta a Lakossági, az Internet és a Hálózati területet) irányításáért felelős vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki.

– 2006. december 6. óta tölti be a Magyar Telekom vezérigazgatói pozícióját és 2006. december óta tagja a társaság Igazgatóságának.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Kamasz Melinda

Kamasz Melinda a növekedés.hu gazdasági és a tudás.hu tudományos oldal alapító főszerkesztője, közgazdász. Pályáját a Magyar Hírlap gazdasági rovatában kezdte, majd a Piac és Profit gazdasági havilap …