Tanuljunk a partnerkeresésből

Tanuljunk a partnerkeresésből
Hihetetlen a Tinder társkereső sikere. A Tinder egyszerűségében és hatékonyságában kiváló inspirációkat adhat innovatív fejlesztésekhez – véli Szántó Péter az USC alumnus, a B Creative, a TouchCo és a SpringTab alapítója.

Szántó Péterrel a budapesti Evolution-Mobile Hungary és Keresőmarketing Napon, 2015 március 4-én, a „Mobilreklám és -tartalom” teremben találkozhatnak, ahol a „Tinderezem a lakásom. Avagy a Tinder felhasználói élménye más iparágakban" címmel tart előadást.

- Mi az igazán újszerű a Tinder partnerkeresőben, mi lehet a futótűzszerű siker titka?

- Az a meglepő, hogy igazból semmi eget rengető újdonság nincs benne, már meglévő elemeket használtak fel, és egy tökéletes felhasználói felületet hoztak létre. Ez a klasszikus példája az innovációnak. Nem új dologról van szó, hanem régi megoldások új kombinációjáról, ami mégis elég a nagy dobáshoz. Ugyanilyen példa lehetne az Angry Brids: ilyen játékmenet már létezett a számítógépen évtizedek óta. Amitől még is nagyot robbant, az az volt, hogy elsőként sikerült érintőképernyős okostelefonra áthozni a játékélményt, és egér helyett ujjal irányítva is élvezhetővé tenni a játékot. A Tinder sikerének három titka van: az egyik és talán a legfontosabb, a felhasználói élmény. Az ember a kezébe fogja a telefont, és jobbra húzza, ha érdeklődik valaki iránt, vagy balra, ha nem. Társkereső ez előtt is létezett, de sokkal nehezebb volt a keresés, itt egymás után jönnek a jelöltek, ha plusz információra kíváncsi valaki, csak megnyom egy gombot. A sikeres appok második legfontosabb tulajdonsága, hogy aktív kommunikáció kapcsolódik hozzájuk. Egyszerűen azokat a programokat használják az emberek a telefonon, amik interaktívak, más emberekkel lehet beszélgetni, érkeznek visszajelzések. Ez a Tinderben is megvan, az egymásnak tetsző párok beszélgethetnek egymással. De a visszajelzés, a visszacsatolás külön fontos: erőfeszítés nélkül a kommunikáció legegyszerűbb formája valósul meg egy kép lájkolásakor. Az emberek szeretik a pontok gyűjtögetését, például játékokban, amit szeretnek megosztani például a Facebookon. De ott van a Foursquare: ha nem lájkolnák, kommentelnék az emberek egymás „becheckolásait”, akkor valószínűleg szinte senki nem nyomogatná a telefonját csak azért, hogy virtuális pontokat kapjon azért, mert éppen van valahol. Ez a játékosság és visszacsatolás hosszabb távon is leköti a felhasználókat.

- Milyen példák vannak üzleti felhasználásra?

- A kedvencem egy ingatlanos applikáció, ami a telefonunktól megkapja a geolokációs adatokat, és ezért csak a környékünkön lévő hirdetéseket dobja fel. Ha a körúton sétálunk, akkor egymás után jönnek fel az albérletek, és jobbra-balra húzogatva tudjuk érdeklődésünket kifejezni, vagy eldobni az érdektelen ajánlatokat. Amit sokan kedveltek, arról tudjuk, hogy érdemes gyorsan lecsapni rá. Ha elszánta magát az ügyfél, appon belül tudja az ingatlanossal felvenni a kapcsolatot. Ezt a modellt más területeken is alkalmazni lehet, például kuponos oldalaknál. Mert ha belépünk egy ilyen appba Szegeden, miért is mutatná a soproni ajánlatokat? De egy hírlevélnél is hatékonyabb, ha csak a környék ajánlatai jelennek meg, amiket egyetlen ujjmozdulattal el lehet fogadni vagy elutasítani.

- Fontos az is, hogy egyszerűsítsük az appokat, ne legyen két-három gombnál több a képernyőn?

- Fontos az egyszerűsítés, de nem a gombok száma, hanem az átláthatóság miatt. A Tinder nem ebben hozott újszerűt, hanem a görgetés, lapozás irányában: a Facebookkon, a weblapokon a hírfolyam és az információ oldalirányban illeszkedik a kijelzőhöz, és felfele-lefele mozgunk. A fényképek az okostelefonok többségén így jelennek meg. Az újdonság tehát nem a jobbra-balra irány használata volt, hanem ennek feldobása: dinamikusan húzzuk az ujjunkat, mintha kártyákat osztanánk vagy kevernénk.

- A Windows gomb és néhány megszokás örökérvényűnek tűnik az informatikában, míg számos újdonság csak ideig-óráig volt népszerű. Mikor érdemes átállnia egy cégnek? Az innovatív appok nem riasztanak el felhasználókat?

