Ne csak a jéghegy csúcsa legyen trendi!

Ne csak a jéghegy csúcsa legyen trendi!
Kikerülhetetlenek az internetes megjelenésnél is a divathullámok, de vajon meddig érdemes ezeket követni? Nem lenne inkább fontosabb az ügyfelek megismerése, és az ő igényeiknek megfelelő rendszerek felépítése? Erről kellene inkább szólnia a UX-nek (user experience), és nem a felkapott és trendi dizájnok másolásáról. Az igények megismerése után lehet funkcionálisan is jól működő webes megjelenést tervezni, és a kiváló dizájn már csak ezt követheti. Kolozsi István tervező/designerrel beszélgettünk a UX-ről.

2015. szeptember 30-án az Internet Hungary konferencia kék termében délután fél 2-től a UX nem csak a designer feladata szekcióban követik egymást az előadások. Az esemény házigazdája Kolozsi István, az fps webügynökség egyik tulajdonosa.

– Ma már szinte mindenki számára ismert a UX fontossága, mik azok a területek, ahol mégis kevéssé veszik még figyelembe a fejlesztések során?

– Ez így jól hangzik. Fontos a UX, ez kijelenthető és az is, hogy markánsan megjelent mint igény. Sajnos egyelőre a projektek egy újabb kipipálandó pontjának formájában. Most még többnyire a grafikai designt és a használhatóságot (usability) értik alatta, nagyon helytelenül. Igen ez is része, viszont ezek kizárólag a felhasználói felületet érintő területek. A UX nem itt kezdődik. Mire a felhasználói felület (UI) tervezéséhez érkezik egy projekt, addigra már számos jó, de inkább rossz döntés született meg. Ezeket a „hibákat” egy jól használható és trendi (sic!) felület nem tudja kiküszöbölni. Legfőképpen a stratégiából hiányzik a UX gondolkozás. A termék alapjait meghatározó kérdéseket kizárólag üzleti célok alapján hozzák meg, kihagyva a felhasználói igényeket. Pedig nincs szükség óriási büdzsére, hogy a projekt elején felhasználói kutatásokkal felderítésre kerüljön valójában mire is van szüksége a terméket használó embereknek. Az a vicces ebben, hogy ha ezeket az igényeket figyelembe veszik még a stratégiai szakaszban, akkor sok feleslegesen kidobott pénztől kímélheti meg magát az ügyfél. Vagyis nem fog lefejlesztetni soha, senki által nem használt funkciókat. A rendszer olyanná válik, ami mind az ő üzleti céljait és a terméket használók igényeit szolgálja, így nyilvánvalóan több pénzt termel majd és elégedett felhasználókat eredményez. Az sem utolsó szempont, hogy a terméket üzemeltető szervezet vajon képes lesz ellátni a feladatait, fel van rá készülve?

– Ez jellemző probléma, gyakori hogy keveset tudnak az igényekről az ügyfelek?

– Most például dolgozom egy redesign projekten, ahol a felület áttervezésére kaptunk felkérést. Miután interjúztunk hamar kiderült, hogy sajnos már az üzleti modellel, a felépített struktúrával vannak bajok, amin nem lehet segíteni UI újratervezéssel. Vissza kellene lépni az alapokhoz, de arra már nincs elég pénz és akarat, így marad a „hozzuk ki a legjobbat” lehetőség. Ez elég tipikus helyzet. Egyébként a UX olyan, mint egy ernyő, ami sok szakterületet foglal magába, erről van is egy blog posztom, ahol ezzel a kérdéssel foglalkozom. A könnyebb érthetőség okán készült még 2008-ban egy jó illusztráció Jesse James Garrett modellje alapján. Jól látható, hogy az egyes projekt szakaszok hogyan épülnek egymásra, ahogy az absztrakció felől a konkrét megvalósítás felé halad a termék. Nos, ma még a „látható” résszel azonosítják a UX-et.

UX iceberg

kép forrása: http://www.slideshare.net/trevor.vangorp/ux-iceberg1

– Mire kellene még jobban odafigyelni a UX tervezés során

– Ami még nagyon hiányzik a gondolkodásból, az a folyamatos mérés, holott a mérés a UX központi eleme. Hipotéziseket állítunk fel, majd azt validáljuk és az eredmények alapján finomítjuk a rendszert és így tovább. Ebből is látható, hogy egy projektnek sosincs vége – hacsak a termék nem szűnik meg. Folyamatos változásban van minden paraméter, ezért iterálni kell vég nélkül. Tervezés, megvalósítás, mérés újra és újra. A másik jellemző baklövés, hogy a termék nem valós problémára ad megoldást. Hiábavaló a zseniális ötlet és az arra épülő üzleti modell, ha azt soha senki nem fogja használni, mert egyszerűen nincs rá szükség, vagy csak néhány ember problémáján segít. A startupok nagy része valószínűleg ezen a ponton vérzik el. Ebben is segíthet egy UX-es, aki kutat és felteszi a jó kérdéseket.

– Milyen különbségek vannak az egyes eszközökre készült megoldások között, miket kell egy mobilra optimalizált oldal vagy egy internetes honlap esteében leginkább figyelembe venni?

– A válasz egy szóban összefoglalható: kontextus, azaz milyen helyzetekben és milyen céllal használja a felhasználó a terméket az adott eszközön. Ez a legfontosabb, de emellett értelemszerűen az eszköz lehetőségeit és sajátos tulajdonságait is figyelembe kell venni.

– Segíthet-e a felhasználói élmény megértése abban, hogy eldöntse egy cég, hogy milyen felületre kell az erőforrásait koncentrálnia? Például sok olyan alkalmazás van, ami laptopról nem elérhető – jó irány ez, vagy inkább minden eszközre kell koncentrálni?

