Megosztanak a fintech-ek? A sharing economy és a pénzügyi innovációk kapcsolata

Megosztanak a fintech-ek? A sharing economy és a pénzügyi innovációk kapcsolata
A közösségi megosztással foglalkozó platformok kiváló terepei a pénzügyi újdonságok bevezetésének. A sharing economy fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy még könnyebbé, egyszerűbbé és olcsóbbá váljon a felhasználók közti fizetés rendszere – véli Prácser Attila, az Oszkár.com ügyvezetője és társalapítója. Az azonban már egy fogósabb kérdés, hogy mit tekinthetünk a megosztásalapú gazdaság részének, és hogy a közösségek helyett a vállalati működés felé fordul-e ez a gazdasági terület.

Prácser Attila az Evolution 2018 konferencián is előadást tart, ahol azt a kérdést járja körül, hogy mi történik, ha a fintech találkozik a sharing economy-val.

- Mennyire lehet pontosan meghatározni a sharing economy fogalmát?
- Tavaly alapítottuk meg a Sharing Economy Szövetséget, és ebben az Oszkár is alapítót tag. Több más vállalkozás is van, aki már régóta végez ilyen tevékenységet, de még mi sem tudtuk igazán egyértelműen meghatározni, hogy mit tekinthetünk sharing economy-nak. Mit mondjuk például a GreenGo és a MOL Limo autómegosztó szolgáltatásokra? Érezzük, hogy ez igazán közel áll a sharing economy-hoz, de igazából ezek rövid távú autóbérléssel foglalkozó cégek. Mi ezért úgy fogjuk meg, hogy az a sharing economy, ami a kapacitások hatékonyabb kihasználására irányul, innovatív, technológia alapú. A legtipikusabb formája, amikor magánszemélyek egymásnak adnak kölcsön eszközöket – például a fúrómat odaadom valakinek, cserébe más létráját használhatom. Ilyen az Oszkár is, amikor valaki a kocsijában a 3 üres helyet megosztja. Magyarországon még egy másik jó példa a közösségi megoldásra a tickething.hu, amin koncertjegyeket lehet adni és venni, ha valaki nem tud elmenni egy eseményre.

- A sharing economy nem csak egy szólam lett, amivel globális vállalatok próbálják szimpatikusabbá tenni magukat? Például az Uber kapcsán gondolhatja bárki, hogy nem adóoptimalizált taxiról van szó? Vagy az Airbnb miben más mint a szállásközvetítő irodák az internet előtti korból?
- Az Uber is bejött Magyarországra, és bár lehet beszélgetni arról, hogy miért olyan amilyen a taxisrendelet, elég egyértelműnek tűnik, hogy az Uber egy taxis cég, és nem sharing economy-val foglakozik. Náluk az emberek azért ülnek be az autójukba, hogy másokat fuvarozzanak a városban, és ezzel pénzt keressenek. Az Airbnb egy kiváló sharing economy ötletből indult, arra találták ki, hogy adjuk ki időnként a lakásunk egy szobáját, hogy csökkentsük a lakbért vagy a rezsi költséget. Nem tudom, létezhet-e még ilyen kiadásra szoba a rendszeren, de nem hinném hogy a tranzakciók 1 százalékát elérné.

- A sharing economy cégeket nem a sikerük távolítja el az eredeti céljaiktól, ellen lehet állni az üzleti átalakulásnak?
- Nem feltétlenül kell ennek így lennie. Az egyik konkurensünk, a nemzetközi telekocsi utakat szervező BlaBlaCar például kifejezetten kinyilvánította, hogy nem szeretne olyan sofőrökkel dolgozni, akik megélhetésszerűen használják a platformjukat, folyamatosan kiszűrik el az ilyen felhasználókat. Mi az Oszkárnál megengedtük az üzleti felhasználást, de ezt szigorúan elkülönítjük a közösségi útitárskereséstől. Ez szerintem fontos, mert például az Airbnb-nél nem lehet látni, hogy végső soron egy magánembertől vagy egy ingatlanhasznosítótól vesszük ki a lakást. Számunkra azért volt fontos, hogy beengedjük az üzleti felhasználókat, mert így tudtunk a keresletnek megfelelő kínálatot biztosítani.

- Ma már rengeteg sharing economy megoldás van, de mindet külön rendszerben kell használni, nem lehet a jövőben reális ezeknek az integrálása egy közösségbe, ahol utast is találok, meg létrát is?
- Sok globális nagyvállalat látott fantáziát a sharing economy megoldások integrálásában, a Google például San Franciscóban teszteli a Waze-be integrált telekocsi megoldását. De a valódi sharing economy rendszerek nem jelentenek túl nagy üzleti potenciált, kevéssé érdekesek a nagyvállalatok résére. Az aggregáló platformok létrejöttére kevés esélyt látok már csak amiatt is, hogy a legtöbben célzottan keresik fel az egyes sharing economy megoldásokat. Az emberek arra használják az oldalakat, appokat, amire valók. Az Oszkárnál mi is gondolkodtunk, hogyan lehetne a felhasználói bázisunkat marketing kampányokhoz használni, de arra jöttünk rá, hogy nagyjából semmire. Az emberek azért jönnek az oldalunkra, hogy útitársat vagy sofőrt találjanak, nem érdeklik a bannerek vagy kapcsolt ajánlatok, nem akarnak biztosítást kötni, telefonflottához csatlakozni – hogy néhány valós tapasztalatot említsek.

- Miért lehet érdekes a sharing economy a fintech cégeknek, ezen a területen nyitottabbak a felhasználók és a cégek a pénzügyi innovációra?

- Nehéz a fintech fogalmát is pontosan meghatározni, de kétségtelenül igaz, hogy az innovatív fizetési megoldások fontosak a sharing economy fejlődéséhez. Másrészt a fintech cégek ezen a területen tudják kipróbálni, tesztelni megoldásaikat. A fintech-ek számára azért is érdekes a sharing economy, mert a nagy online platformok kifejezetten alkalmasak a megoldásaik bevezetésére, sok felhasználóhoz tudják eljuttatni őket. Ma már egy egyszerű applikációval lehet autót bérelni és ezért fizetni néhány kattintással, ami óriási előrelépés a hagyományos autókölcsönzők tortúrájához képest. A sharing economy működéséhez szükség van a gyors és olcsó, felhasználók közti fizetésre. Bár nálunk még a mai napig a többség készpénzben fizeti ki a sofőröknek a fuvarokat, az országban egyik elsőként vezettünk be 4 éve parkoltatott fizetési rendszert a Simple segítségével, amikor a felhasználók közvetlenül egymásnak fizetnek.

- Mennyire van még lehetőség a fintech forradalmi fejlődésére? Ma már elképesztően sok, nagyon egyszerűen és olcsón működő fizetési rendszer van. Nektek például érdekes lenne egy új és olcsóbb szolgáltató a fizetésekre?

- Néhány éve még igazi tortúra volt az online bankkártyás fizetés bevezetése, több hónapig tartott a néhány piacon lévő bankkal megkötni a szerződéseket. A fintech cégek pont ezt oldották meg: élményszerűvé tették a fizetési megoldásokat. Ez a fejlődés a tradicionális bankokat magukkal húzta, ők is egyre jobb és egyszerűbb megoldásokat kínálnak. Bőven van potenciál a fejlődésre, elég itt a blockchain alapú szerződésekre gondolni, amiket már nem kell központilag tárolni. Azt nehéz ma még kitalálni, hogy milyen piaci megoldásokat tesznek ezek majd lehetővé.

- Nagyot esett a Bitcoin árfolyama, több országban betiltották. Mit gondolsz a kriptovaluták jövőjéről?

- A dotcom lufi is kidurrant a 90-es években, és valóban jóval felülárazták őket a valós értéküknél. Ettől ma már egy internet alapú gazdaságban élünk, a dotcom cégek technológiáit használjuk. Hasonló a helyzet a kriptovaluták körül: a mostani lufi ki fog durranni, de biztos vagyok benne, hogy meg fogják találni a helyüket ezek a fizetőeszközök is a jövőben. A bankok is használják már mai is végül is ezeket a technológiákat, elég itt a Ripple rendszert. A blockchain technológia is igen érdekes, most rengetegen fejlesztenek ezzel megoldásokat – valószínűleg 90 százaléka a kukában végzi, de a tizede meg fogja találni a helyét. A blockchain például a közvetítők kiváltására lesz alkalmas a jövőben, tehát akár mi is félhetnénk ettől. Az már más kérdés, hogy Magyarországon az emberek nagyon fontosnak tartják a személyes elérhetőséget, hogy legyen kinek e-mailt írni, legyen telefonálni ha valami baj van, segítség kell.

- Több nagyon ismert nemzetközi sharing economy cég van, de mennyire lokális vagy globális ez a terület? A helyi szolgáltatók milyen eséllyel indulnak versenybe?

- Magyarország helyzete speciális ezen a területen, ha az emberek elkezdenek valamit használni, akkor nagyon nehezen váltanak. Jó példa erre a Vatera esete: hiába jelent meg több tőkeerős versenytárs, nem igazán lehetett kigolyózni őket. A sharing economy cégeknek ez előny egyrészt, többek közt nekünk is. Hiába ölt elég jelentős összegeket a BlaBlaCar a piacunk megszerzésére, a kiépült ügyfélbázisunk miatt ez nem sikerült nekik. A másik oldalról viszont mi sem tudunk külföldön terjeszkedni, ha ott van már piacon lévő vetélytárs. Ez különösen nehéz a kétoldali piactereken, ahol egyszerre kell a kínálatot és a keresletet is megteremteni.

- Mennyire lehet kereslet a fintech termékekre kereslet, főként hogy rengeteg alkalmazás közül kell választani?

- Nem életszerű, hogy túl sokat használnának a felhasználók, valószínűleg csak néhány felhasználási megoldás terjedhet majd el. A felhasználók nem szeretnek sok helyen regisztrálni, ezért is zajlik egyfajta helyezkedés a piacon, mindenki szeretne a legtöbb emberhez eljutni, és majd a minél nagyobb felhasználói bázisra alapozva sikereket elérni. Manapság az olyan rendszerek lehetnek sikeresek, mint a Revolut vagy a Monzo: egyszerű és gyors a regisztrációval elérhető online számlák, amikkel külföldön is lehet a bankinál jóval alacsonyabb díjakkal fizetni. Persze ez nem tömegeket szólít meg, a sokat utazóknak és költőknek igazán érdekes. A Tranferwise azt mutatta meg, hogy egy egyszerű megoldással sokkal olcsóbb tehetők a nemzetközi utalások, a két ország közti pénzforgalmat nettósítva érik el, hogy ne kelljen drágán nemzetközi transzfereket kezdeményezni, hanem ha adott országban egy ember kapna, a másik küldene pénzt, akkor azt belföldön megoldják. Akik sokat utalnak országok között – például mert vendégmunkás –, azoknak nagyon is megéri ez a megoldás. Egyre több ilyen speciális megoldás lesz, de a fintech cégek újításai a teljes bankolási folyamatot egyszerűbbé és olcsóbbá tehetik, így már hamarosan tömegeknek érheti meg őket választani. Ha azonban a bankok ezeket az innovációkat gyorsan átveszik, akkor meg tudják tartani az ügyfeleiket.

Prácser Attila
Okleveles közlekedésmérnök, az Oszkár telekocsi társalapítója. Társával, Gyürüs Mátéval a 2007-ben még egyetemi projektként indított útitárskereső rendszerük mára az ország meghatározó közlekedési hálózatává nőtte ki magát. A Vision-Software Kft-ben fejlesztőként majd két évig fejlesztési vezetőként dolgozott, 2014 óra már főállásban foglalkozik az Oszkár cég fejlesztésével és vezetésével. Feltett célja a telekocsizásnak magyarországi és közép-kelet európai elterjesztése. 2017 óta a Sharing Economy Szövetség elnökségi tagja.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter