Pénz áll a gépházhoz

Pénz áll a gépházhoz
Egyszerűbb lesz informatikai uniós támogatáshoz jutni – véli dr. Kelemen Csaba, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Az idén ősszel megjelenő pályázatokban bőségesen lesz forrás, de a cégeknek a korábbiakhoz képest átgondoltabb projektekkel érdemes jelentkezniük.

Kelemen Csabával szeptember 27-én kedden, Siófokon, az Internet Hungary konferencián is találkozhatnak.

– Már egy évtizede érkeznek uniós források, lehet látni, hogy az informatikában mely területen bizonyultak a leghasznosabbaknak a források?
– A kérdéskör eléggé összetett, mivel az előző, 2007-2013 közötti programozási időszakban nagyon kevés informatikai vállalkozásra kiírt konstrukció létezett. Ami kifejezetten IT fejlesztést célzó pályázat volt, az vállalati folyamatmenedzsment, CRM és vállalatirányítási rendszerek bevezetését célozta meg. Ezek a források nem az informatikai cégeket támogatták közvetlenül, hanem a kis- és közepes vállalatokat. 2014 és 2020 között viszont már tisztán informatikai projektek is lesznek. Ezeknek a fejlesztéseknek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program infokommunikációs prioritása lesz döntően a forrása, amely egyszerre nyújt visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást.

– Akkor ezek a források már a fejlesztést is ösztönzik a bevezetés mellett?
– A tárca által kezelt uniós támogatások nem fejlesztést céloznak. Pályázati lehetőség nyílik a már meglévő szoftverek beszerzésére, valamint lesz egy olyan pályázat is, amely felhőközpontok létrehozásához és bővítéséhez nyújt támogatást. Ezzel a pályázati rendszer alkalmazkodik a piaci trendekhez, ami azt jelenti, hogy nem kell megvenni a szoftvereket, hanem ezeket szolgáltatásként is igénybe lehet venni. Manapság széles a kínálat a felhő alapú szolgáltatásoknál, de szeretnénk, ha ez tovább bővülne. Harmadik pályázatunk a már kidolgozott szoftverek, szolgáltatások exportját segíti és ösztönzi.

–  A visszatérítendő forrás segíthet életképesebb projektek megtalálásában? Ez is elég vonzó lesz?
–  Az Európai Bizottság és a kormány döntésének az volt a célja, hogy ezeket a forrásokat egyre jobban előtérbe helyezze. Ha egy bizonyos idő után vissza kell fizetni a beruházás összegét, legyen az akár kedvezményes feltételekhez kötve is, akkor már sokkal jobban megnézik a vállalkozók, hogy mennyire életképes befektetést hajtanak végre. Összesen közel 730 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, így bőven van lehetőségük a cégeknek pályázni.

–  Ma már viszonylag könnyen elérhető bankhitel, kockázati tőke is bőségesen van a piacon, mennyire versenyképes ezekkel az uniós támogatás?
–  Valóban sokat javultak a hitelezési feltételek, alacsonyak a kamatok. Azon dolgozunk, hogy az uniós források kedvezőbbek legyenek a piacon elérhető forrásoknál. Az informatikai projekteknél például nehézséget okozhat a bank által elfogadható fedezet, ezért is érdekesebb lehet az általunk nyújtott forrás. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy itt a vissza nem térítendő támogatást egyáltalán nem kell visszafizetni. A biztosítékokat pedig úgy próbáljuk kialakítani, hogy ne okozzon túl nagy nehézséget, célunk az, hogy minél többen élni tudjanak a lehetőséggel.

– A gyorsan bővülő cégeknek egy pályázat sokszor túl hosszadalmas, sok energiát köt le. Nem a piacon kevésbé sikereseket vonzzák a pályázatok, miközben elriasztja a rátermettebbeket a bürokrácia?
–  Ezek a kérdések több szempontból is felmerülnek: egyrészt az állam azt szeretné, hogy amikor támogatást nyújt, a legjobb helyre jusson a forrás. Ehhez kell egy nagyon erős kontroll rendszer, mely biztosítja, hogy gazdasági szempontból a legjobban hasznosítsuk az uniós pénzeket. Másrészt a cégek és a kormányzat is abban érdekelt, hogy minél gyorsabban minél több forrást hívjunk lel. Nem egyszerű feladat ezeknek az érdekeknek az összeegyeztetése. Szakpolitikai szinten már készen kapjuk ezt a keretrendszert. A határidőket nem érzem problémának, papírmunka azonban valóban szükséges, de ez egy banki hitelnél is jelentkezik, még ha kisebb mértékben is.