– Ilyenkor jön a tervezők visszatérő, már-már klasszikus mondat kezdése: „Attól függ…” Ez is egy stratégiai kérdés és igen a felhasználók igényeinek ismerete nélkül kicsi az esély, hogy jó döntés szülessen. A kedvenc ábrám passzol ide.

UX

Azaz, ha pontosan ismered és tudod az üzleti célokat, felhasználói igényeket, akkor azok alapján már eldönthető a helyes irány és ekkor kell figyelembe venni a technológia adta lehetőségeket, korlátokat. Hogy milyen platformon legyen elérhető a szolgáltatás? Ahol a felhasználók megtalálhatók.

– A UX-et leginkább az oldalak, applikációk tervezésekor vonják be, nem lenne előnyösebb, ha már a szolgáltatás fejlesztésekor is szempont lenne? Jelenthet ez versenyelőnyt?

– Mi az, hogy! A UX értelmezése sokféle. Számomra a UX digitális termékekkel foglalkozik és felöleli a teljes folyamatot onnantól kezdve, hogy az emberek kapcsolatba kerülnek a termékkel, a branddel, azzal bezárólag, hogy interakcióba is lépnek vele és végeredményben milyen kép alakul ki bennük a termékről, brandről. Ha ebben a folyamatban találhatók olyan pontok – többnyire igen –, amikor a felhasználó egyéb módon, például ügyfélszolgálattal kerül kapcsolatba akármilyen csatornán (egy üzletben, e-mailen, telefonon stb.) azt szokás CX-nek, azaz Customer Experience-nek hívni, ahol képbe kerül a Service Design is. Igazából mindegy milyen fogalmakat használunk, számomra nem is érdekes. A lényeg arról szól, hogy a lehető legpozitívabb összképet, érzést, tapasztalatot kell kialakítani az emberekben a termékkel, szolgáltatással kapcsolatban.

– Az elmúlt években az egyszerűség került a leginkább előtérbe – nem vett ez el túl sokat a funkcionalitásból?

– Az, hogy valami egyszerű, egyszerűen használható nem jelenti azt, hogy buta, avagy le van butítva. Szimplán csak arról van szó, hogy a felhasználók igényei és az üzleti célok metszete kerül előtérbe. Méghozzá priorizáltan. A legfontosabb funkció(k) vannak kiemelve, a többi pedig el van rejtve első blikkre. A feleslegesek ugyanakkor száműzetnek. Persze, ezt is sokan félreértelmezik.

– A UX kapcsán mennyire érdemes célcsoportokat meghatározni, érdemes lehet más-más fogyasztókat különböző platformokon, esetleg különböző brandekkel megszólítani? (például idősebbeknek nagyobb betűk, kevés opció és egyszerűség, fiataloknál dizájn stb.)

– A célcsoportok meghatározása nyilvánvalóan szükséges. A „mindenki” célcsoporttal nem lehet mit kezdeni. Egy biztos: a 25–39 AB státuszú nagyobb városokban élő célcsoport meghatározás édeskevés. Ismerni kell őket. Mit szeretnek, mit utálnak, milyen eszközöket használnak, hogyan? Milyen körülmények között? Mi izgatja őket, mi hozza ki őket a sodrukból? Milyen viselkedés mintákat követnek? Mik a céljaik? Ha a célcsoport igényli, akkor érdemes lehet több személyre szabási lehetőséget is biztosítani. A nagyobb betűk használata accessibility kérdés. Minden terméknek akadálymentesnek kellene lennie és ilyen kérdés fel sem merülne.

– Érdemes a dizájnban a további egyszerűsítést követni? Szöveg helyett inkább ikonokra, képekre érdemes koncentrálni?

– Szeretem az ikonokat, azonban az ikonográfia egy ingoványos talaj. Ugyanazon ikon mást és mást jelent különböző emberek számára, a kulturális különbségekről nem is beszélve. Itt is csak azt lehet mondani, hogy ismerni kell a termék felhasználóit, a mentális modelljüket. Van egy „előképzettségük”, amihez célszerű igazodni. Így választhatók ki a számukra ismerős ikonok, a szövegekben, feliratokban használt nyelvezet. Ezektől lesz a célcsoport számára intuitív a rendszer.

– Kire érdemes bízni a UX tervezést: belső kapacitásokat jobb létrehozni, vagy profi, specializált külsősöket?

– Nehéz témakör. Erről az Internet Hungary UX szekcióban biztosan szó lesz, ahol házigazdásat fogok játszani. Pónya Juditnak köszönhető a szekció összeállítása és szervezése. A fenti kérdésekre is kiterjedtebb válaszokat adó négy előadás között lesz egy kerekasztal beszélgetés, ahol ezt a topikot is szeretném körbejárni és megbeszélni nagyszerű UX-esekkel: Gergely Vera, Pónya Judit, Csertán Ákos, Dutka Krisztián. A UX nem atomfizika, de mint minden más szakma, képzettséget és sok-sok tapasztalatot igényel. Cégen belül felépíteni egy UX-es csapatot kemény és hosszú munka, megbízni erre a célra külsős ügynökséget jó megoldás lehet, de csak akkor működik, ha megfelelő nyitottság van ügyfél oldalon is. Teszem hozzá, hogy nap mint nap küzdünk azzal, hogy ezt a gondolkodásmódot ügyfél oldalra is átvigyük, mert másképp nem fog működni. Szerintem egyébként is az a legjobb, ha az egész szervezetet áthatja a design gondolkodás. Erről is fogunk beszélni a szekcióban, tehát gyertek el minél többen és vitassuk meg közösen.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter