Újrázna a Reklámszövetség elnöke

Újrázna a Reklámszövetség elnöke
Kevés iparági szövetségnek lehetett olyan izgalmas az elmúlt néhány éve, mint a Magyar Reklámszövetségé (MRSZ). Urbán Zsolt elnökkel az elmúlt évek nehézségeiről, a kommunikációs szakma lehetőségeiről és személyes ambícióiról is beszélgettünk.

Reklámadó, ügynökségi bónuszt szabályzó jogszabály, internetadó, hogy csak az elmúlt évek legnagyobb kihívásait említsük, ami a kommunikációs iparágat érintette. Ilyen környezetben nem csak a prezentálás és a növekvő piaci sikerek bemutatása volt a feladat az MRSZ-nél. Urbán Zsolt elnököt arról kérdeztük, hogyan értékeli eddigi tevékenységét, kudarc-e hogy sok külön terhet kapott a szakma, vagy siker, hogy nem még többet. A megpróbáltatások hatására reklám fontos gazdasági szerepét is ki tudta emelni a szövetség, és a megpróbáltatások dacára szívesen elvállalná a szövetség vezetését még három évre Urbán Zsolt. További részletek interjúnkban.

- Hogyan kezdett hozzá a munkához 2012-ben a munkához?

- Amikor átvettem az MRSZ vezetését, akkor az elődeim azzal bíztattak, hogy egy nyugodt hároméves ciklus vár rám, és lesz időm megvalósítani már korábban tervezett projekteket, fejlesztéseket. A valóság azonban sokkal inkább más képet mutatott, jóval hektikusabb időszak várt rám.

- Mennyire tudott az ágazatot érintő tervek kapcsán eredményesen fellépni a szövetség?

- Az elmúlt évek eseményei megmutatták, hogy mennyire van szüksége ennek az iparágnak arra, hogy valósan foglalkozzon a kommunikációs iparág a gazdaságban betöltött szerepével. Az OECD is kimutatta egy 2014-es tanulmányában, hogy egy jól működő média és kommunikációs piac alapvető feltétele a párbeszéd a jogalkotók és a szereplők között. Kiemelten fontos a kiszámíthatóság, legalább középtávon, illetve működjön az önszabályozás. Az idén 40 éves szövetségi konferencián ezeket a kérdéseket mind a stratégiánk kiemelt részévé tettem. A reklámszakmát ért megpróbáltatások abban is segíttek, hogy a szakmánk gazdasági fontosságát kiemeljük. Először készíttetünk erről tanulmányta PwC-vel, ami szerint minden egyes a reklámra fordított 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét. Úgy gondolom, hogy példanélküli volt a szakma összefogása a reklámadó kapcsán, amikor június 6-án elsötétültek a televízió képernyők, másnap pedig szinte minden újság üres címlappal jelent meg. Szokták mondani, hogy a bajban mindenki összefog. Ennél azonban többről van szó: a támogatásnak köszönhetően a Reklámszövetség fel tudott lépni hiteles képviselőként a kormányzat felé. Ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt három év csak sikersztorikból állt volna, sokkal inkább a történések megmutatták, hogy milyen feladatok várnak még ránk a következő ciklusban.

- Akkor szívesen folytatná? A reklámadó kapcsán azért még lenne továbblépési lehetőség, a globális versenyzőket nem kellene ebbe valahogy bevonni?

- A legutóbbi közgyűlésen már bejelentettem, hogy újra elvállalnám a pozíciót, amennyiben a tagság is úgy ítéli meg. A reklámadó kapcsán talán azt érdemes kiemelni, hogy a kormányzat kezdetben nem akart az iparággal egyeztetni. Az összefogásunk mellett a szakmai felkészültségünk is kellett ahhoz, hogy meghallgassák – legalább részben – érveinket. A jelenleg hatályos reklámtörvényhez is kellettek észrevételeink, illetve az, hogy az Európai Bizottsághoz fordultunk, bár a mostani változat kapcsán is zajlik még a vizsgálat. A kiszélesítés egységes kulccsal sok cég érdekeit sérti, de a sávosan növekvő adóteher még nagyobb károkat okozott volna, szinte biztosan kivonultak volna, vagy vegetáltak volna inkább az aktív működés miatt. Mi is felvetettük, hogy a hazai szereplők a reklámadóval a globális online szereplőkkel szemben versenyhátrányba kerülnek. Ezt igazán még sehol sem sikerült a világon megoldani, de mégis nálunk nagy előrelépés történt. Bevezették ugyanis a nyilatkozattételi kötelezettséget, és a mentességet a büntetőadó alól azoknak, akik bejelentést adnak arról, hogy kik nem tudtak nekik az adó megfizetéséről nyilatkozni. Innentől kezdve az adóhatóság jogsegély segítségével más országokból is behajthatja. A reklámadótól azért még így sem vagyunk boldogok, de a 20 százalékos büntetőadó helyett az 5 százalékos mérték jóval kevésbé romboló.

- Új jogszabályból akadt más is, a média ügynökségi szabályozás is jelentős. Nem ijesztik el ez is a nemzetközi szereplőket?

- A szabályozás igen drasztikus beavatkozás a piac működésébe, óriási károkat tudott volna okozni, ha az eredeti tervezetet vezetik be, nevezetesen ha megtiltják a szerződéses kapcsolatot a reklámközvetítő és a reklámot közzétevő (médium) között. Bár szintén példanélküli a 15 százalékos fix közvetítői jutalék. De ezzel is talán az alapvető gond a kiszámíthatatlanság, ami különösen a külföldi befektetők elriasztására alkalmas. Megtanulhattuk az elmúlt években, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk, ezen mindenképpen változtatni kell. Ezt nagyon fontos feladatomnak tartom az esetleges következő ciklusban.

- A reklám és kommunikációs iparban akár sikeres is lehetne Magyarország a nemzetközi piacon: jó szakemberberek vannak és alacsony bérek, külföldi kreatívok is szívesen jönnek hozzánk lakni, van esély a változásra?

- Amikor egy üdülőhelyen cápatámadás történik, akkor azt a turisták egy jó darabig kerülni fogják, nincs ez másként a befektetőkkel sem. Nálunk több kisebb bomba robbant az elmúlt években, ennek hatásait hosszabb idő lesz kiheverni. Akármennyire rózsaszín álomnak tűnik, törekedni kell mindezt elmagyarázni az aktuális kormányzatnak. A kommunikációs iparágnak is jobban meg kell találnia a helyét. Az MRSZ-nek a feladata, hogy integrálja a hirdetőket, az ügynökségeket és a szakma minden szereplőjét. De talán ennél is fontosabb, ami eddig kisebb szerepet kapott, hogy a fogyasztóinkkal is kell foglalkozni. A „Kampány a reklámért” kampány során azt magyaráztuk el, hogy miről is szól a reklám, mert aki nem tanult marketinget, nem biztos, hogy igazán tisztában vele.

- Mennyire jutott idő a szövetség mellett a saját munkára?

- Nagyon szerencsésnek mondhatom magam ügynökségcsoport társ-tulajdonosként és vezetőként, mert olyan vezetőket tudtunk találni, akik lehetővé tették, hogy ilyen munkával egyáltalán foglalkozni tudjak. Kimagaslóan sikeres évet zár az eseménymarketinggel foglalkozó vállalatunk, amelyet Duca Andrea partnerünk vezet. Egy fúzió után egy kreatív és médiaügynökséget is elindítottunk, és 2015 egy kifejezetten jó év lesz a legfrissebb leányvállalatunknak a 1080P Solution Agency-nek, amelyet Dévényi Balázs vezet és szép reményekkel vagyunk az instore szolgáltatásokkal foglalkozó részlegünkkel is, ahová Molnár Zsuzsanna cégvezető mellé érkezett Ertl Erzsébet Accont Director is ebben az évben. Szóval bőven akad a Reklámszövetségen kívül is tennivaló, de szeretném, ha a megkezdett munkát folytatni tudnánk.

 

Névjegy:

A Magyar Reklámszövetség elnöke, a HD Group ügyvezetője Urbán Zsolt (38) első diplomáját 1998-ban szerezte a SZIE Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiáján, majd 2001-ben a Corvinus Egyetem vállalatgazdaság szakirányát is sikerrel végezte el. 2001-2004 között a Bomba energiaital gyártójának, a Büki Üdítő Kft-nek volt a marketingigazgatója, előbb Magyarországon, majd a lengyelországi leányvállalat ügyvezetője. Hazatérése után csatlakozott a Hazay-Decker Marketing Kft-hez, amelyből a mai HD Group kinőtt. A cégcsoport eleinte trade marketinggel, eladáshelyi kommunikációs eszközök működtetésével, később eseménymarketinggel, kreatív feladatokkal is foglalkozott, működését számos szakmai díjjal ismerték el. Jelenleg a cégcsoport része a HD Group, a HD Event&Promotion és a tavalyi évben alakított a 1080P kreatív és média ügynökség is. Urbán Zsoltot 2012-ben választották meg a Magyar Reklámszövetség elnökévé, de elnökségi tagként segíti a MAKSZ tevékenységét is. Két gyermek édesapja.


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – A Figyelő gazdasági hetilap újságírójaként dolgozott 2007 és 2017 között, gazdasági, kutatás-fejlesztési, innovációs és startup témákkal foglalkozik. Vállalt ...



Kapcsolódó előadó: Urbán Zsolt