–  A visszatérítendő forrásokat meddig kell visszafizetni, mikor lehet ezen pénzek terhére majd újabb pályázatokat kiírni?
– Ez hosszabb időszakot vesz igénybe, még az első Jeremie kockázati tőkealapok sem jutottak el idáig 2009 óta. A feltételek könnyítése azt is magával hozta, hogy a hitel visszafizetésének határidejét 10 évre emeltük, a kamat pedig várhatóan 1 százalék alatt lesz. Sok múlik azon, hogyan tudják a magyar cégek a pénzeket hasznosítani, nagyon kicsi az a vállalkozói kör, amely alkalmas a források igénybevételére, hiszen 36 ezer körüli a 10 főnél többet foglalkoztató cégek száma.

– Segíthetnek a támogatások külföldi informatikai cégek magyarországi letelepedését is ösztönözni?
– A támogatások néhány kivétellel elérhetők külföldi nagyvállalatoknak is, biztosan sokan számolnak is ezzel. A kormány számára fontos a nagyvállalatok magyarországi letelepedésének ösztönzése, viszont egyre nagyobb problémát okoz a szakképzett munkaerő hiánya. Továbbá a magyar cégek fizetési lehetőségeit kezdik meghaladni a munkaerőhiány miatt egyre emelkedő bérek, ezért több minisztériummal közösen dolgozunk a probléma megoldásán. Számos vállalat jelezte, hogy több száz embert is fel tudna venni, de nincs elég képzett munkaerő, ezért 3-6 hónap alatt olyan képzettséget szeretnénk adni a felsőoktatásban tanulóknak, amik a vállalatoknak is hasznosak: például Java programozó, Cisco mérnök. A munkavállalóknak is nagy segítséget nyújtó piacképes tudást adó programokat ösztöndíjakkal, egyetemi, főiskolai képzésekkel párhuzamosan is meg lehet szervezni.

– Ezeken a problémákon az uniós támogatások mennyire tudnak segíteni?
– Tisztában vagyunk vele, hogy az uniós támogatásoknál nagyon sok szabálynak kell megfelelni, emiatt a folyamatok lassúak. Amerikában sokkal gyorsabban megoldják az ehhez hasonló problémákat, ha például pár százezer ember átképzésére van szükség. Uniós forrásoknál azonban megvalósíthatósági tanulmányra, közbeszerzésre van szükség, ami több hónapot vesz igénybe. De ugyanez igaz egy termékfejlesztésére is: mire az uniós támogatást kiutaljuk, addigra lehet Amerikában vagy Kínában már több millió példányban legyártották. Ezért meg kell találnunk azokat a területeket, ahol a leghatékonyabban tudjuk a forrásokat felhasználni.

– Romániában a programozók adójának tizedére csökkentésével sok tehetséges szakembert otthon tartottak. Nem lenne hatékonyabb az informatika helyzetbe hozására az adócsökkentés?
– Nagy cégek vezetői is sokszor azt mondják, hogy hagyjuk őket a támogatásokkal, inkább a járulékokat csökkentsük. Természetesen mindenki az adók és a járulékok csökkentését szeretné, de ezért a kérdésért nem mi vagyunk a felelősek. Jelenlegi cél az uniós források minél hatékonyabb felhasználása, erre kell koncentrálnia mind az állami szerveknek, mind a pályázóknak.


BEMUTATKOZÁS
dr. Kelemen Csaba
– Közgazdász diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte 2003-ban nemzetközi kapcsolatok szakon.
– 2012-ben ugyanitt szerezte doktori képesítését a magyar európai külpolitikával foglalkozó disszertációjával.
– Szakmai pályafutását stratégiai elemzőként kezdte az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban.
– 2012 óta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes főosztályvezető.
– 2014 óta a Infokommunikációs Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Főosztály főosztályvezetője.


Bucsky Péter

A Figyelő gazdasági hetilap újságírójaként kutatás-fejlesztési, innovációs és startup témákkal foglalkozik. Vállalt rádiós műsorvezetést is, illetve az Insiderblog.hu, ...