A virtuális valóságnak is kellene egy Steve Jobs

A virtuális valóságnak is kellene egy Steve Jobs
A virtuális valóság egyedülálló, hiszen ez az egyetlen olyan technológia, ahol az ember még része a hardvernek. A VR és a kevert valóság az internetet és a közösségi médiát sem hagyja érintetlenül.

A tökéletes virtuális valóság (VR) még odébb van, de azért az irány elég jó – derült ki a tizenhetedik Internet Hungary konferencián a PHD Hungary ügyvezetője szavaiból. A teljesen megtelt termeben - ahol előzőleg Pál Feri atya beszélt és bizony sokan kint is rekedtek - Nagy Tamás a kevert valóság témakörét boncolgató előadásában biztonsági problémákat, az eszközök akkumulátorainak kapacitását és a „közös nyelvezetet” említette mint megoldandó problémákat, amelyek a tökéletes VR-élmény útjában állnak. Szerinte a már a kilencvenes években is létező fogalom mára beérett és még az is előfordulhat, hogy „öt-tíz év múlva az avataromat küldöm le a konferenciára”. Erre később a terem háziasszonya annyit mondott, hogy reméli, azért inkább marad a "hagyományos" módszernél, tehát megjelenik teljes, tapintható valójában.

Maga a VR abban is egyedülálló, hogy „ez az egyetlen olyan technológia, ahol az ember még része a hardvernek. Bitek ide vagy oda, az ember nélkül nem létezik valóság.

Azt nehéz ugyan megmondani, hogy mit hoz a jövő, de ahogy a téglányi telefonokból egyszer csak iPhone lett, komoly áttörésekre lehet számítani e területen is. „A virtuális valóságban is benne van az ígéret, aminek csak egy Steve Jobs hiányzik”.

Ugyanakkor a helyzet manapság sem rossz, az új fétis pedig a kevert valóság (mixed reality). Érdemes tisztázni, hogy létezik virtuális- és kiterjesztett valóság – utóbbira jó példa a Pokemon – viszont a kevert valóság abban tér el a két kistesójától, hogy ott az objektumok már integráns részét képezik a térnek. A fejlődés hátterében pedig – annak, hogy például VR-szemüvegeket használhatunk – a telefonok állnak, hiszen megjelentek az olcsó és jó minőségű kijelzők, a nagy teljesítményű akkumulátorok és a „hatalmas számítási kapacitások”. Nos, ez már mindenki számára elérhető az okostelefonokban.

Persze a valóságnak is van csillagnyi definíciója, de most idézzük csak Morpheust a Mátrixból, aki szerint „ha arról beszélsz, amit érzel, szagolsz, ízlelsz és látsz, akkor a valóság egyszerűen az agyadban értelmezett elektromos jelek”, amik alapján konstruáljuk a valóságot. Apropó, mixelt valóság: Nagy Tamás szerint a kevert valóság legalább akkora, de inkább nagyobb változások motorja lesz, mint az okostelefonok okozta cunami is volt.

Élménynet
A szakember szerint a VR jelentősen megváltoztatja azt is, amit ma internetnek ismerünk. A net információk összegzéséből áll, s még mivel a képek és audiovizuális tartalmak keresése nehezebb a szövegesnél, itt jelentős fejlődési lehetőségek vannak még. Kérdés, hogy miképpen jön ide a virtuális valóság, ám Nagy Tamás szerint a VR a jelenlegi információs webet élményinternetté változtatja majd át. Nem csupán látunk valamit, hanem „érezzük” is, mivel az élmények más struktúrában rögzülnek az emberben.

Azért persze mindez nem ilyen egyszerű, hiszen a virtuális szentháromság még ad némi feladatot a fejlesztőknek. A látásnak valóságosnak kell tűnnie, a hangoknak háromdimenziósan érik el a kívánt élményt, a tapintás jelenleg még kesztyűben „valósul meg”.  Viszont a folyamat részeként elérhetünk oda is, hogy „egy kijelző lesz mind felett”, hiszen a telefon, a tévé és az asztali számítógép egyben jelenik majd meg. Sőt, talán képernyő sem kell majd, az információkat csak kivetítjük magunk elé. Jelentős változások jöhetnek a közösségi média területén is, ez lehet az élmények egy új szintje, ahol a felhasználók együtt élik át az eseményeket, a virtuális terek pedig összekapcsolódnak.

Ez ugyan mind szép és jó, de azért ahol fény van, ott árnyék is vetül. Nagy Tamás szavai szerint a virtuális valóságban megtörtént összes találkozó és megtett útvonal, minden élmény hatalmas szerverparkokban rögzül majd. Aki ezt utalni majd a jövőben, az a ténylegesen átélt élményeket is megismerheti.


Lippai Roland

A Figyelő gazdasági hetilap Társadalom és Trend rovatának szerzője, a Figyelő Online felelős szerkesztője, blogger.