Horváth Magyary Nórával a budapesti Evolution konferencián találkozhatnak március 3-án. A „Mire mennénk reklám nélkül?” kerekasztalbeszélgetésben vesz részt.

-  Mindig a kommunikációban szeretett volna dolgozni?
-  Bár gyerekként nem teljesen pontosan ez volt a vágyam, hisz akkor itthon még nem is létezett ilyen név alatt a szakma, de végül is jó helyen kötöttem ki. Kiskoromban nyelvekkel akartam foglalkozni, idegen kultúrákat, külföldieket megismerni. Arról ábrándoztam, hogy majd színes, élő forgatagot, változó világot láthatok. Kommunikatív és nyitott voltam a többi gyerekkel, szerettem velük beszélgetni, csevegni, és így a társasági életből is kivettem a részem.  A családomban fontos volt más véleményének a megismerése, és tiszteletben tartása. A széles látókör, a világ újdonságai, a modern dolgok, az új gondolatok felé való nyitottság, amelyet tőlük kaptam, fontos személyiségformáló erő volt számomra.  Mindezek alapján úgy érzem, hogy végül is megtaláltam azt a szakmát, a kommunikációt - melybe angliai tanulmányaim során szerettem bele -, ami igazán nekem való, amit szívvel-lélekkel szeretek és élvezek.

- Ön már elég régóta vezető.  Miként élte meg, hogy nőként esetleg férfiakat is irányítania kell?
- Egy feladat elvégzésénél vagy akár egy pozíció betöltésénél nem az illető neme számít, hanem sokkal inkább a szakma ismerete, az elkötelezettség, a feladatra koncentrálás, a kivitelezés, az odaadás, vagyis összefoglalóan a hozzáállás. Ha így nézem, férfi és női kollégáimmal is voltak kiemelkedően jó élményeim, és kihívásokat rejtő helyzeteim is.

- Hogy egyeztethető össze a család és hivatás?
- A családalapítás és a pályafutás összeegyeztetése gyakorlatilag a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtését jelenti. Ebben sokat segít a megfelelő munkahelyi környezet és támogatás, de végül mindig az egyénnek magának kell megtalálnia a számára helyes arányokat. Én elég gyorsan tudok váltani a munka és a magánéleti feladatok, gondolatok közt, így gyakorlatilag folyamatosan élem mindkettőt.

- Mitől lehet sikeres egy nő, milyen tulajdonságok kellenek hozzá?
- Ugyanazon tulajdonságokra van szükség mindkét nem esetében: tudásra, elkötelezettségre, szorgalomra. Ha valaki szereti, amit csinál, ha megtalálja a neki leginkább megfelelő szakmát, akkor magától gyarapítja a tudását, a szorgalom nem kényszer, hanem belső késztetés, az elkötelezettség pedig nem külső elvárás, hanem belső indíttatás. Egyszóval, örömmel dolgozik minden nap. Szerencsés vagyok, hogy közéjük tartozhatok.

- Mennyire lehet egy nő kemény vezető?
- Egy vezetőnek nem keménynek kell lennie, hanem egyértelmű célokat kell tudnia kitűzni, és azokat világosan kell kommunikálnia. Ösztönöznie, lelkesítenie, fejlesztenie kell a munkatársakat, meg kell tudnia szerezni a kollégák őszinte elkötelezettségét, az eredményeket pedig számon kell kérnie. Meg kell ünnepelnie a sikereket és le kell tudnia vonni a következtetéseket a jövőbeni fejlődésre. Az érzelmi intelligencia elengedhetetlen egy jó vezetőnél, hisz a munkatársak nemcsak munkájukkal, hanem érzelmeikkel is jelen vannak, melyeket befolyásolnak nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben történt események is. Így az empátia elengedhetetlen jellemzője egy jó vezetőnek.

-  Alapvetően mi változott meg a szakmájában, mióta itt dolgozik?
- A legfontosabb változás egyértelműen a digitalizáció. Az online média, az internet világa felgyorsította a kommunikációt. A magánvélemény a blogok, a közösségi média által írott formát kapott, és sokkal nagyobb elérésre tett szert. Lényegesen bulvárosabbá vált az intézményesített és a közösségi média is, a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, a tényeket hibásan feltüntető vagy akár nélkülöző „beszámolók” megsokszorozódtak a névnélküli kommunikációnak köszönhetően. Mindez rövidebb reakcióidőt, és sokkal nagyobb türelmet, erősebb idegrendszert kíván meg a kommunikációs szakemberektől, mint korábban.

