Horváth László, akit a magyar startup közösség csak Laciként ismer igen fontos és érdekes témát választott: fő kérdése az volt, melyek Szilícium Völgy vállalkozói sikereinek fontosabb összetevői? Az Internet Hungary Startup Comedy című szekciójának nyitóelőadásában Laci aláhúzta: „Völgy” nem terem mindenütt a világon. Kaliforniában 1876-óta, Thomas A. Edison Menlo Parki kutatóbázisának felállítása óta, azaz közel 140 esztendeje alakuló különleges kultúráról van szó, amelyre a Stanford Egyetem 1890-es megalapítsa erősített rá, ahol már a kezdettől fogva az amerikai Nyugat felemelése volt a cél. Később a Hewlett Packard, a Bell Labs, a Shockley Semiconductor, a Farchild Semiconductor és a Xerox PARC egyengették a fejlődését. (Az internet elődjének, a katonai ARPANET hálózat hatvanas évekbeli kifejlesztése is részben a Stanfordhoz kötődik.)

Horváth Laci - aki egyébként a Traction Tribe nevű magyar-amerikai accelerátor igazgatósági tagja is - szerint tehát a „Völgy” sikerének első és legfontosabb összetevője a hosszú távú gondolkodás és építkezés. Éppen ezért botorság lenne azt gondolni, hogy a világon bárhol másutt pár év, vagy akár néhány évtized alatt felépíthető hasonló sikersztori – fejtette ki. Ma már olyan elképesztően nagy és aktív helyi startup közösségről van szó, ahol naponta(!) 1700 találkozót szerveznek. Ha valaki oda kimegy és ennyi esemény között sem talál magának valót, és itt sem tud kapcsolatokat építeni, akkor sehol – derült ki Laci szavaiból. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy például hiú remény azt várni Magyarországon, hogy öt vagy tíz év alatt akár regionális szinten a Szilícium Völgyhöz hasonló olvasztótégely vagy központ alakulhat ki.

Ha tehát egy induló, világpiacra törő vállalkozás oda helyezi át a központját, olyan mintha „mindenütt a világon egyszerre lenne jelen” – állítja Laci. Az Egyesült Államok minden kockázati tőkebefektetésének nem kevesebb, mint 60 százaléka Kaliforniában valósul meg, miközben a startupok 53 százaléka ott található. Az elképesztően nagy és jelentős helyi közösség mellett már az oktatásban is egészen más megközelítést alkalmaznak. A tényszerű ismeretanyagot online módon, főként videón keresztül kapják meg a diákok, az egyetemekre inkább konzultálni járnak a hallgatók, ahol a személyes kérdésekre keresik a választ. Az efféle összetevőktől lesz olyan különleges hely a „Völgy”, ami miatt a világban előforduló hasonló kezdeményezések inkább csak lemásolni, követni tudják a modellt, reprodukálni nem igazán.

Mindehhez hozzájön az is, hogy egy-egy ottani friss vállalat dolgozóinak mintegy fele bevándorló, így nem csak a kreatív munka hatékonyabb, hanem a globális szemlélet már a vállalatépítés legelső fázisai során megvalósulhat.

„Ha nem vagy fiatal, az a Völgyben nem baj, de nagyon fontos, hogy viselkedj fiatalosan, akkor is ha elmúltál ötven” – folytatja Horváth László. Aki szerint a teljes ökoszisztéma arról szól, hogy „Neked, a vállalkozónak, sikerüljön”. Mármint az álmaidat megvalósítani. Ezért dolgoznak az oktatási intézmények, a befektetők, a jogászok, a tanácsadók, az eseményszervezők, sőt a reménybeli kis- és nagy megrendelők, de még az emberek ezreit, tízezreit foglalkoztató nagyvállalatok is ösztönzik az újító és vállalkozói szemléletet. Ez utóbbinak egyik legismertebb példája a Google, de ez csupán a jéghegy csúcsa.

Mindezt a háttérből támogatja a média. Még az olyan tömegmédia is rendszeresen startupokak szóló hírekkel, műsorokkal jelentkezik, amelyek erősítik a közösséget, terjesztik a startup szemléletet.

A fejlődés alapvető motorja, hogy az egyetemek kutatóhelyei mellett maguk a vállalatok is tudományágak közötti együttműködésre, kommunikációra épülnek. Mindezt pedig áthatja az a lelkesedés, szenvedély, ami abból táplálkozik, hogy a világot igazán jobbá szeretnék tenni. Számos fejlesztés közül erre lehet példa a Siluria nevű vállalat újítása, amelynek lényege, hogy az egyre elterjedtebb és olcsóbb palagázt alapanyagul használva igen olcsó olajat állítson elő. Az olcsó olaj pedig ugyanúgy alapjaiban alakíthatja át a gazdaságot, mint a számítástechnika, vagy az internet megjelenése. Ehhez képest a globális, megosztásra épülő gazdaság (sharing economy) vagy az dolgok internete (Internet of Things) már nem is tűnnek annyira jelentősnek...

Szilícium Völgy vállalkozói sikereinek főbb összetevői

- Közel száznegyven éve, Edison laborjának megalapítása óta épülő innovációs és vállalkozói kultúra, a modern társadalom találmányainak jó része itt született.

- A Stanford Egyetem (lényegében 1890-es alapítása óta) élen jár az újítások és a vállalkozó kedvű innovátorok támogatásában. Ma pedig az oktatás ténybeli része online módon történik, a tanárokhoz inkább konzultálni járnak a diákok, ami még tovább növeli az ottani tudás versenyképességét.

- A hadsereg mellett a nagyvállalatok megrendelőként és felvásárlóként is igen aktívak az induló cégek támogatásában, sőt az informatikában jellemző, hogy a munkavállalók ötleteit és cégeit is felkarolják, nem csak az egyetemeken működik a spin-off szisztéma.

- A teljes ottani ökoszisztéma támogatja a vállalkozóvá válást, az innovációkra épülő vállalatok elindítását, fejlődését. A befektetésre váró tőke legnagyobb koncentrációja a Völgyben található.

- Mivel a legtöbb mai világsiker onnan indult, ha valaki az egész világon jelen akar lenni és gyorsan el akarja terjeszteni termékeit, szolgáltatásait a legjobb, ha oda települ.

- Rengeteg a disztruptív (hatalmas változást hozó) technológiára épülő startup van jelen, például akár az olajtermelésben is, közel sem csak az informatikában, a robotikában, a biotechnoglógiában vagy a környezeti technológiákban.

- Naponta (!) mintegy 1700 különféle eseményen, rendezvényen lehet tanulni az ökoszisztéma már szereplőitől.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!