- Hol tart a magyar startup ökoszisztéma, akár a régión belül? Mennyire megalapozott, több-e ez egy divathullámnál, helyesen látjuk a startupok jelenőségét?
- Alapvetően nagyon fontosnak tartom, hogy mérhető számok alapján határozzuk meg a helyzetünket, például a régiós versenytársakhoz képest. Pontosan kell látni, hogy hol vagyunk, és ne közvetítsünk akár túlzottan előnyös képet magunkról - amikor inspirálni akarnak emberek, a legjobb szándék mellett is belecsúszhatnak túlzások. Ennél talán fontosabb azonban hogy honnan hova jutottunk el az elmúlt években. A kelet-közép- európai országokban van egy olyan mentalitás, hogy nem merünk belevágni az ötletek megvalósításába, és ezért fontos megmutatni, hogy igenis lehet, ebben segítenek a pozitív példák. A régió országait egyébként kívülről általában egy kalap alá veszik, pont erről beszélgettem ma a lengyel startup világ szereplőivel. Mi viszont sokszor többet tudunk arról, hogy mi zajlik a Szilícium-völgyben, mint Varsóban. Látjuk azt, hogy hol van a mi helyünk, London vagy Berlin jóval előrébb jár. Azért érdemes olyan országok példáját is követni, akik már összetettebb támogató környezetet alakítottak ki, hogy abból mi is tanuljunk. Nálunk még csak pár év telt el, a Bridge Budapest is csak 2013-ban indult el.

- Mennyire sikerült az elmúlt években a startup-szemléletet megismertetni?
- Ma már szinte hihetetlennek tűnik, de 2013-ban még több olyan interjún vettem részt, amikor az újságíró vagy műsorvezető életében először mondta ki a startup szót. 2008 óta jelen van már Budapesten a startup világ, de ez korábban egy eléggé befelé forduló közösség volt. Közel öt év alatt jóval szélesebb az a réteg, amely már tisztában van ezzel a fogalommal, sikerült őket az országgal megismeretetni. De nem csak az ilyen cégeket indító vállalkozóknak fontos megismerni a startupok világát, a gazdaságnak és a társadalomnak számos újdonságot, innovációt adhat ez a mentalitás.

- Mennyire más ma egy kezdő cég helyzete, mint néhány évtizede, valóban más egy startup cég, mint egy kezdő vállalkozás mondjuk a 80-as években?
- A technológia alaposan megváltoztatta a lehetőségeket. A lényegi különbség, hogy ma már az első naptól globális piacokra léphetnek be a cégek, míg korábban ez csak a nagyok kiváltsága volt. Akár egy kis pékség is kihasználhatja az internet nyújtotta értékesítési csatornákat, eddig nem látott marketing eszközöket kaptak a kkv-k a kezükbe. A startupok nem csak a technológiai cégekről szólnak! Ezek a cégek hisznek a gyors növekedésben, a céljuk a világpiac meghódítása, és ehhez igénybe veszik a technológia nyújtotta lehetőségeket. De a startup továbbra is csak egy a számos üzleti működési forma közül, ez nem lehet mindenki számára üdvözítő.

- Mennyire sikerült átadni a startup gondolkodást?
- Amikor a Bridge Budapest elkezdte a működését, azt láttuk, hogy teljesen más attitűd, hozzáállás volt a sikeres magyar startupok, cégek körül, mint ma. Sokan feltették azt a kérdést, hogy a Prezi, a LogMeIn és Ustream hármas miért tudta meglépni a nemzetközi piacra való kijutást, hogyan lehettek globálisan elismert szereplők. Ennek kapcsán elkezdtünk méréseket végezni a fiatalok körében. Az elmúlt öt évben mindig azt láttuk, hogy a fiatalok fele - bár egy kicsit ma már kisebb részük – el akar menni az országból. Ugyanakkor 60%-uk itthon szeretné megvalósítani az álmait. Látszólag nagy ebben az ellentmondás, de arra jöttünk rá, hogy az inspiráció hiánya lehet az oka. Ha a fiatalok pozitív példát látnak, eszközt kapnak, akkor nagyobb eséllyel vágnak bele itthon a terveik megvalósításában. Ezen a téren óriási javulást értünk el: amikor azt kérdeztük a fialtoktól, hogy mennyire ismerik a lehetőségeiket itthon, mennyire ismernek pozitív példákat, ebben a vonatkozásban a 20-35 évesek körében 91-ről 56%-ra csökkent a passzivitás csupán 4 év alatt!