- Először a célcsoportot kell meghatározni, és megnézni, hogy ők milyen programokat, rendszereket használnak. Ehhez kell alkalmazkodni. Aki már megszokta az innovatív UI-t (user inteface - kezelőfelület), ezt keresi. Értékesítési csatornák fejlesztésekor tehát követni kell a felhasználóink elvárásait, nem érdemes még sosem látott újdonságokkal kísérletezni. Ez inkább az új piaci szereplők feladata és lehetősége: ők ezzel tudnak nagyot dobni. A Foursquere átalakulása egy jó példa. Kockázatokkal járt nekik, hogy ki fogja a bechekoláshoz szükséges Swarm programot külön letölteni, és programajánlásra használni tovább a korábbi programot. Hogy ezzel tisztában legyenek nagyon precízen fel kellett mérniük a felhasználók szokásait, meg kellett becsülni, mennyein morzsolódhatnak le, és mennyi új felhasználót hozhat.

- Hogyan lehet eldönteni, hogy segít, vagy inkább árt a fejlesztés cégünknek?

- Nagyon egyszerű a megoldás: tesztelés nélkül nem szabad változtatni. Tudjuk, hogy a Facebook minden változtatás előtt Costa-Ricától Új-Zélandig felméri a helyi igényeket. Erre persze keveseknek van lehetősége, de a célcsoportok behatárolása után a fő piacokon ez megkerülhetetlen.

- Ha már az újdonságoknál tartunk, az okostelefonok kezelőfelülete mikor változhat? Esetleg ujjunk helyett nagyobb szerepet kaphat a mozgatás vagy a hang vezérlés?

- Én például ma is használom az Iphonomon a diktálási lehetőséget, így csak mondanom kell az sms szövegét, magyarul is jól működik. Az Android újítása volt az ujjfelemelés nélküli gépelés, csak húzni kell az ujjunkat a virtuális billentyűk felett, és az útvonalból a mesterséges intelligencia kiszámítja, hogy milyen szavak jöhetnek számításba. Ez ráadásul személyre szabott, használat közben egyre okosodik. Sok innovatív app van, amelyek bár nem változtatják meg a világot, de kihasználják a szenzorok adta lehetőséget. A Hitlist nagy panorámaképek megjelenítésére kiváló, a kijelzőn csak egy részlet jelenik meg, és ahogy elfordulunk a telefonnal, a valós élményhez hasonlóan tudunk körbenézni. A jövőben egyre inkább kéz nélkül tudjuk majd irányítani a kütyüjeinket. Az intelligens kamerák a szemünk mozgását is követni tudják majd.

- Ezek az innovációk a számítógépekre is visszahathatnak? A webes felületen például Tindert nem lehet használni.

- Látszik az a trend, hogy a hagyományos weblapok is egyre inkább a mobilosokra hasonlítanak. Nagyobbak a képek, kevés szöveg van, lehetőleg nagy betűmérettel. Koncentrálódik az információ, a kevesebb ma már több. Emellett sokat hallani a Microsoft Surface-ről, a notebook és a tablet kombinációját jelentő gépről. Az Apple hasonló fejlesztéseiről is van információ. Egyelőre üzletileg nem lehet jó megoldás az összevonás, jobban megérheti a két külön kategóriát értékesíteni. A trendek abba az irányba mutatnak, hogy egyre kevesebben használnak számítógépet, inkább csak a tartalom fogyasztására kitalált tabletek és telefonok kerülnek előtérbe. De ma már például újságírók is dolgoznak gép nélkül – egy Wordpress felületen meg lehet írni a cikkeket, amit azonnal tovább lehet adni a szerkesztőknek.  Egyre inkább ezekre az egyszerűen használható felületekre koncentrálnak a fejlesztések, a hagyományos gépek piaca lassú agóniára van ítélve.

Bucsky Péter

 

Szántó Péter

Névjegy

az USC alumnus, a B Creative, a TouchCo és a SpringTab alapítója.

Digitális üzletfejlesztőként olyan vállalatokkal dolgozott együtt munkája során mint Time-Warner, L’Oreal, OTP, és Fashion Street, TripTrotting. Pro Universitate díjat nyert el a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az egyik vezető magyar kereskedelmi csatorna, az RTL Klub első Startup és Közösségi média műsorának vezetője volt, Rendszeres előadó a Kürt Akadémián és az Internet Hungary rendezvényén. A Forbes magazinban is megjelent, a 30 sikeres magyar 30 alatt számban. A MasterCard Év Bankja versenyén az „Év mobil banki applikációja” díjat kapott OTP SmartBank kialakításában Costumer Development és UX szakértőnként vett részt. Jelenleg a tömegkommunikáció személyre szabását kutatja.


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – A Figyelő gazdasági hetilap újságírójaként dolgozott 2007 és 2017 között, gazdasági, kutatás-fejlesztési, innovációs és startup témákkal foglalkozik. Vállalt ...



Címkék: Interjú