- Az Indexnek nagyon magas az organikus elérése a magyar oldalakhoz képest, például amikor külföldi cégekkel dolgozunk, akkor sokan megdöbbenek, hogy egyáltalán ilyen magas értékelt el lehet érni. Az 50-60 százalékos címlapos forgalom világviszonylatban is kiemelkedő. A hírkeresőkről tudjuk, hogy jelentős forgalmat nem tudnak generálni, az rss alapon működő hírgenerálók már alapvetően csak idősebb, megrögzött szokásokkal rendelkező embereket érnek el. A piacon köztudomású, hogy vannak olyan forgalomterelő oldalak, ahol kilóra lehet venni a klikkelést, amik nem is biztos, hogy mindig felhasználók, de ezeknek ma már nincs is nagy szerepe.

- Világszerte trend a közösségi média forgalomterelő hatásának növekedése, de ez Magyarországon szinte kizárólag a Facebookot jelenti. A fiatalabbaknál már sokkal jellemzőbb, hogy a közösségi médián át fogyasztják a híreinket, és náluk magasabb az alternatív platformok, az Instagram, Snapchat használatának aárnya is. A kor mellett még az eszközhasználat fontos, mobilról is kisebb a címlapi elérés. Okostelefonon már 50 százalék felett is szokott lenni a Facebookról érkező olvasók aránya.

- Bár a magyar piacon nagyon magasnak számít az applikációnk letöltéseinek és aktív használóinak száma is – különösen az átlagos hír-app használathoz képest –, innen mégis csak a forgalom kisebb része érkezik, a mobil web erősebb. Pedig nagyon régóta van saját applikációnk, sok lojális olvasóval is rendelkezünk. De a hírfogyasztási szokások megváltoztak a világban, mindenki több helyről akar egyszerre tájékozódni. Olyan alkalmazásokat használnak inkább, amik képesek több hírforrást megjeleníteni, és erre jó a Facebook. Ennek minden, a kiadók által kiadott app ellentmond, hiszen csak a saját híreket jeleníti meg, ezért csak a nagyon lojális olvasók szoktak appokat használni. Szerencsére nekünk ilyen olvasóink is nagy számban vannak.

- Különösebb gond ezekkel nincsen, de fel kell készülnünk a használatukra. 2017-ben vélhetően belevágunk az AMP bevezetésébe, a hirdetéskezelést kell még megoldanunk. Az Instant Article-lel (IA) folyamatban vannak a tesztjeink, de a hirdetési méretekkel és a hirdetés kiszolgálás módszereivel is vannak problémák. Ez egy igen zárt rendszer, és még fejlesztés alatt áll, elég sok technikai megoldást nem kezel megfelelően, pédául féle embed kódot nem ismer fel. Nem akarunk olyan hibába esni, mint amibe néhány konkurensünk: ha arról szól egy cikk, hogy nézzek meg egy videót, és pont az nem jelenik meg, az nagyon bosszantó. A Ma Is Tanultam Valamit blog már elérhető IA-n, de folyamatosan figyeljük, melyik rovatoknál éri meg minél előbb megjelenni.

- A fejlesztés nagyobb része nem a mi dolgunk, hiszen azt a Facebook és a Google végzi. Az IA és az AMP is zárt kereteket adnak. Mivel szűkebb elemekkel dolgozhatunk, ha erre áttérünk, akkor a weben is bizonyos kompromisszumokat kell kötnünk. Ezért cserébe jobban tudunk a tartalomgyártásra koncentrálni. Ez már csak azért is jó, mert – különösen itthon – minden médiacég erőforrásbeli gondokkal küzd a fejlesztési oldalon. A programozókat elszippantják más, kevesebb problémát és magasabb fizetést ígérő iparágak, Magyarországon esetében a többi uniós ország elszívó hatását is megérzi a médiapiac.

- Azért teszteljük mindkettőt, hogy ne befolyásolják, vagy ha igen, akkor a pozitív irányba.

- Ezt azért nem érzem problémának, mert a Facebooknak az az érdeke, hogy minél érdekesebb, minőségi tartalmakat kínáljon az embereknek. Amikor változtatják az algoritmust, akkor szoktak lenni problémák, de a kilengéseket hamar kijavítják. Mivel én úgy gondolom, hogy minőségi és érdekes tartalmakat állítunk elő, mi mindig jól fogunk járni.

- Nekünk nem érdekünk beszállni ebbe a versenybe. A szakmai színvonalunk és a márkanevünk miatt inkább ránk fognak kattintani többen, mint egy hatásvadász címet adó ismeretlen oldalra. Egyre fontosabbak lesznek a megbízható, hiteles szájtok. Ezt mutatja, hogy Trump sikere után sokszorosára nőtt a New York Times előfizetői bázisa. Most derült ki, hogy milyen fontosak a hiteles médiatermékek, ami segíti az olyan márkákat, mint amilyen az Index.

- Akik minőségi, megbízható híreket akarnak olvasni, minket követnek a Facebookon is, és ezért ők és a barátaik is minket fognak látni. Az indexnek van a hoaxokkal foglalkozó blogja, fel szoktuk tárni a kamuhíreket, felkapott ügyeknél meg szoktuk írni, hogy mi, miért nem igaz. Amikor valaki kirakja a négy évvel ezelőtti cikkünket, hogy meg kell ismételni a matek érettségit, akkor azt is megírjuk, hogy ez hülyeség. Nagy szerepe van a Facebooknak a kamu hírek terjesztésében, de ebben is változás van, Amerikában már van hírfőnöke a cégnek. Egyre inkább úgy látszik, hogy lesz egy stáb, amelyik szűrni fogja ezeket. A kormányok és a társadalmak most jutottak el oda, hogy a kamuhírek törlése fontosabb, mint a szólásszabadság teljes körű biztosítása. Persze itt nagyon kell figyelni arra, hogy ne az ellenvéleményeket minősítsék kamunak.

- Még mindig messze a hírportálok a legolvasottabb tartalmak az interneten, és nincs érezhető hatásuk a komolynak nem nevezhető tartalmaknak. Ezek úgy csinálnak, mintha valódi híreket készítenek, de csak másolni próbálják a valós portálokat, és nagyon hamar lebuknak. Magyarországon is van egy online szaktudásban aluliskolázott réteg, ezek a trükkök csak náluk működnek.

- A világban egyre nő a videó tartalmak szerepe, de Magyarországon lassabb a fejlődés, mert ez egy drága műfaj. Az Indexen és a 444-en kívül nem igazán készít más jó videókat, mert nincs meg az ehhez szükséges tudás. Mi viszont azzal küzdünk, hogy nincsen elég forrásunk erre, és nincs meg a tévés működésre jellemző hatékonyság. A világban egyre inkább konvergál egymás irányába a két világ: a Vice szinte mindenhol gyárt egyszerre online és tévés műsorokat, de a BBC is aktívan van jelen az interneten. Ebbe a trendbe illik például, hogy Magyarországon az RTL bevásárolta magát a Centrálba.

- A technológia mindig előrébb jár, mint a tartalom. Ha valaki megnézni, hogy a Facebookon milyen élő videó közvetítések vannak éppen, akkor elég unalmas dolgokat lát: éppen vezetnek, bámulnak a kamerába, vagy hülyeségeket beszélnek. A tartalom előállításához kell egy médiacég, még ha a Youtube ezt egy kicsit másképp is mutatja. Az élő adások akkor lehetnek jók, ha megtaláljuk, mit érdemes így adni. Az  index már régóta próbálkozik ilyesmivel, a Ustreammel együttműködve a Szigetről voltak élő bejelentkezéseink, akkoriban még sok technikai hibával. Akkoriban az volt érdekes, hogy egyáltalán ezt meg lehet csinálni – már csak ezért nézték. Ez egy kicsit olyan, mint a filmekben a digitális trükkök: ma már a művészfilmekben is ott vannak szinte észrevehetetlenül, míg a technológia kezdetén csak azért ültek be az emberek a moziba, hogy valami nagy digitális szörnyet nézzenek. Meg kell találni az élő közvetítések helyét, hogy Lázár János sajtótájékoztatóját, egy földrengést érdemes-e adni, vagy hogy két ember egymással hülyéskedik.

- Nagyon eltérőek a megjelenések országonként, a németek nagyon konzervatívok, a cseheknél se adnak a dizájnra. A nem éppen jó működő sajtópiacról ismert orosz és ukrán portálok rendszeresen a UX csúcsaként szerepelnek különböző magazinokban. A 2000-es évek elején az index akkor vezetője, Uj Péter és vezető dizájnere, Illés Etele úgy gondolta, hogy ez egy fontos terület. Emiatt a konkurenseknek is foglalkozni kellett ezzel, de azért az is erősítette a dizájn szerepét, hogy egy-egy dizájnváltást nagyon fontos dologként adtunk el. A jelentősége csak hosszú távon mérhető, egy-egy dizájnváltás hatása nem mutatható ki. A legfontosabb brand értéke talán annak van, hogy így megmutathatjuk, hogy mi tudjuk, hogy néz ki egy jól működő honlap a világban, és azt meg is tudjuk valósítani.

- Szerintem a Vice előbb –utóbb lesz magyarul is. Egyre több külföldi cég fog terjeszkedni így, mert a tartalom egy része egyre nemzetközibb, másrészt a lokalizáció egyre olcsóbb. Évről évre kevesebbért lehet fordítókat felvenni, és mivel a média válságban van, újságírókat is nagyon kevés pénzért lehet találni. Érdemes megnézni, hogy a tévék hogyan működnek, újra gyártanak például magyar fikciós sorozatot. A helyi tartalom még mindig értékesebb, és ez adhat brand értéket. De ennek ellenére pár éven belül egyre több külföldi cég fog megjelenni.

BEMUTATKOZÁS - Szabó Zoltán

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kommunikáció és média szakra járt majd elvégezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetem szociológia szakát.

2002 óta újságíró az indexnél, 2011 és 2014 között a kultúra rovat szerkesztője volt.

2014 óta az Index tartalomfejlesztési vezetője

Szabó Zoltán - Index