- Milyen szerepe van a médiának ebben a folyamatban?
- Ma már értik a fiatalok, hogy vannak lehetőségeik, és élniük kell vele. Nagyon fontos ehhez, hogy a médiában, a hírekben ne csak véletleneket, hanem bizonyítékokat, sikerrecepteket kapjanak. Ezért fontos, hogy arra legyen több bizonyítékunk, hogy meg lehet valamit csinálni, és ne arra, hogy miért nem lehet.

- A média akár befektetőként is meg tud jelenni a startupok piacán?
- Ez a folyamat már régebb óta zajlik, Németországban már évek óta inkubátort működtet például a Pro7Sat1, és Magyarországon az RTL jelentette be nemrégi, hogy kockázati tőke alapot indítanak R- Time Ventures néven. Mindennek van helye a startup piacon, én minden új megjelenő szereplőnek örülök! Néhány éve úgy állították be, hogy a nagyvállalatok és a startupok egymás ellenségei. Ma már sorra indulnak a vállalati akcelerátor és inkubátor programok. Mindkét közeg rájött, hogy érdemesebb együtt dolgozni, megtanulták, hogy mik az előnyei a két közegnek.

- Mekkora a magyar befektetési kedv, mennyire profik, eredményesek a magyar kockázati tőkések?
- Ahogy a startupoknak, úgy a hazai befektetőknek is meg kellett tanulniuk ennek az iparágnak a működését, ezt egy fejlődési útként látom. Egyre élesebb szeműek a magyar befektetők, egyre több sikerük – és a tapasztalatok szempontjából nagyon fontos – kudarcuk volt. Sokat fejlődtünk, a leghíresebb magyar startupok (Prezi, LogMeIn, Usteam) azt sem tudták, hogy ők startupok – amikor mondták nekik, úgy keresetek rá a Wikipédián. Ehhez képest ma már itthon sok olyan business analyst és szakember dolgozik a kockázati befektetőknél is, akik külföldi alapoknál tanulták ki ezt a szakmát, és értékes tapasztalatokkal tértek haza. Állami és uniós források is jelentős mértékben jelentek meg a piacon, ezek felhasználásában előnyösebb lenne a nemzetközi tapasztalatok alapján, ha coinvest jönne létre, azaz a magánbefektető és az állam közösen szállna be cégekbe. Amikor saját pénzeket mozgatnak a befektetők, akkor más a felelősségük – ezt láthatjuk például a lengyel piacon is. A kockázati tőke most ért el oda, hogy sikerült a jelentősebb, jó kapcsolatokkal rendelkező nemzetközi alapok figyelmét is felkeltetni. Ez abban is segített, hogy megtanulják a befektetők, hogy nem csak versenyezni, de együttműködni is tudni kell, közösen könnyebben lehet akár nemzetközileg is jelentős sikereket elérni.

