Nagyon VAD jövő vár ránk! - interjú Barta Attilával

Nagyon VAD jövő vár ránk! - interjú Barta Attilával
A jövőben minden Virtualizálva, Automatizálva és Digitalizálva (VAD) lesz, ami a tárolt adat, és az átviteli sávszélesség exponenciális növekedéséhez vezet – véli Barta Attila, az Invitech Megoldások Zrt. hazai nagykereskedelmi partnereket kiszolgáló Igazgatóságának vezetője.

Barta Attilával szeptember 27-én, Siófokon, az Internet Hungary konferencián is találkozhatnak.

Előadásának címe: Hova tart a digitális jövő? (27-én, kedden, a Kék teremben, 12.15-től)

– Az első kérdés mindjárt az Internet Hungary-n várható előadásához kapcsolódna: hová is tart Ön szerint a digitális jövő?
– Egy nagyon „VAD” jövő előtt állunk, ahol minden Virtualizálva, Automatizálva és Digitalizálva lesz, ami a tárolt adat, és az átviteli sávszélesség exponenciális növekedéséhez vezet. Az előadásomban is ennek a folyamatnak a távközlési nagykereskedelmi aspektusára fókuszálok. Véleményem szerint a három legfontosabb tényező, ha egy cég meg kíván felelni a jövőbeni elvárásoknak, hogy infrastrukturális beruházásokat folytasson, a termékfejlesztés terén innovatívan járjon el, és szervezete képes legyen leképezni a különböző piaci szegmensek különféle igényeit. Az előadásomban ennek további részleteit mutatom be.

– Az adatrobbanás eddig, a 2008 utáni években hogyan érintette a távközlési vállalatok beruházásait, működési modelljét, stratégiáját?
– Statisztikákkal és előrejelzésekkel foglalkozó cégek szerint 2005 és 2020 között az internetes adatforgalom 173-szorosára növekszik, ugyanebben az időszakban az adatmennyiség 300-szorosára nő! Erre nyilvánvalóan reagálnia kellett minden távközlési cégnek. Közben viszont a világ keresztülment egy gazdasági válságon, amikor már véget ért a 2000-es évek elejének euforikus hangulata, melyben minden beruházási elképzelésre azonnali igen volt a válasz. Ezek nehéz évek voltak, mert a pénzügyi kontroll miatt nem volt könnyű lekövetni az igényeket. Szerencsére az előző évek nagyvonalúsága még évekig kitartott, de egy-két éve egyértelművé vált, hogy újra fejleszteni kell, és úgy gondolom, hogy aki hamarabb lép(ett) egy területen, az versenyelőnyhöz jut(ott). Kiváltképpen mivel a következő évek az igények exponenciális növekedéséről szólnak…

– A következő években milyen mértékű adatrobbanás várható?
– A világon tárolt adatmennyiség 4-5 zetabyte, amiből néhány év alatt 40 lesz. Míg a 2000-es években több, mint két év alatt, napjainkban már jócskán kevesebb, mint két év alatt duplázódik az adatmennyiség, de igazán volumenét tekintve lesz valóban markáns a növekedés. 2020-ra már azt prognosztizálják, hogy egy emberre 5,2 terabyte adat fog jutni, amit kezelni kell, és egy nagy részét eljuttatni az egyik helyről a másikra. Ez az adatmennyiség nagyon soknak tűnik, de nem árt, ha figyelembe vesszük, hogy jön a 4k, 8k a médiában, az 5G a mobilban, és beköszönt az élethű online videojátékok, a VR (Virtual Reality), az önvezető autók, és a M2M kommunikáció kora.

– A mobilhálózatok hogyan tudják az extra igényeket kezelni? A mobilhálózatok elviselik az extra terhelést vagy már nagyon várják az 5G-t a szolgáltatók?
– Egy jól strukturált, évről évre fejlesztett mobilhálózatnak úgy gondolom nincs mitől tartania. Természetesen egyre több toronyra, állomásra lesz szükség, és egyre több toronyhoz nem lesz elég a mikró hullámú berendezéssel történő bekötés, hanem optikán működő, nagy sávszélességű kapcsolatokra lesz szükség. Ilyenek most is vannak, de a számuk drasztikusan növekedni fog az elkövetkező években, hogy a megnövekedett sávszélesség igényt kezelni tudják. Az 5G nyilván egy dimenzióváltás lesz, hiszen az nyitja meg majd a kaput az olyan lehetőségek felé, mint például az előbb említett, hálózatba kapcsolt önvezető autó.

– A Big Data milyen tárolási, feldolgozási és egyéb kihívásokat jelent rövid és hosszabb távon?
– Tárolási szempontból, leszámítva azt a tényt, hogy az egyéni felhasználók otthon és a felhőben nagy mennyiségű adatot fognak tárolni, az üzleti életben egyre fontosabbak lesznek az Adatközpontok. Egyre több cég érti meg, hogy nem érdemes a mérethatékonyság miatt sajátot építenie. Még azoknak sem, akik száz négyzetméterekben gondolkodnak, mert a távközlési cégek több ezer négyzetméteres adatközpontjaiban olyan testreszabott, a legmagasabb biztonsági szintnek is megfelelő szolgáltatást kapnak, ami a saját megoldást értelmetlenné teszi. Feldolgozási szempontból hihetetlen fejlődés várható, hiszen a keletkező adatok sokszínűsége (biztonsági kamerarendszerek, orvosi felhasználás, közösségi média, szórakoztatóipar és hasonlók) következtében mindegyikre más és más megoldást kell találni.

– A hatalmas adatsilók (Google, Facebook, Apple, Microsoft és társaik) milyen egyedi megállapodásokra törekszenek a szolgáltatókkal?
– Az elmúlt időszakban elég feszült volt a viszony az említett cégek, és a világ nagy távközlési óriásai között. Az utóbbiak szerint ugyanis a beruházás nagy részét ők teszik meg a hálózatfejlesztésekkel, az ügyfelek elérésével, a másik fél viszont a tartalom fontosságát hangsúlyozza. Kétségtelen versenyelőny az, hogy ha egy távközlési szolgáltatónak közvetlen kapcsolatai vannak, így ügyfelei gyorsabban, egyszerűbben juthatnak a tartalomhoz. A másik oldalról lehet jó példa, hogy tavaly a Facebook videók azonnali indítása sok szolgáltatónál, akik magas hálózati kihasználtsággal dolgoztak, nagyon lelassította az internetet, mert nem volt elég a sávszélességük. Ilyenkor a távközlési cégnek kell megint beruháznia. Hosszú távon tehát úgy gondolom, hogy a kooperáció mindkét fél számára előnyös lehet, de nem a mai üzleti modell szerint.

– Milyen stratégiai céljai vannak az Invitech Solutions-nek?
– Az Invitech Solutions komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen ezeknek a felfokozott piaci elvárásoknak. Több, mint 9000 kilométeres gerinchálózatunkat folyamatosan fejlesztjük; négy budapesti adatközpontunkat több száz négyzetméterrel bővítjük; közvetlen internet kapcsolatunk van a legnagyobb közösségi médiumokkal, és keresőprogramokkal. Belföldi nagykereskedelmi szervezetünk idén nyáron történt átalakítása során szegmensvezetőket neveztünk ki, akik nemcsak az eladásért, ügyfélkapcsolatért, hanem a termékfejlesztésért is felelnek, így a fő szegmenseink (mobil, vezetékes, kábeltelevíziós) gyorsabban jutnak az igényeiknek megfelelő, testreszabott, innovatív termékekhez.

BEMUTATKOZÁS - Barta Attila

– Végzettsége egyetemi szakközgazdász.
– 1995 és 2001 között a Matávnál, az Ericssonnál, és a Pantelnél szerzett szakmai és vezetői tapasztalatokat.
– 2001 óta dolgozik az Invitelnél, ahol kölönböző vezetői posztokat töltött be az értékesítés területén,  2007-től az Invitel nagykereskedelmi igazgatója
– 2016 július elsejétől az Invitech Megoldások Zrt. hazai nagykereskedelmi partnereket kiszolgáló Igazgatóságának vezetője.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...