-  Jelenleg mi a legfontosabb feladata, amit meg kell oldania?
- A pénzügyi szektor konszolidációja elkezdődött és a következő években még további változásokra is számíthatunk, újra rajzolódik a piac, jelentős ügyfélvándorlásra, átrendeződésre számíthatunk. A célom, hogy a K&H, mint a magyar pénzügyi szektor stabil, az ország iránt hosszútávon elkötelezett szereplője ezen a változó piacon továbbra is sikeres legyen, tovább növekedjen. Ehhez a változatlanul megbízható, nyílt, emberközeli, barátságos, a kérdéseket megválaszoló, tanácsadó bank és biztosító képét kívánjuk tovább erősíteni, ápolni.

-  Mit néz meg egy ügynökségben, ha választ?
- Partnereink kiválasztásakor a tenderfolyamat során a következő fontos szempontokat vesszük figyelembe: szakmai felkészültség és alkotói minőség, együttműködési kompatibilitás, pénzügyi stabilitás, etikai megfelelőség, árszint.

-  Ön szerint, ha nem lenne hirdetés, mi történne, mi alapján választanánk? Változna a sorrend a preferencia?
- Nem. Mert a legnagyobb hatással bíró - bár nem a leggyorsabb - reklám mindig is a szóbeszéd, a pletyka, vagy szakkifejezéssel a személyes ajánlás volt. Valószínűleg akkor született, amikor az ősember először mondta el a társának, hogy melyik bokron van a legtöbb és legédesebb bogyó. Ez az alapvető kommunikáció ma is megvan, mégha az internet közösségi oldalain új megjelenési formát is talált magának.

-  A jó kommunikáció mennyit tesz hozzá egy termékhez, szolgáltatáshoz?
- Attól függ, a kommunikáció mely ágáról beszélünk. Csakhogy néhány példát említsünk: a tömegmédiában alkalmazott reklám felgyorsíthatja a márka, a termék vagy a kedvező kondíció ismertségét. Az interakcióra alkalmas reklám – például online - lehetővé teszi a termék valamilyen szintű kipróbálását, a pénzügyi termékeknél hozam vagy költség kalkulációt. A pr-n belül a sajtókommunikáció hitelességet ad a márkának, a rendezvények a márka iránti érzelmeket tudják erősíteni. Tehát mindig azt kell megnézni, milyen aspektusban van a terméknek támogatásra szüksége, s aszerint kell kiválasztani a megfelelő kommunikációs formát.

-  Pénzintézeti kommunikáció más-e mint az egyéb szektoroké, vagy mindegy és a kommunikáció a lényeg?
- Az alapelvek ugyanazok minden szektor vagy termék kommunikációjában. A különbség abból adódik, hogy a fogyasztóknak mekkora az ismerete és milyenek az érzelmei az adott szektorral, márkával, termékkel kapcsolatban. Ez a kommunikáció kiinduló pontja minden esetben.

- Hány százalékra állunk a fejlett nyugati kommunikációtól? Ugyanúgy kommunikálunk már, mint nyugaton?
- Az alapvető kérdés nem a nyugati kommunikációhoz való hasonlóságunk. Hanem, hogy a társadalom adott fejlettségi szintjén, a rendelkezésre álló kommunikációs eszközökkel megtaláljuk-e a megfelelő kommunikációs stílust, üzenetet és csatornákat, melyekkel az üzleti céljainkat segíteni tudjuk.

-  Ön hogy kapcsolódik ki?
- Nevelem a fiam és az ő problémáira, gondjaira koncentrálok. Sokat utazunk, elsősorban a  tengerparti, napsütéses és meleg tájak vonzanak, ahol az emberek nyíltak, mosolygósak és szeretnek beszélgetni, társasági életet élni. Ezenkívül új nyelvet tanulok, táncolok, színházba és koncertre járok, ruhákat tervezek, és amikor csak lehet, ismerősökkel, barátokkal találkozom.

Horváth Magyary Nóra

A K&H Csoport Kommunikációs igazgatója

Gazdasági  és PR szakember. A Budapesti Gazdasági Főiskolai tanulmányai közben külföldön specializálódottmarketingre és kommunikációra a Hanza Polytechnic-en, Hollandiában, illetve a Manchester Metropolitan University-n Angliában. Később tv riporter-szerkesztőnek tanult. Szakmai pályafutását PR munkatársként kezdte különböző magyar és nemzetközi kommunikációs ügynökségeknél, majd hat éven át a Coca-Cola Magyarország közkapcsolati és kommunikációs igazgatójaként folytatta, jelenleg pedig tizenharmadik éve a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója..

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!