Nem tukmálnak, vásárlási adatot elemeznek

Nem tukmálnak, vásárlási adatot elemeznek
Vége lehet a zavaró remarketingnek, amikor azt akarják ránk tukmálni, amit már megvettünk – állítja Bíró Tamás, a Barion online fizetési szolgáltató társ-alapítója, marketing igazgató. Mi a megoldás? Az Internet Hungary konferencián, illetve ebből az interjúból kiderül. De most szó lesz a Bitcoinról is.

 

Bíró Tamással az Internet Hungary konferencián is találkozhatnak

 

– Lehet, hogy nem tartozik szorosan a témához, de a kriptovalutáknál éppen áll a bál: a Bitcoin az év eleji ezerről közel ötezer dollárig szárnyalt, de éppen nagy korrekció zajlik. Hogy látja a virtuális pénzek jövőjét?

– Nagyon sokan kérdezik ezt tőlem, de az elején el kell mondjam, hogy a Barion valódi forinttal, euróval és dollárral foglalkozik, semmi közünk az eléggé vitatott megítélésű Bitcoinhoz és társaihoz. Mi egy a Stripe vagy PayPal cégekhez hasonló fizetési szolgáltatást nyújtunk, amely mögött minden esetben valódi hitelkártyák és valódi fizetőeszközök állnak. Persze ha igény lesz rá, mi is lépünk.

– Értem, akkor úgy kérdezném, hogy az online pénzkezelési szektorban dolgozó magánemberként mit gondol a kriptopénzekről?

– Felmértük mekkora igény van rá ügyfeleink körében. Annyit mondanék, hogy nem csak az átlagpolgárok, de még a velünk kapcsolatban álló 2300 internetes kereskedő sem igazán ismeri vagy igényli a Bitcoin-os fizetési lehetőséget, csak néhányuknál van ilyen ma.

– Rendben, de mi lehet a jövő?

– Vannak fenntartásaim, hiszen a kriptovalutáknak az átlagember számára több a hátránya, mint az előnye, erről a Magyar Nemzeti Bank többek közt – egy konkrét, problémás kis cégre vonatkozóan – figyelmeztetést is adott ki. A valódi pénz mögött a kormányok és az államok ereje, törvényei, valamint szigorú szabályozás és felügyelet áll. A virtuális valutáknál azonban ez a lényegi elem hiányzik.

– Akkor térjünk rá a mai valóságra. Ha jól tudom, akkor a Barion egy mobilos fizetési megoldásként indult, melyre pénzt lehetett feltölteni, majd egymás közt fizetni.

– Valóban. Sokan így emlékeznek ránk, ám ma már egy gyors, rugalmas és elérhető árú online fizetési rendszert működtetünk. Hasonlót ahhoz, mint például nemzetközi szinten az említett Stripe, a Mangopay, a PayPal (és száz társuk), vagy itthon a Simple, a Borgun és hasonló szolgáltatók, főleg bankok. Azaz online áruházaknak és szoláltatóknak biztosítunk fizetési lehetőséget. Persze annyiban nyújtunk többet, hogy mi komplett digitális pénztárcaként is működünk, így az elektronikus készpénz mellett bankkártyák is tárolhatók, minden vásárlás lekövethető, valamint egymás közötti ingyenes pénzküldés is működik. Később jegyek, számlák vagy kuponok is menthetők lesznek a tárcába. Természetesen tárca nélkül is lehet fizetni.

– Csak bankkártyával lehet fizetni a Barion-on?

– A Barion elsősorban bankkártyás fizetésre alkalmas, de feltölthetjük egyenlegünket banki átutalással is vagy készpénz befizetéssel is. Sokan például arra használják, hogy nagyobb összegeket, mondjuk fizetéseket így küldjenek szét több embernek. Azért, mert jelentősen olcsóbbak vagyunk, mint a nagy kereskedelmi bankok, miközben mi is hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank engedélyével rendelkezünk.

– E téren még nagyobb változások jönnek, ha jól tudom az új uniós szabályokkal a PSD 2-vel. Igaz?

– Igen, a második uniós Payment Services Directive (PSD) egyik lényegi eleme, hogy a kereskedelmi bankoknak lehetővé kell tenniük, hogy – amennyiben az ügyfél felhatalmazást ad rá – harmadik fél hozzáférhessen a számlájához. Tehát például egy hozzánk hasonló pénzügyi szolgáltató biztonságosan tranzakciókat hajthasson végre, például a bankszámla terhére bankkártya nélkül vásárolhasson.

– Az ügyfelek számára ez nem jelent nagyobb kockázatot?

– Nem, hiszen a PSD szabályozás rendkívüli biztonsági követelményeket és ugyanolyan felügyeleti engedélyeket követel meg a szolgáltatóktól, mint a bankoktól. A gond inkább az, hogy a bankoknak a januárban életbe lépő jogszabály értelmében készen kell állniuk az adatforgalom, a tranzakciók biztonságos átadására külső szereplőknek. E téren szerintem egész Európában gond lehet, bár Németországban már tavasszal találkoztunk olyan céggel, aki 200 német bank irányába már akkor képes volt biztosítani a PSD által előírt „bejárást”. Ha jól tudom itthon is több bank lépett már ez ügyben.

– De közben érkeznek az olyan technológiák, mint például az NFC, ami segíti, hogy a telefonokba „költözzenek” és egyúttal digitalizálódjanak a bankkártyák.

– Igen, nagy a mozgás ezen a téren, de az egyik ágazati guru viccesen megjegyezte az egyik konferencián, hogy az NFC szerinte a Not For Commerce rövidítése...

– Miért nem alkalmas az NFC arra, hogy forradalmasítsa a mobillal történő fizetést?

– Az NFC egy olyan technológia, ami már évek óta jelen van, sok telefonban működik, mégsem használják tömegek. Az Apple telefonokban pedig nem lehet harmadik félnek az NFC-t használni.

– És ez akkora baj?

– Az Adobe Flash esetén az volt, az Apple támogatásának hiánya okozta e technológia vesztét. Itt 100%-os platform támogatás kellene. Még a bankkártyánál is előfordul, hogy egy-egy kártya bizonyos helyeken nem működik, ami frusztráló.

– De a mobiltelefonok mintegy 80 százalékán Android fut.

– Igen, de az iPhone tulajdonosok sokszor előrébb járnak az új technológiák használatában. És képzeljük el, ha lenne olyan nadrág, aminek a zsebébe nem tudok egy húszezrest bedugni. Elképzelhetetlen. Az emberek nem szeretik a bizonytalanságot a pénzükkel kapcsolatban. Az ilyen bizonytalanság mindig a készpénznek kedvez.

– Viszont a Mastercard például egyre több hazai kereskedelmi bankkal közösen kínálja a Paypass 2.0 technológiát (Gránit Pay, MKB Pay, Simple by OTP), ami rövidesen átformálhatja a mobilfizetést.

– Lehetséges, de, mint mondtam, mi már az online fizetésre összpontosítunk. Az persze nyilván új helyzetet teremt, hogy a nagybankok is egyre több ilyen kártya-virtualizációra alkalmas megoldást mutatnak be, hiszen így a mobiltelefonos online vásárlás mellett a mobiltelefonok „odacsippantása” is egyre gyakoribb lesz. Ennek a szemléletnek az elterjedése azonban inkább jót tesz a kisebb szolgáltatóknak. Főként azért, mert növeli – az amúgy elég alacsony – bizalmi szintet a teljes lakossági körben az elektronikus fizetéssel kapcsolatban.

– És mi a Barion üzleti modellje?

– A fizetési szolgáltatásunk a legolcsóbbak közt van: a vásárlónak természetesen ingyenes, de a kereskedői jutalékszintünk is mindössze egy százalék körüli, sőt az alá is tud menni.

– Ebből meg lehet élni?

– Igen. Az üzleti modellünk big datára épül a magas tranzakciós díjak helyett. Befektetőinkkel együtt úgy gondoljuk, ezzel jobban lehet keresni hosszú távon. Az alacsony árért cserébe ugyanis a vásárlás részleteit, azaz adatot kérünk.

– Milyen típusú adatokat?

– Részletes tranzakciós adatokat. Ha vesz egy üveg kólát, azt is tudjuk hány decis üveggel vett.

– És ez miért jó?

– Mert ezekre sokkal-sokkal pontosabb és relevánsabb hirdetéseket lehet célozni, mint amit a mai eszközök lehetővé tesznek. Természetesen az adatokat soha senkinek nem adjuk ki, csak mi elemezzük anonim módon, és mi célozzuk a hirdetéseket, hasonlóan a Google-höz.

– Mondana egy példát?

– A remarketing során biztos sokan tapasztalták, hogy amire kerestünk egyszer, arról azután ezer és egy ajánlatot kapunk, mondjuk egy mobiltelefon vagy egy utazási célpont keresését követően. A mi megoldásunk rövidesen képes lesz arra, hogy a velünk szerződött e-kereskedők személyre szabottan tudják, ha valaki már megvette az adott mobiltelefont, vagy lefoglalta az adott szállást. Ebben az esetben pedig nem bombázzák felesleges reklámokkal, viszont mondjuk az utazáshoz hasznos bőröndöt, esőkabátot, biztosítást, vagy kütyü esetén releváns kiegészítőket az eddigieknél sokkal nagyobb eredményességgel lehet hirdetni, akár bannerek formájában is. Méghozzá a cookie-k segítségével egészen személyre szabottan. Mindez pedig a programmatic buying-ban, azaz az automatizált hirdetéskezelő rendszerekben is rövidesen használható lesz majd.

BEMUTATKOZÁS

Bíró Tamás

Az elektronikus fizetési piac felforgatására készülő Barion alapítója és marketing igazgatója. Üzlettársával radikális árazású, különleges üzleti modellre épülő bankkártyás fizetési megoldásukkal az egész világot meg akarják hódítani. Mérnökként végzett a Nottingham Trent University-n, a főiskola alatt barátaival megalapítva a web fejlesztéssel foglalkozó Sense/Net-et, amelyből a Barion kivált. Az internet megjelenésétől kezdve foglalkozik web fejlesztéssel és elektronikus kereskedelemmel, eleinte annak műszaki, később üzleti, elsősorban marketing aspektusaira koncentrált. A Barion mellett hobbiként a Lean és Agile szemlélet, valamint a SCRUM evangelizációjával foglalkozik, és szüntelenül meg akarja változtatni az emberek gondolkodását. Szabad idejében egzotikus ételeket főz és latin táncokat tanul.

 

Bíró Tamás - Barion alapítója, marketing igazgató

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …