Vár a Hálózatba Kapcsolt Társadalom

Vár a Hálózatba Kapcsolt Társadalom
Az Ericsson víziója szerint a mobilitás, a szélessáv és a felhőszolgáltatások döntő hatást gyakorolnak az emberekre, az összes iparágra, végső soron pedig az egész társadalomra – fejti ki az Ericsson Magyarország ügyvezetője. Jakab Roland szerint rövidesen minden, aminek előnyére szolgál egy hálózati kapcsolat, az csatlakozni is fog a netre. „Mindenkinek természetes, hogy jó minőségű bejárati ajtózárat vesz és használja is azt, ugyanezt kell tennünk az online ajtóinkkal is. A kulcsainkat pedig ne tegyük a lábtörlő alá!” – figyelmeztet Jakab Roland

A témáról bővebben az Ericsson egyik neves szakértőjétől, a „Hálózatba Kapcsolt Társadalom” evangelistájától, Thomas Jul-tól hallhatnak részleteket az Internet Hungary konferencia plenáris részén, október 14-én kedden 10 óra 50 perctől. „Átalakulóban a világ – Hogyan írja újra a digitalizáció a bevált üzleti modelleket?” címmel

– A tévézés, műsorkészítés forradalma és a Networked Society kifejezés mit takar? Mi az Ericsson víziója e téren?

– A tévézés forradalma alatt azt értjük, hogy a felhasználók egyre inkább az azonnali, bárhol elérhető – műsorszórás jellegű – tartalmak felé fordulnak. Egy friss kutatásunk szerint világszinten a streaming révén megvalósuló heti  műsorkínálatot már jelenleg is közel azonos számú felhasználó nézi, mint a hagyományos, lineáris tévét. Vállalatunk víziója a Networked Society, vagy ahogy magyarul használjuk: Hálózatba Kapcsolt Társadalom. Egy olyan jövőkép, melyben a mobilitás a szélessáv és a felhőszolgáltatások döntő hatást gyakorolnak az emberekre, az összes iparágra, végső soron pedig az egész társadalomra. Rövidesen minden, aminek előnyére szolgál egy hálózati kapcsolat, az csatlakozni is fog. Nem csak kommunikációs eszközökre gondolunk, de olyan tárgyakra is, mint például a konyhai eszközök, a járművek, egyes használati tárgyak. A dolgok internete gyakorlatilag totálissá válik. Előrejelzéseink szerint 2019-re a hálózatokon végbemenő adatforgalom megtízszereződik, 2020-ra mintegy 50 milliárd tárgynak lesz hálózati csatlakozása. Jelenleg a világ összes mobilhívásanak 40 %-a ericssonos halózatokon fut keresztül  Magyarországon 1700 ericssonos kutató, mérnök és informatikus dolgozik akiknek így meghatározó szerepe van a bennünket körülvevő mobil és vezetékes szélessávú kommunikációt lehetővé tevő rendszerek jövőjének alakításában.

– Magyarországra milyen ütemben érkezhetnek meg az új, online tévé trendek, hiszen extra alacsony a kábeltévé költsége (triple payben különösen), kicsi (a magyar nyelvű) webes videotékák választéka, így a VOD-OTT tartalmak terjedése lassú. Mi segítheti térnyerésüket itthon?

– Az online trendek megfelelnek az általános európai irányzatoknak, viszont a magyar nyelvű tartalom elérhetősége komoly korlátot jelent. Magyarországon a fogyasztók közel kétharmada a szinkronizált filmeket preferálja a feliratosak helyett. Általában még akkor is a magyar szinkront választjuk, ha egyébként értjük a film eredeti nyelvét. Az online videotékák elterjedését tehát az általános, globálisan érvényes katalizátorok mellett – ilyenek a szélessávú hálózatok elérhetősége, a megfelelő és egyszerűen kezelhető, minden eszköztől elérhető portálok és a kedvező rugalmas árazási modellek – a magyar nyelvű tartalom is segítheti.

– Nálunk is javulhat a fizetési hajlandóság az online tévéért, ahogy ezt az Ericsson tanulmánya a világ egészére jósolja?

– Európai összehasonlításban Magyarország hagyományosan fizetős TV piacnak számít, tehát sokan vásároltak eddig is hagyományos kábel TV csomagokat. E mellett egyre szélesebb az az elsősorban fiatal, családos réteg, aki már most is szívesen használja vagy használná az igény szerinti televíziózás különböző módjait. Minden trend arra mutat, hogy ez a folyamat nem áll meg, és a jól strukturált, minőségi online tartalomért egyre nagyobb lesz a fizetési hajlandóság.

– A tartalomgyártást hogyan alakítják át ezek az új trendek, például a nem lineáris tartalomfogyasztás?

– Az új, igény szerinti videószolgáltatások növekvő népszerűsége eredményeként egyre gyakoribb például a televíziós sorozatok több részének egymás utáni, 'maratonszerű' megtekintése. Egyre többen tekintik a hagyományos műsorsugárzást és a fizetős tévécsatornákat 'tartalomraktáraknak', amelyekből a fogyasztók digitális videorögzítőjük segítségével későbbi megtekintésre válogatják a műsorokat. Ezzel párhuzamosan számos néző tért át az előfizetés-alapú igény szerinti videó (S-VOD) szolgáltatásokra ahol ezek elérhetőek, mint amilyen a Netflix és a Hulu, és egyre nagyobb az igény, hogy egy-egy népszerű sorozat összes részét egyszerre adják is ki, hogy a nézők dönthessék el, mikor nézik meg az egyes epizódokat. A filmek és a sorozatok esetén tehát egyre inkább az igény szerinti, S-VOD típusú fogyasztást választjuk majd, de a minőségi élő műsorokat és sporttartalmakat sugárzó csatornák iránt továbbra is töretlen a kereslet.

– Hogyan épülnek egymásra, hogyan erősítik a technológiai trendeket a fejlődés állomásai: szélessáv, cloud, m2m (machine to machine kommunikáció), az automatizáció?

– Az infokommunikációs és a technológiai fejlődés kéz a kézben járnak. A technológia lehetővé teszi a minőségi nagy kapacitású hálózatok, feldolgozási-számítási kapacitás és a tárolókapacitás növekedését. Ez a trió azután magával vonja a központosított adatközpontok kialakításának lehetőségét, vagyis a cloud típusú megoldások elterjedését. Ugyanezek teszik lehetővé a dolgok internetét, vagyis a nagy számú eszközből származó rengeteg adat továbbítását, feldolgozását és tárolását. A kör úgy zárul be, hogy a felhő alapú megoldások iránti igények tovább serkentik a technológiai fejlesztéseket. Az 5. generációs hálózatok paramétereinek meghatározásakor fő szempontok a mindenhol elérhető stabil alkalmazás lefedettség, az m2m specifikus követelmények és a cloud.

– Mit gondol a sharing economy jelenségről? Erősebb trend mint a cloud a bigdata és az IoT, vagy ez is lecseng egyszer?Vagy épp akkora áttörést hoz mint a net, a GPS vagy a mobiltelefon, illetve a netre kötött okostelefon megjelenése?

– Ez a globális felhő alapú gazdaság természetes következménye. Az gazdasági erőforrások megosztása és optimális szervezése ugyanúgy velejárója lesz a jövő társadalmának, mint az okostelefon. A fiatalabb generációk esetén csökken a birtoklási vágy, a fejlett társadalmakban jól nyomon követhető a megosztás népszerűségének növekedése a birtoklással szemben. Ez is a hálózatba kapcsolt társadalom egyik természetes következménye.

– Mit gondol a felhő és a netbiztonságról az olyan esetek tükrében, mint az Apple botrány, amikor világsztárok meztelen képei kerültek a hálóra?

– Úgy gondolom, a szolgáltatók mindent megtesznek a technológia biztonságosságáért, ez azonban a mi, a felhasználók felelőssége is. Sokszor éppen az egyszerű jelszó könnyíti meg a bűnözők dolgát a fiókok feltörésében. Meg kell tanulnunk megvédeni a digitális javainkat is, mint ahogyan a fizikai javainkkal tesszük. Mindenki számára természetes, hogy jó minőségű bejárati ajtózárat vesz és használja is azt, ugyanezt kell tennünk az online ajtóinkkal is. A kulcsainkat pedig ne tegyük a lábtörlő alá! Vagyis használjunk biztonságos jelszavakat.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...


Címkék: Interjú, IoT, IVSz