Nagyon VAD jövő vár ránk! - interjú Barta Attilával

Nagyon VAD jövő vár ránk! - interjú Barta Attilával
A jövőben minden Virtualizálva, Automatizálva és Digitalizálva (VAD) lesz, ami a tárolt adat, és az átviteli sávszélesség exponenciális növekedéséhez vezet – véli Barta Attila, az Invitech Megoldások Zrt. hazai nagykereskedelmi partnereket kiszolgáló Igazgatóságának vezetője.

Barta Attilával szeptember 27-én, Siófokon, az Internet Hungary konferencián is találkozhatnak.

Előadásának címe: Hova tart a digitális jövő? (27-én, kedden, a Kék teremben, 12.15-től)

– Az első kérdés mindjárt az Internet Hungary-n várható előadásához kapcsolódna: hová is tart Ön szerint a digitális jövő?
– Egy nagyon „VAD” jövő előtt állunk, ahol minden Virtualizálva, Automatizálva és Digitalizálva lesz, ami a tárolt adat, és az átviteli sávszélesség exponenciális növekedéséhez vezet. Az előadásomban is ennek a folyamatnak a távközlési nagykereskedelmi aspektusára fókuszálok. Véleményem szerint a három legfontosabb tényező, ha egy cég meg kíván felelni a jövőbeni elvárásoknak, hogy infrastrukturális beruházásokat folytasson, a termékfejlesztés terén innovatívan járjon el, és szervezete képes legyen leképezni a különböző piaci szegmensek különféle igényeit. Az előadásomban ennek további részleteit mutatom be.

– Az adatrobbanás eddig, a 2008 utáni években hogyan érintette a távközlési vállalatok beruházásait, működési modelljét, stratégiáját?
– Statisztikákkal és előrejelzésekkel foglalkozó cégek szerint 2005 és 2020 között az internetes adatforgalom 173-szorosára növekszik, ugyanebben az időszakban az adatmennyiség 300-szorosára nő! Erre nyilvánvalóan reagálnia kellett minden távközlési cégnek. Közben viszont a világ keresztülment egy gazdasági válságon, amikor már véget ért a 2000-es évek elejének euforikus hangulata, melyben minden beruházási elképzelésre azonnali igen volt a válasz. Ezek nehéz évek voltak, mert a pénzügyi kontroll miatt nem volt könnyű lekövetni az igényeket. Szerencsére az előző évek nagyvonalúsága még évekig kitartott, de egy-két éve egyértelművé vált, hogy újra fejleszteni kell, és úgy gondolom, hogy aki hamarabb lép(ett) egy területen, az versenyelőnyhöz jut(ott). Kiváltképpen mivel a következő évek az igények exponenciális növekedéséről szólnak…

– A következő években milyen mértékű adatrobbanás várható?
– A világon tárolt adatmennyiség 4-5 zetabyte, amiből néhány év alatt 40 lesz. Míg a 2000-es években több, mint két év alatt, napjainkban már jócskán kevesebb, mint két év alatt duplázódik az adatmennyiség, de igazán volumenét tekintve lesz valóban markáns a növekedés. 2020-ra már azt prognosztizálják, hogy egy emberre 5,2 terabyte adat fog jutni, amit kezelni kell, és egy nagy részét eljuttatni az egyik helyről a másikra. Ez az adatmennyiség nagyon soknak tűnik, de nem árt, ha figyelembe vesszük, hogy jön a 4k, 8k a médiában, az 5G a mobilban, és beköszönt az élethű online videojátékok, a VR (Virtual Reality), az önvezető autók, és a M2M kommunikáció kora.

– A mobilhálózatok hogyan tudják az extra igényeket kezelni? A mobilhálózatok elviselik az extra terhelést vagy már nagyon várják az 5G-t a szolgáltatók?
– Egy jól strukturált, évről évre fejlesztett mobilhálózatnak úgy gondolom nincs mitől tartania. Természetesen egyre több toronyra, állomásra lesz szükség, és egyre több toronyhoz nem lesz elég a mikró hullámú berendezéssel történő bekötés, hanem optikán működő, nagy sávszélességű kapcsolatokra lesz szükség. Ilyenek most is vannak, de a számuk drasztikusan növekedni fog az elkövetkező években, hogy a megnövekedett sávszélesség igényt kezelni tudják. Az 5G nyilván egy dimenzióváltás lesz, hiszen az nyitja meg majd a kaput az olyan lehetőségek felé, mint például az előbb említett, hálózatba kapcsolt önvezető autó.

