Több képernyőn, többfélekép(p)en

Több képernyőn, többfélekép(p)en
Most, most, most… – ezt akarja a mai tartalomfogyasztó. Senki sem akar várni mire letöltődik a film, vagy arra, hogy hazaérve hátradőljön, és a televízióján megvárja a bemutatót. E helyett azonnal akarja a tartalmat, több képernyőn, többféleképpen. Rajki Annamáriával, a Magyar Telekom média- és tartalommenedzsment igazgatójával beszélgettünk.

Mit hoz a jövő a televíziózás terén? Mit nézzünk a tévében? Hogyan és hol fogyasztunk tartalmat: tévén, tableten vagy mobilon? Ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat, Rajki Annamária előadása Siófokon, a Media Hungary konferencián 2015. május 12-én.

Rajki Annamária szerint érezhetően felgyorsultak a változások a tartalomfogyasztásban. Bár lehetséges, hogy körülbelül 20 évvel ezelőtt ugyanilyen forradalom volt, csak nem vettük észre. Ekkor jelent meg először a dilemma Magyarországon, hogy lehet-e két dokumentumcsatorna egy csatornakiosztásban. Ma már mintegy tucatnyi dokumentumcsatorna elérhető. Ezután nem kérdés, hogy mindig van tovább…

A Magyar Telekom média- és tartalommenedzsment igazgatója szerint piacon ma lényegesen több tartalom van, mint bármikor a múltban. Ráadásul ezek a tartalmak egyre több eszközről, egyre inkább az általunk óhajtott időpontban érhetőek el. Egyértelmű trend, hogy a fogyasztó – és már nem kizárólag a fiatalabb korosztály – a valós „3D-s” világból egy virtuális 2D-s világba költözik át. A valódi közösségi tér a tartalomfogyasztás tekintetében is egyre inkább online közösségi térré alakul. Mielőtt elkezdenénk fanyalogni, vegyük észre ennek a jó oldalát is, hiszen ezáltal a tartalmak sokkal több nézőhöz juthatnak el.

Lineáris vs. nem lineáris műsorszórás

Általános vélekedés szerint a lineáris televíziózás korának hamarosan vége: a családok egyre inkább igénylik és elvárják, hogy a műsorok ne csak lineáris jelleggel, és ne csak nagyképernyőn legyenek elérhetők. De előbb tisztázni kell, hogy pontosan mi is az a lineáris és nem lineáris műsorterjesztés. Előbbi a klasszikus televíziózás, ahol a tévés szakemberek által létrehozott műsort láthatja a néző, és ha az éppen nem tetszik neki, akkor egy másik csatornára vált. Egy műsor akkor jó, ha a szerkesztők minél inkább eltalálják, hogy az adott időpontban az adott csatorna lojális nézői mire vágynak. Persze azért itt is van szabadsága nézőnek, hiszen a távkapcsoló az ő kezében van. A nem lineáris műsorszolgáltatás viszont a felhasználóra bízza a megfelelő tartalom kiválasztását, és azt is, hogy az adott tartalmat mikor akarja megtekinteni.

Képernyők csatája

A lineáris, nem lineáris felvetésen túl további felmerülő kérdés, hogy nagyképernyőn, vagy mobil eszközön zajlik-e majd a tévézés. Rajki Annamária szerint a kettő fizikailag is más; a nagyképernyős tartalomfogyasztás jellemzően otthon, a nappaliban történik, ahol a karosszékben hátradőlve élvezzük a tartalmat. A többi képernyő (mobil, PC, laptop, tablet stb.) esetében viszont rendszerint előredőlve, és akár otthonunktól távol, bárhol böngésszük a kijelzőt. Próbáljuk csak ki, milyen érzés nagyképernyőn, vagy a többképernyős tévézési élményt nyújtó TV GO szolgáltatáson keresztül követni kedvenc műsorunkat. Míg az előbbi esetében kényelmesen, hátradőlős és inaktív módon tesszük, addig a TV GO-s, vagy bármilyen online fogyasztásnál késztetést érzünk arra, hogy valahogyan bevonódjuk, aktívan részt vegyünk a tévézésben.

Generációs probléma?

A legfiatalabb, Z-generáció a tartalomfogyasztáshoz is másképpen viszonyul, multitasking jelleggel nézik a képernyőket, chatelnek, és a sorozat követése közben böngésznek. Számukra nem annyira a brand, vagy egy tévécsatorna számít elsődlegesnek, hanem az élmények, az „azonnaliság”, ahogyan Rajki Annamária mondja. „Meg akarják élni a televíziót, és bár látszólag sokat vannak egyedül, az állandó online létforma lehetőséget kínál nekik arra, hogy élményeiket folyamatosan megosszák a barátaikkal, vagy a közösséggel, amely ugyanazt a tartalmat szereti. Ezt már nehéz televíziózásnak nevezni: megérkeztünk a tartalomfogyasztás korába” fejti ki a Magyar Telekom média- és tartalommenedzsment igazgatója.

