Információ kell a helyes döntésekhez

Információ kell a helyes döntésekhez
A forintosítás új lehetőségeket teremt a bankoknak, a hitelpiac magához térhet. Nehezíti a pénzügyi szektor talpra állását, a bizalom visszanyerését, ha egyes szereplők szándékosan megtévesztik az ügyfeleket - véli Hegedűs Éva a Gránitbank vezérigazgatója, alelnöke, aki az elsőszámú női vezetők közé tartozik a bankszektorban. A Media Hungary konferencián 2015 május 12-én tartott előadást Hegedűs Éva, aki a Befektetési biztonság és a bizalom, a sajtó szerepe egy befektetési cégvezető szerint címmel tartott előadást.

- Mindig bankár akart lenni?

- Nem. Kiskoromban állandóan recepteket gyártottam, és dr. Hegedűs Évaként írtam alá. Vélhetően azért, mert abban a kisvárosban, Egerben a legbefolyásosabb, legfelkészültebb ember számomra az orvos volt. Nem tudtam, hogy mi akarok lenni, abban azonban biztos voltam: mindenképpen tanulni szeretnék, hogy  magamat és  a családomat el tudjam tartani olyan tudással, amire utóbbiak is büszkék lehetnek.

- Hogy tanult?

- Nagyon jól. Ezért nem volt kérdés, hogy továbbtanulok. Elég hamar eldőlt, hogy vagy jogi vagy közgazdasági pályára megyek. Végül az utóbbi „nyert”. Okos és művelt emberek közé kerültem az egyetemen, a tanáraim, az instruktorok, az évfolyamtársaim komoly humán műveltséggel rendelkeztek. Éreztem, hogy lényegesen kevesebbet tudok náluk. Így az egyetemi éveim alatt a tanulás mellett sokat olvastam, moziba, színházba, jazzklubokba jártam. A diploma megszerzése után megpróbáltam visszamenni Egerbe dolgozni és elmentem állásinterjúra egy komoly, nagy céghez. De éreztem, hogy ez nem az én világom. Nagyon szeretem a szüleimet, és azt gondoltam, jó lenne, ha egy városban élhetnék velük, de tudtam, nem ez az én utam. Végül a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetébe kerültem, ahol   az állami vállalatok részére végeztünk tanácsadást. Nagyon sokat tanultam ott.

- Mi volt az első munkája?

- A Pannonplastnak csináltunk projekteket. Vezérigazgatónőjének, a legendás Fehér Erzsébetnek sokat  prezentáltam. Később hallottam, hogy nagyon elégedett volt ezekkel, és rám bízta a stratégiai alrendszer irányítását is. Nekem ez, fiatal nőként, rengeteget jelentett. Úgy éreztem, hogy ha ez a legendás vezérigazgatónő értékel, akkor tényleg tudhatok valamit. Később a főnököm bekerült az Ipari Minisztériumba és egyedül engem vitt magával. Nagyon sok céghez jártunk, rengeteg ágazatot megismerhettem, számtalan vezetővel találkozhattam – rendkívül hasznos időszak volt. Érdekes, hogy ekkor is jött egy meghatározó nő az életembe. Deák Andrea, aki nagyon okos asszony. Ma államtitkárnak mondanánk a beosztását a minisztériumban, hozzá tartoztak a közgazdasági és fejlesztéspolitikai ügyek. Neki dolgoztam és rengeteget tanultam tőle is. Soha nem döntött olyan kérdésben, amit nem értett. Akkoriban hat főosztály tartozott hozzá és mindet férfi vezette, mérnöki tudással.  Deák Andrea közgazdász volt, sok értekezleten ott voltam vele. Nem egyszer előfordult, hogy ezek az „öreg rókák” – akik úgy látták, hogy  egy közgazdász nem érthet a műszaki, iparpolitikai  kérdésekhez – próbáltak olyan szituációt teremteni, hogy ne értse Andrea, amiről  beszélnek. Ilyenkor egy ideig hallgatta őket, majd azt mondta: de uram, nem értem amit mond, márpedig én szoktam érteni, amit mondanak nekem, tehát vagy elmondja úgy, hogy értsem, vagy nincs értelme tovább erről beszélni. Ezt a hozzáállást, mentalitást, az  egyszerű világos kommunikációra való törekvést azóta is igyekszem alkalmazni. És mindemellett nagyon jó feleségnek, anyának és nagyon nagy munkabírású embernek láttam.

- Az Ipari Minisztériumban akkoriban nem nagyon dolgoztak fiatal nők vezetői posztokon. Hogy kezelte ezt a helyzetet?

- Életem korai szakaszában a nőiességemet, vagy mindazt, amiről úgy gondoltam, hogy vonzó lehet bennem, megpróbáltam eltakarni, eltüntetni. Akkoriban, amikor vezető lettem, valóban nagyon kevés nő volt ilyen poszton, és azok is jobbára „férfias” nők és jóval idősebbek voltak.

- Ez változott azóta?

- Igen, változik a világ. Egyre több nő dolgozik, egyre több a női vezető, egyre több a csinos, de egyben okos női vezető. A nők egyre sikeresebben harcolják ki  maguk számára  az esélyt, így egyre  többen tudnak  érvényesülni  vezetőként is, függetlenül a külsejüktől.

- Ön támogatja a női kvótát?

- Igenis meg nem is. Csak azért, mert valaki nő, attól még nem kell feltétlenül vezető pozícióba kerülnie. De ha bármelyik nő számára vonzó a karrier, és dolgozik is érte, akkor egyenlő esélyt kell biztosítani számukra. De visszatérve az eredeti kérdésre: amíg nem hittem el azt, hogy  én egy értékes munkaerő vagyok, el akartam takarni a nőiességemet, legfőképp azért, hogy bennem elsősorban a munkaerőt és ne a nőt lássák. Később, amikor  már úgy éreztem, hogy  bizonyítottam – és  ehhez a korom is segítségemre volt –, már merek nőiesebb lenni.

- Mennyi ideig maradt otthon a gyerekeivel?

- Öt évig. Ezt senki nem gondolta volna a munkahelyemen, hiszen  törekvő, szorgalmas vezetőként, azt várták, pár hónap múlva ismét visszatérek.

- Ez ma már tényleg nem szokás vezetői posztokon. Miért érezte ezt fontosnak?

- Egyrészt a házasságunk 9. évében jöttek a gyerekek, nagyon sokat vártunk rájuk, s minden időt ki akartam használni, mindent meg akartam nekik adni. Tudtam, hogy az első évek milyen fontosak egy gyerek életében. Ráadásul gyermek centrikus családban nőttem fel, nekem ez volt a természetes. Nehéz volt az elválás, amikor visszamentem dolgozni.

- Nem tartott attól, hogy kimarad a dolgokból?

- Amikor otthon voltam, azt gondoltam, hogy le és ki fogok maradni mindenből. De mégis volt emellett egy olyan érzés bennem, hogy a gyerekeim első évei visszahozhatatlanok.

- Könnyű volt visszailleszkednie?

- Lelkileg nem. Néhány hétig minden reggel sírtam, hogy ott kell hagynom őket. Egyikőjüket  sem adtam be bölcsibe és oviba, mert azt tapasztaltam, hogy az anyák a munkahelyen folyamatosan rohannak. Rohannak reggel, este és nem tudnak a munkára koncentrálni. Azt akartam, hogy ha rászánom magam a vissza menetelre, akkor 100 százalékos munkaerő legyek. Egy volt óvó néni vigyázott a gyerekekre, s akkoriban neki többet fizettem, mint amennyit én kerestem.

- Akkor már ugye a Pénzügyminisztériumban dolgozott?

- Igen, és elég gyorsan haladtam felfelé a ranglétrán. Eljövetelemkor helyettes államtitkár voltam. De azért azonnal hazamentem mindig, ha betegek voltak a gyerekek. Emlékszem, hogy egy alkalommal egy nagyon komoly ügyben kellett mennem a miniszterelnökhöz a pénzügyminiszterrel együtt. Telefonáltak, hogy lázas a fiam, azonnal hazamentem, nem volt kérdés.

- Már jó ideje bankár. Dolgozott a szabályozói oldalon is, milyen gócpontok voltak a hazai bankrendszer történetében?

- A minisztérium után több bankban is dolgoztam, az MFB-ben, az FHB-ban, az OTP-ben. A kétszintű bankrendszer létrejötte utáni legnagyobb változás a 90-es évek eleji jogszabályváltozások, a számviteli, a csődtörvény, a hitelintézeti törvény módosulása volt, amelynek eredményeképpen kiderült, hogy a bankrendszer tőkehiányos. Jött a bankkonszolidáció, majd a privatizáció, hiszen a növekedéshez további tőke kellett. A 2000-es években elindult a lakosság hitelezése, hiszen egy elhalasztott kereslet volt ebben a szektorban. A külföldi bankok anyabankjaik révén nagyon olcsón szereztek forrást és elindult a devizahitelezés, ami nagyon nagy hiba volt. Mérhetetlen veszteség keletkezett a bankszektorban, s ez természetszerűleg az üzleti aktivitás visszafogásával jár. A forintosítással megint új helyzet van, szerintem lassú növekedés következhet.

- Mennyire fontos önnek a média, a kommunikáció?

- Fontos. Az üzleti döntések, tárgyalások emberekkel, ügyfelekkel, érintettekkel történő kommunikáció során történnek és a média egy kommunikációs felület. Éppen ezért nagyon nagy a felelőssége, hogy olyan dolgokat jelenítsen meg, amelyek valóságos összefüggések és tények.

- És a bankároknak van felelőssége, hogy a tényeket közöljék?

- Mindenkinek van felelőssége. De egy bankárnak nem az a dolga, hogy minden kérdésben a nyilvánosságnak és a nyilvánosságon keresztül üzengessen bizonyos dolgokról. Az én felfogásomban ez  nem egyeztethető össze egy alapvetően konzervatív szakmával. Felelős vagyok a befektetők, a részvényesek tőkéjéért, a betétesek megtakarításaiért és a hitelezettekért is. Azért van a Bankszövetség, amely  érdekvédelmi szervezetként a banki közösség érdekeit kell, hogy képviselje.

- Mennyire hatottak önökre, mint  magyar bankra az utóbbi idők pénzügyi botrányai?

- Szerencsére semennyire nem érint minket, a betétállományunk folyamatosan növekszik. A Gránit Bank 5 év alatt  meghúszszorozta üzleti aktivitását, a  negyedik évben már profitot termelt. Ez nagyon jó eredmény, hiszen a nemzetközi benchmark szerint egy zöldmezős bank a hatodik, hetedik évben termel először nyereséget. A bank teljesítményét független értékelők is elismerik, hiszen nagyon sok nemzetközi díjat kapunk. Mint a pénzügyi szektor szereplőjének természetesen  nem jó érzés, hogy vannak olyan piaci szereplők, akik szándékosan megtévesztik az ügyfeleket. Bízom benne, hogy a szigorodó jogszabályok és a felügyeleti ellenőrzések kizárják a jövőben hasonló esetek előfordulását.

- Ön milyen médiafogyasztó?

- Digtális eszköz-függő vagyok. Napközben – ha van egy kis időm – folyamatosan nézem a híreket. Minden jelentős internetes portál híreit, ami gazdasági jellegű információkat hordoz, a nemzetközieket is, átpásztázom. De megnézem az ECB honlapját, és azon külföldi bankok oldalait is, akik a GRÁNIT Bankhoz hasonló üzleti modellt működtetnek. Persze hetilapokat mindig olvasok, elsősorban hétvégén, így sokat költök nyomtatott újságra is.

- Mivel kapcsolódik ki?

- Futok, és igyekszem konditerembe is járni. Egy-egy jó filmet szívesen megnézek, és nagyon szeretek a barátokkal vacsorázni, beszélgetni. A vasárnap délutánjaim pedig a gyerekeké. Szeretek velük lenni, sokat tanulok tőlük is, teljesen feltölt a velük töltött idő.

 

Kamasz Melinda

 

Hegedűs Éva a Gránit Bank vezérigazgatója, alelnöke

Közgazdász. Az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetben kezdett dolgozni, majd a Pénzügyminisztériumban töltött be különböző posztokat, később helyettes- államtitkár lett. 1997-től az FHB vezérigazgató-helyettese, 2002-től az OTP ügyvezető igazgatója, majd a BG Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója. 2010-től dolgozik a Gránit Banknál.


Kamasz Melinda

Kamasz Melinda, Magyar Hírlap gazdasági rovatában kezdte a pályáját. Dolgozott a Piac és Profit gazdasági magazin vezető szerkesztőjeként. Majd a Világgazdaság rovatvezetője, később főszerkesztő-helyettese volt. A …