Ön 1999 óta elnöke a Magyar Kábelkommunikációs Szövetségnek. Miként értékeli az elmúlt 16 évet?

Több fázisra osztanám a piac történetét. Az hőskorban mindenki magának „gyűjtötte” a tv műsort, később többségében egyéni vállalkozók építették ki a rendszert, s már hivatalosan szolgáltattak műsort. Ekkor azonban még nem kellett műsorszolgáltatói díjat fizetni. 1996-ban megszületett a médiatörvény, ekkor vált a piac szabályozottá. Mivel már a jogi környezet is tiszta volt, bejöttek a nagy tévé társaságok, bővült a kínálat. Megalakult a szövetségünk is. Én akkoriban a Hódkábel ügyvezetője voltam három évig, először alelnöknek, majd elnöknek választottak meg.

Mekkora taglétszámuk, s a piac mekkora részét fedik le?

Jelenleg 160 tagunk van, az országban ennél körülbelül 80-nal több kábelszolgáltató van, ők másik szervezet tagjai. Korábban lényegesen, úgy 80-nal többen voltunk, de a piac konszolidálódik. Nagyjából 2,4 millió háztartásban van kábeltévé. Egymillió műholdat néz, és többszázezeren vannak, akik a földi sugárzásra fizetnek elő, vagy pedig az ingyenes földi sugárzást fogja.

Mekkora a kábeltévés piac?

Olyan 80 milliárdos lehet.

Térjünk vissza az eredeti kérdésre? Milyen részekre osztaná a kábelpiac történetét?

Miután 1996-ban megalkották a médiatörvényt, és bejött a két kereskedelmi csatorna a nagy multik is üzletet láttak a sugárzásban. Elkezdték felvásárolni a kisebb kábeltévéket. Ez a folyamat egyébként napjainkig tart. Amikor a legtöbben voltunk, úgy 360-380 kábelszolgáltató volt az országban.

Gyakorlatilag az önök szerepe mi volt a piacon?

Amikor bejöttek a külföldi tévéadók és megtudták, hogy közel 400 kábelessel kell szerződniük, annak érdekében, hogy mindenhol fogni lehessen az adást, eldobták, ami a keze ügyükben volt. A mi szerepünk ekkor értékelődött fel, hiszen velünk akár angolul is letárgyalhattak mindent, megszövegeztük a szerződéseket, hitelesen fordítottuk magyarra azokat és a tagjaink felé jeleztük: ha megegyeztek az árban és üzleti feltételekben, akár használhatják a mi mintaszerződéseinket is.  Ez mindenkinek könnyebbség volt.

Jellemző, hogy ennyi kábelszolgáltató van más országokban is?

Változó. A lengyeleknél, ha nem is ennyi, de ott is sok a kábelszolgáltató, az angoloknál viszont csak egy van.

Ezek szerint már nem annyira jó üzlet a kábeltévé, mint korábban? A szolgáltatók számának csökkenése ugyanis erre utal.

Ma már nem akkora üzlet, mint korábban volt. Meg kell találni az új üzleti modellt, s az valószínűleg az internet lesz. Egyre többen bérbe adják hálózatukat más, jellemzően nagyobb szolgáltatóknak, de az internetet megtartják maguknak. Így mindenki jól jár. Érdekes egyébként, hogy nagyjából két éve létrejött egy Műsorterjesztési Klaszter, amelynek már közel száz kábelszolgáltató a tagja. Ők összeállva olyan erőt képviselnek, hogy így lényegesen olcsóbban jutnak a műsorokhoz. Rendkívül jó kezdeményezésnek tartom ezt az együttműködést egy eléggé szétaprózott piacon.

Mi a helyzet az RTL-TV2-nek fizetendő műsorszolgáltatói díjjal?

Hadd kezdjem az elején. Amikor a műsordíj, a fizetős televíziózás megjelent Magyarországon, kétféle modell alakult ki, az ingyenes és a fizetős. Ha ingyen adom a műsoromat, akkor többen nézik, tehát reklámból is sokat tudok beszedni. Ha viszont előfizetésből szeretnék élni, akkor a kábeles hirdethette a csatornát úgy: itt a tartalmat nem szakítják meg állandóan reklámokkal, viszont fizetni kell érte. Az nem működik, hogy szeretnék előfizetői díjat és reklámpénzt is.

A tervek szerint idén már fizetniük kellett volna.

Egy tavalyi törvénymódosítás ezt lestoppolta azzal, hogy a későbbiekben   szabályozni fogja a kérdést. A kormányzat képviselői megértették a mi érveinket. Mi ugyanis azt mondjuk, hogy ha ez a két kimagasló nézettségű tévé, amely a MinDig TV-n ingyen adja a műsorát, tőlünk pénzt kér, az vissza tud élni az erőfölényével. Hangsúlyozom: ha egy kisebb tévének fizetünk, akkor azért tesszük azt, hogy ő is megéljen. Ő ugyanis nem tud akkora reklámbevételre szert tenni, mint az országos kereskedelmi tévék, amelyeket egyébként azért néznek annyian, mert ingyenesek és a kábeltévék is terjesztik őket. Ha viszont pénzt kérnek, akkor mindenütt legyenek fizetősek, mert egyébként  a kábeles néző kétszer fizet. Egyszer előfizetői díjat, plusz azzal is kvázi fizet, hogy végignézi a reklámjait. Ez így nincs rendben.

Az országos tévék azt mondják, hogy önök is beszedik a díjat, tehát értékesítik a műsort.

Mi a technikáért szedünk pénz, mert ha az ügyfélnek problémája van, egy telefon, és kinn vagyunk. Ügyfélszolgálatot üzemeltetünk. Az ingyen tévénél nem megy ki senki, ha baj van a vétellel. Ezen kívül eltartjuk a médiahatóságot, médiahatósági díjat fizetünk. Az RTL-ért és a TV2-ért nem szedünk műsordíjat.

Önök nem tudnák már érvényesíteni ezt az áremelést a piacon?

Mi nem, hogy árat nem akarunk emelni, hanem olcsóbbá szeretnénk tenni a szolgáltatásunkat. A piacon verseny van, mi azt szeretnénk, ha például a műholdas tévénézők is minket választanának és nem fordítva.

Mire számítanak, az állam hogyan dönt majd ebben a kérdésben?

Mi sem tudjuk. Az biztos, hogy 1996-ban, amikor az Antenna Hungaria 60-70 százalékban fedte le országot, a csatornák is azt akarták, hogy mi terítsük őket, hiszen nekik is érdekük volt a lefedettség, nekünk pedig az, hogy egy jó műsort sugározzunk. A helyzet nem változott meg, nincs oka a műsordíjnak.

Az állam belépése az Antenna Hungáriába változtatott valamit az önök piacán?

Máris született egy olyan törvényjavaslat, mely kivenné a szerződésekből azt a mi számunkra fontos alapelvet, miszerint nekünk nem kell fizetnünk azokért a csatornákért, amelyek máshol ingyen foghatók. Amíg nem volt állami az Antenna Hungaria, addig ez senkit sem érdekelt. Ez egyértelmű beavatkozás lenne a piacba. Az eddig négy kötelezően sugárzandó csatornát hatra emelték.

Az Antenna Hungáriának nőttek a sugárzási lehetőségei is.

Valóban. Megnyílt az új multiplex, amely 2020-ig több csatorna sugárzását teszi lehetővé számukra.  Csakhogy nemzetközi megállapodások szerint egyre több frekvenciát, amelyet most műsorterjesztésre használnak, át kell adni a mobilinternet céljára. Az interneten korlátlan a tévézés. Szóval ez a bőség nem tart majd örökké. Nem beszélve arról, hogy a folyamatos fejlesztések miatt, ha például már általánossá válik majd a 4K-s tévé, az négy darab hd csatorna helyét foglalja el. Ez persze nem csupán az Antenna Hungáriát érinti, de mi nagyobb veszteség nélkül tudunk átállni, hiszen akkor nekünk nem 100 csatorna helyünk lesz, hanem csak hatvan.

Erről jut eszembe miért van annyi felesleges csatorna a kábelszolgáltatóknál, mint erre nagyon jól rámutatott az Antenna Hungária Rudolf Péteres reklámja.

Igen, azon még mi is jót nevettünk. De hát, ki mondja meg, hogy mi a felesleges. A verseny végül is arra késztet minket, hogy ha 100 hely van, akkor mind a 100 helyet érdemes adással megtölteni. A Nielsen szerint jelenleg RTL, TV2, m1 jönnek egymás után nézettségben, majd a viasat a cool, a film plusz, és ez után van egy nagyobb ugrás, innen már csak 1 százalékkörüli és ez alatti a nézettség. De 0,1 százalékosból is rengeteg adó van, azokat is nézi valaki, akiknek az a tartalom a fontos.

Mi a kábeltévé jövője?

A távközlés jövője internet alapú, ez egyértelmű. Ezért is fejlesztik az internet szolgáltatást a kollegák. A kérdés az, hogy az iptv, amely egy fejlettebb és ennek megfelelően drágább technológia, mikor válik általánossá. A cégek fokozatosan váltanak majd, ahogy nő az igény. Az internetes tévézés számtalan alapkérdést vet fel a távközlésben, amelyre még nemzetközi szinten sincs válasz. Hogy csak egyet mondjak, ha kiépítem az internetet, de nem tőlem veszik a televíziós szolgáltatást, akkor adhatom drágábban annak, aki nem tőlem vásárol. Hiszen a másik szolgáltató ingyen jut hozzá ahhoz a technológiához, amely komoly beruházást követelt. Vagy mekkora internet kell ahhoz, hogy mindenki folyamatosan bekapcsolva tarthassa a tévéjét, ahogy az szokás tévénézéskor. Ehhez elképesztő nagy sávszélességre lehet szükség.

Ön egyébként, ha tévézik, mit néz?

Nem tudok különbséget tenni. Bármilyen tévéműsoron képes vagyok elaludni...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!