Mindez azt is jeleni, hogy lényegesen fontosabb szerepe lesz az egyénre szabott tartalom-megjelenítésnek. Az online fogyasztásunkból tanuló ajánlómotorok egyre inkább olyan tartalmakat válogatnak ki, amelyek relevánsak számunkra. Ezek a rendszerek a szolgáltatókat is segítik abban, hogy a rendelkezésükre álló tartalmakat az adott fogyasztó számára a leginkább befogadható módon és időben ajánlják. Mindezek mellett a sharing típusú szolgáltatások lehetővé teszik, hogy az online közösségben a felhasználók egymásnak is ajánljanak tartalmakat. A kérdés már csak az, hogy vajon, ha a Z generáció tagjainak 10 év múlva saját nappalija lesz, akkor a nagyképernyőn is „online módon” néznek-e majd tartalmat, vagy rákapnak a lineáris tévézés ízére.

Bármi is történik a Telekom úgynevezett 360 fokos tartalomszolgáltatás kiépítésére törekszik, amelyhez a TV GO szolgáltatás alapvető segítséget nyújt: itt már most is elérhetjük a bárhonnan, bármit érzést, és a 6 éves, a 46 éves és a 76 éves is megtalálja a számára megfelelő műsort.

Meg vannak számlálva a klasszikus tévézés napjai?

E kérdésben inkább évekről beszélünk, de biztos, hogy nagy változások elé nézünk – fejti ki a szakértő. A mozi korábbi kizárólagosságát az elmúlt évtizedekben a tévé vette át, miközben a család tartalomfogyasztása adta a mércét. Ma annak vagyunk a szemtanúi, hogy a család szokásaitól az egyén igényei felé mozdulunk el.

Változik az ipar, az ablakrendszerben szűkülnek az egyes jogosítási periódusok az egyre gyorsuló, azonnali tartalomfogyasztás miatt. Vagyis az online tartalomszolgáltatóknál egy film mozi premiere után akár már egy héttel megjelenik a kibővített verzió minden egyéb kapcsolódó tartalommal (például filmzenével, kritikával, véleményekkel) együtt, sőt addigra már egy közösség is kiépül a film köré. Az élmény így válik teljessé, és nem múlik el a moziból kijövet.

Mindez persze nem zárja ki, hogy a tévécsatornák továbbra is hangsúlyos szerepet játsszanak, de biztos, hogy több versenytársuk lesz a néző figyelméért vívott versenyben. Fel kell készülniük arra, hogy egyre több helyen és több módon kell elérhetőnek lenniük, ha a nézőiket meg akarják találni. A terjesztők feladata, hogy mindezt lehetővé tegyék, és a nézők számára biztosítsák ennek az aggregált szolgáltatásnak az elérését. Egyértelmű, hogy a többképernyős (multiscreen), illetve az OTT (over the top) szolgáltatásoké a jövő, hiszen ezekkel biztosítható, hogy a tartalmak integrált módon elérhetőek legyenek, éppen a néző igényei szerint.

Csatornaválogatás egyenként?

Megkérdeztük Rajki Annamáriát arról a híresztelésről is, hogy lesz-e olyan szolgáltató, akinél mi válogathatjuk ki egyenként, melyik tévécsatornára akarunk előfizetni. „Ez rendszeresen felmerülő kérdés. A tranzakció alapú tévécsatorna-vásárlás valószínűleg soha nem fog megjelenni, még a legnagyobbak sem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Ugyanis ha egyszer megtörténne, akkor a kisebb tematikus csatornák eltűnnének a kínálatból, ami sem a nézőnek, sem a tévécsatornáknak, sőt még azoknak a csatornáknak sem lenne jó, amelyek talpon maradnának. Ezért nem a tranzakció alapú tévécsatorna vásárlásban kell gondolkodni, hanem olyan tartalomfejlesztésében, amelyek biztosítják akár a lineáris tartalmak egyedi elérését is megfelelő áron, vagy a különböző VOD szolgáltatások elérhetőségét” – fejtette ki a Magyar Telekom média- és tartalommenedzsment igazgatója.

 

Rajki Annamária

Rajki Annamária a Magyar Telekom média- és tartalommenedzsment igazgatója, a Magyar Kábel Kommunikációs Szövetség alelnöke, valamint ő az, aki a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületében képviseli a Magyar Telekomot.

Az elmúlt 20 évben a magyar műsorterjesztési piacon végbemenő digitalizációs folyamat kulcsembere volt, meghatározó szerepet játszott a tartalom-beszerzési piaci sztenderdek kialakításában. Nevéhez kötődik a Magyar Telekom programing stratégiájának kidolgozása valamint a TVGO multiscreen és OTT szolgáltatás bevezetése.

Jelenleg a piac interaktív szegmensére fókuszál, és a lineáris terjesztés mellett a non-lineáris piac újramodellezésén, új konvergens termékek kialakításán dolgozik. Elkötelezett híve a digitális edukációnak: véleménye szerint ez a sikeres jövő kulcsa. Mindezek mellett szakértőként a Deutsche Telekom médiához, tartalomhoz kapcsolódó stratégiájának kidolgozásában is részt vesz.



Címkék: Interjú