– A Big Data milyen tárolási, feldolgozási és egyéb kihívásokat jelent rövid és hosszabb távon?
– Tárolási szempontból, leszámítva azt a tényt, hogy az egyéni felhasználók otthon és a felhőben nagy mennyiségű adatot fognak tárolni, az üzleti életben egyre fontosabbak lesznek az Adatközpontok. Egyre több cég érti meg, hogy nem érdemes a mérethatékonyság miatt sajátot építenie. Még azoknak sem, akik száz négyzetméterekben gondolkodnak, mert a távközlési cégek több ezer négyzetméteres adatközpontjaiban olyan testreszabott, a legmagasabb biztonsági szintnek is megfelelő szolgáltatást kapnak, ami a saját megoldást értelmetlenné teszi. Feldolgozási szempontból hihetetlen fejlődés várható, hiszen a keletkező adatok sokszínűsége (biztonsági kamerarendszerek, orvosi felhasználás, közösségi média, szórakoztatóipar és hasonlók) következtében mindegyikre más és más megoldást kell találni.

– A hatalmas adatsilók (Google, Facebook, Apple, Microsoft és társaik) milyen egyedi megállapodásokra törekszenek a szolgáltatókkal?
– Az elmúlt időszakban elég feszült volt a viszony az említett cégek, és a világ nagy távközlési óriásai között. Az utóbbiak szerint ugyanis a beruházás nagy részét ők teszik meg a hálózatfejlesztésekkel, az ügyfelek elérésével, a másik fél viszont a tartalom fontosságát hangsúlyozza. Kétségtelen versenyelőny az, hogy ha egy távközlési szolgáltatónak közvetlen kapcsolatai vannak, így ügyfelei gyorsabban, egyszerűbben juthatnak a tartalomhoz. A másik oldalról lehet jó példa, hogy tavaly a Facebook videók azonnali indítása sok szolgáltatónál, akik magas hálózati kihasználtsággal dolgoztak, nagyon lelassította az internetet, mert nem volt elég a sávszélességük. Ilyenkor a távközlési cégnek kell megint beruháznia. Hosszú távon tehát úgy gondolom, hogy a kooperáció mindkét fél számára előnyös lehet, de nem a mai üzleti modell szerint.

– Milyen stratégiai céljai vannak az Invitech Solutions-nek?
– Az Invitech Solutions komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen ezeknek a felfokozott piaci elvárásoknak. Több, mint 9000 kilométeres gerinchálózatunkat folyamatosan fejlesztjük; négy budapesti adatközpontunkat több száz négyzetméterrel bővítjük; közvetlen internet kapcsolatunk van a legnagyobb közösségi médiumokkal, és keresőprogramokkal. Belföldi nagykereskedelmi szervezetünk idén nyáron történt átalakítása során szegmensvezetőket neveztünk ki, akik nemcsak az eladásért, ügyfélkapcsolatért, hanem a termékfejlesztésért is felelnek, így a fő szegmenseink (mobil, vezetékes, kábeltelevíziós) gyorsabban jutnak az igényeiknek megfelelő, testreszabott, innovatív termékekhez.

BEMUTATKOZÁS - Barta Attila

– Végzettsége egyetemi szakközgazdász.
– 1995 és 2001 között a Matávnál, az Ericssonnál, és a Pantelnél szerzett szakmai és vezetői tapasztalatokat.
– 2001 óta dolgozik az Invitelnél, ahol kölönböző vezetői posztokat töltött be az értékesítés területén,  2007-től az Invitel nagykereskedelmi igazgatója
– 2016 július elsejétől az Invitech Megoldások Zrt. hazai nagykereskedelmi partnereket kiszolgáló Igazgatóságának vezetője.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …