Mitől lesz a kevesebb több – hogyan lehet hat szóban sokat mondani

Mitől lesz a kevesebb több – hogyan lehet hat szóban sokat mondani
Az Internet Hungary versenyt hirdet hatszavas történetek készítésére. Ennek apropóján Györffy Kingával, a professzionális történetmesélés hazai elismert szakértőjével beszélgettünk a műfajról, és hogy ez miért érdekes az üzleti életben. Nem csak a vezetők számára fontos a tömör és hatékony kommunikáció, amihez a hatszavasok jó gyakorlatot jelentenek, de az egyre gyorsuló kommunikációban, marketingben és reklámban is a siker kulcsa, hogy tömören, de mégis hatásosan, érzelmeket kiváltva sikerüljön az üzenetünket átadni.

Az Internet Hungary 2018 Konferencia szervezői versenypályázatot hirdetnek hatszavas történetek megírására. A díjazottak a többi között 120 ezer forinttal gazdagodnak, további részletek az alábbi linken.

- Mikor kezdődött a hatszavas forradalom?

- „El tudod mondani életed történetét hat szóban?” - tette fel a kérdést 2006 novemberében az olvasóinak Larry Smith, a Smith Magazin alapítója. Az online projektet egy hónapra tervezte, és az együttműködő partner egy újonnan indult cég, a Twitter volt. A projekt azóta mozgalommá nőtte ki magát, és élőbb, mint valaha. Született több mint egymillió hatszavas önéletrajz, több papíralapú könyv, és megvalósult rengeteg élő esemény: hatszavas fesztiválok, osztálytermi, templomi és vállalati rendezvények.

- Magyarországon mikor lett ismert ez a történetmesélési műfaj?

- Larry Smith mozgalmához kapcsolódóan, illetve attól függetlenül Magyarországon is több hatszavas kezdeményezés volt már: 2017 elején például Dragomán György író a legnagyobb közösségi portálon arra kérte a követőit, hogy kedvenc regényüket foglalják össze hat szóban. Végigolvasva a poszt alatti több száz hatszavast és a rájuk adott reakciókat, a legszembetűnőbb az - túl azon, hogy a résztvevők élvezik a játékot -, hogy egyetlen olyan hozzászólás sincs, amely bántó, sértő vagy a másik szavát kiforgató lenne. Hát ezt tudja a történet. Paul Smith retorikai szakember ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a történet olyan, mint egy odanyújtott kéz, amelyet nem lehet visszautasítani.”

- Mitől más egy hat szavas történet, mint egy rövid mondat, üzenet?

- A hatszavas történetek diadalútjának több oka is van, az alapvető az, hogy az agy szereti a történeteket. Éhezi a bátor, szenvedélyes személyességet. A történeteket, amelyek egyszerre szórakoztatnak és tanítanak. A jó történetekben az az utánozhatatlan, hogy úgy tudnak problémákat és értékeket megjeleníteni, hogy közben nem oktatnak ki, nem magyarázkodnak, nem papolnak és nem prédikálnak. A felfedez(tet)és útján juttatnak el a felismerésig. Egyébként a kudarctörténet az, ami inkább tanít - a siker inspirál.

- Miért fontos, hogy hat szóból álljon a történet, és ne néhány mondatból?

- „Az agy egy lusta húsdarab” - mondja Gregory Burns neurobiológus. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy ez egy mai fejlemény. Az agy evolúciósan minél kevesebb energia befektetéssel  igyekszik megoldani a rá háruló feladatokat. Agyunknak mindig is egyetlen vágya volt: időt és energiát spórolni a maga számára. A technológiai változások ezt a vágyat csak felerősítették és beteljesítették. A hatszavas történetek pedig kielégítik az agy elvárásait.

- Az agyunk szereti ezeket fogyasztani, de mennyire szeretünk ilyeneket alkotni?

- Retorikai-storytelling tréningjeimen a résztvevők évek óta alkotnak hatszavas történeteket. Azt tapasztalom, hogy elsősorban azért szeretik a feladatot, mert visszavezeti őket a nyelvvel, szavakkal való foglalatosság öröméhez, teremtő erejéhez. Ráadásul miközben a szavakkal bíbelődnek, önmagukhoz - önmaguk történeteihez - is közelebb kerülnek.

- Miben más az Internet Hungary hatszavas pályázata az eddigi hasonló versenyektől?

- Egyrészt a témamegjelölésben, másrészt abban, hogy itt tényleg történeteket várunk. Az elbírálás fő szempontja lesz ez. Azt látom, hogy a hasonló játékok - a közhelyek mellett - rengeteg szellemességet is kitermelnek, de a mondatok jelentős része megmarad a szlogenek vagy szlogenszerűség szintjén. Mi most arra bátorítjuk a résztvevőket, hogy az alkotó folyamatot úgy képzeljék el, mint egy táncot - a nyelvvel. Ebben a táncban ne a tangónak a szabályszerűsége és előrejelezhetősége domináljon, hanem a freestyle-nak a kreativitása: a nyitottság az új lépésekre és a régiek újraértelmezésére.

- Mi a különbség a hatszavas szlogen és a hatszavas történet között?

- A szlogen elmondja az üzenetet. A történet megjeleníti azt - egy konfliktuson és a konfliktus feloldásán keresztül. Miért van szükség a konfliktusra, feszültségre? Mert ez az a szikra, amely elindítja az eseményeket. Evolúciós oka van annak, hogy az agy rendkívül érzékeny a konfliktusokra: gyorsan felfogja, és gyorsan reagál rájuk. Ez onnan eredeztethető, hogy az őseink számára élet-halál kérdése volt az, hogy gyorsan észreveszik-e és reagálnak-e a mamutra vagy más veszélyforrásra. Ezt az evolúciós programot a mai napig őrzi az agyunk. És miért van szükség a feloldásra a történetben? Azért, mert a feloldás az, ami stimulálja az agy elégedettségi központját.

- Milyen a jó hatszavas történet?

- Mutatok két példát a sixwordmemories.com oldalról. A két mondat többé-kevésbé ugyanarról beszél, mégis másképp:

„Facebook knows literally everything about you.”

(„A Facebook mindent tud rólad, szó szerint.”)

Ez egy leíró, szlogenszerű mondat, amely általános fogalmakkal operál.

„According to Facebook, we broke up.”

(„A Facebook szerint: mi ketten szakítottunk.”)

Ez pedig egy történet, amelyben ott van a virtuális világ és a valóság közötti konfliktus, és ott van a feloldás is - az iróniában.

- A szóválasztásnak mekkora a jelentősége? Bizonyos szavak mitől hatnak jobban?

- Neurobiológiai vizsgálatokból tudjuk, hogy vannak olyan szavak, amelyek növelik a befogadói érdeklődést - tudattalan szinten. Ezek az úgynevezett kontextuális szavak, amelyek arra stimulálják az agyat, hogy azonnal a kontextus - a jelentés, az értelem - után kezdjen kutatni. A „szék” például nem egy ilyen szó, nem vált ki intenzív agyi aktivitást. De a „broke up” a fenti történetből már igen. Tényleg szakítottak? Miért? Hogyan?

A kontextuális szavaknak négy csoportja van: az időhöz, a helyhez, a változáshoz/mozgáshoz és a bölcsességhez/éleslátáshoz kapcsolódó szavak. A „broke up” értelemszerűen a harmadik csoportba tartozik.

- Vannak kedvenc hatszavas történeteid?

Azokat a hatszavas történeteket szeretem, amelyek nem egy-, hanem többdimenziósak. Egyszerre zártak és nyitottak. A következő mini-önéletrajz például akkor kerekedik ki, ha tudjuk, hogy a szerzője az egyik legnevesebb kortárs kínai-amerikai írónő, Amy Tan.

„Former boss: Writing’s your worst skill.”

„Volt főnököm: Az írásban vagy legrosszabb.”

A következő hatszavas egy rövid házasságot mutat be, megidézve Las Vegast és az ott eskető Elvis-imitátorokat:

„Married by Elvis. Divorced by Friday.”

„Elvis adott össze. Péntekre váltam el.”

Ennek a történetnek – a váratlanságán és humorán túl – a párhuzamos szerkesztésű mondatait szeretem. Ez a fajta mondatszerkezet lendületessé és gördülékennyé, ezáltal megjegyezhetővé és felidézhetővé teszi a szöveget. Végül a szívemnek legkedvesebb hatszavas történet, a filmrendező Tiffany Shlain tollából:

Dad’s funeral,

Daughter’s birth.

Flowers everywhere.”

„Apám temetése,

lányom születése,

Virág mindenhol.”

Retorikai-storytelling szempontból ez egy igazi kincsesbánya. A 3-as tagolással az egység és teljesség érzetét kelti, az alliterációkkal (dad - daughter; funeral-flowers) és rímelésekkel (birth – flowers) zenei élményt teremt, a helyhez kapcsolódó kontextuális szóval (everywhere) a történetszerűséget erősíti. A virág-metaforába pedig egyszerre sűríti bele a fájdalom és az öröm érzését. (A háttértörténetet itt lehet meghallgatni).

- Könnyű dolguk lesz azoknak, akik belevágnak a hatszavas kihívásba?

- Kosztolányi a törlést tartotta a legnehezebb és legnemesebb írói feladatnak. A pályázók számára is nehéz lesz ez. Mint ahogy mindenki jelentős kihívással néz szembe, aki ma tartalmat állít elő. Az egyszerűsítés azért kihívás, mert ez nem lehet lebutítás. A formát kell egyszerűsíteni, és nem a gondolatot és/vagy a tartalmat. Ez a játék kiváló gyakorlóterep: aki a minimalista mondatok mesterévé válik, az könnyebben boldogul majd a nagyobb lélegzetű szövegekkel is. Visszatérve Kosztolányira: ő a sürgönyhivatalban és vesztőhelyen született mondatok tömörségét tekintette követendő példának, ma a hatszavasok töltik be ugyanezt a szerepet.

- Milyen tanáccsal látnád el a pályázókat?

- Az írás: újraírás, újraírás, újraírás, újraírás.

Györffy Kinga

A Personal Brand Institute retorikai-storytelling tanácsadója és trénere, egyetemi oktató.

Az Add elő magad A magával ragadó előadás titkai című könyv szerzője. Ez az első magyar könyv, amely részletesen tárgyalja a storytelling, vagyis a meggyőzési célú történetmesélés témáját.

Kinga pályáját közéleti beszédíróként kezdte, ekkor tapasztalta meg először a történetmesélésnek mint meggyőzésnek a hatalmát - és határait. Az elmúlt tizenkét évben több száz felső- és középvezető, startupper, valamint egyetemista retorikai-storytelling fejlesztésében vett részt. Az Imagine Cup innovációs világverseny mindenkori magyar döntőseinek pitch-trénere, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet munkatársainak felkészítője. Ismeretterjesztő és tudományos cikkek szerzője, mintabeszédes sorozatok társszerzője, a Bátrak, akik mernek című interjúkötet egyik szereplője. Add elő magad című könyvének folytatása - a professzionális történetmesélés alkalmazási területeiről - várhatóan már idén olvasható lesz.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.