- Van elég utánpótlás a technológiai cégeknél?
- A fiatalok számára nagyon fontos, hogy itthon tudunk olyan munkakörnyezetet mutatni, ami nemzetközi és érdekes munkát ad nekik. Ennek nemzetgazdaságilag is fontos szerepe van, ezáltal el tudjuk érni, hogy itthon maradjanak vagy hazajöjjenek a fiatal tehetségek. A Bridge Budapestnek is van egy támogatása: hat fiatal elhelyezkedéséhez nyújtunk ösztöndíjat hat startupnál fél éven keresztül. Idén mind a hatan külföldről jöttek haza, 3-4 év munkatapasztalat után. Ez is mutatja, hogy soknak meg lehet mutatni, hogy megéri hazahozni a külföldön megszerzett tudást. A cégek is felismerték, hogy a tehetségek megnyeréséhez ma már többet kell tenniük, inspiráló munkakörnyezet kell teremteniük – és nem csak a startuponak, hanem a nagyvállalatoknak is. A Transparency International felmérése szerint a hazai fiatalok 61%-a arra vágyik, hogy értse, miért fontos a munkája, sokkal inkább el kell ezt magyarázni a mai fiataloknak, jobban be kell vonni őket, különben nem hajlandóak részt venni benne.

- Egy startup sikerében kinek a legnagyobb a szerepe? Meg lehet határozni, hogy hány százalék az ötlet szerep, mennyi a menedzsmenté, és mennyi a befektetőké?
- Ez nagyon eltérő iparáganként, általánosan nehéz lenne meghatározni. A legfontosabb azonban kétségkívül a csapat. A legtöbb startup azon vérzik el, hogy a tagok egyszerűen nem tudnak napi 12- 14 órát együtt dolgozni, vagy éppen rivalizálni kezdenek, feszültségek jönnek létre. A befektetők a korai fázisban a csapatba fektetnek, hogy ők képesek-e az együttműködésre, a gyors skálázódás megvalósítására, csak ezután nézik meg az ötletet. A második legfontosabb a piac ismerete. Néha jól jöhet a szemellenzős hozzáállás, de az esetek legnagyobb részében érteni kell a vevőket és a piacot. Ezután jön, hogy az ötlet is jó legyen. A kockázati tőke akkor igazán sikeres, ha okos befektetésként tudjuk leírni: nem csak anyagi forrásokat, hanem kapcsolatokat, tapasztalatokat és ismereteket is tudnak adni. De a kockázati tőkével kapcsolatban is kiemelten fontosak a személyes kapcsolatok.

- Mennyire lehet Magyarországról építkezni, a magyar piacról kiindulva globális sikereket elérni?
- Nagyon fontos minden cég életében a kezdő csapat: a három említett magyar sikersztori esetében közös, hogy külföldiek is voltak az alapítók között. A Prezi esetében például a TED szakmai befektetése sokkal fontosabb volt a kapcsolatok építése, mint a pénzügyi lehetőségek miatt – sok ajtót kinyitottak előttük, de a pénzhez sokáig hozzá sem nyúltak. Szerintem nagyon fontos, hogy egy startup rögtön a világpiacon mutassa meg magát, ha ott akar értékesíteni. Nem jó megoldás, ha először a magyar piacon jelenik meg valaki. Meg kell keresni a globális piacon a megfelelő partnert és/vagy befektetőt. Ehhez nem kellenek – bár sokat segíthetnek - különleges kapcsolatok vagy szerencse, van rá példa, hogy hideghívással is meg tudják a sikeres csapatok találni a legjobb partnereket. Nagy híve vagyok az európai digitális közös piacnak, mert ez sokban segítené a kezdő cégek elindulását.

Névjegy
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium elvégzése után a Színház- és Filmművészeti Egyetem televízió műsorvezető és –rendező szakát végezte el. Ezt követően Miskolci Egyetem kulturális és vizuális antropológia szakára járt, majd posztgraduális diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzete nemzetközi kapcsolat szakon. Karrierjét 1997-ben az RTL-Klubnál kezdte riporterként, majd 2001-től 2011-ig a TV2-ben dolgozott a csatornánál többek között producer és szerkesztő is lett. 2010 és 2013 a Dimenzió biztosító marketingkommunikációs vezetője volt. 2011-től egyben a Shine Budapest tanácsadója. 2013 óta a Bridge Budapest, a tudatos magyar vállalkozók szervezetének ügyvezető igazgatója.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!