Hogyan lehet eltűnni az internetről?

Hogyan lehet eltűnni az internetről?
Miközben az alapvető törekvés a „minél jobban látszani”, adódhat olyan helyzet, amikor egy személy vagy vállalat nem szeretne a találati lista legelején szerepelni. Jogi és technológiai eszközökkel lehet elérni azt, hogy a jogsértő vagy negatív konnotációval bíró tartalmak nehezen, vagy végképpen elérhetetlenné váljanak. Hernádi Gábort, a Star Network YouTube partnerhálózat és a HD Marketing online marketing ügynökség ügyvezető tulajdonosát kérdeztük.

Az interjú először 2018. március 1-jén jelent meg.

- Az internet korában egy személy, egy vállalat vagy éppen egy márka alapvetően arra törekszik, hogy a lehető legjobban meg tudja magát mutatni. Viszont a fordítottja is igaz lehet, amikor a cél a „nem látszani”. De el lehet-e tűnni teljesen, van-e lehetőség befolyásolni a „látszani és nem látszani”- helyzetet?
- Igen, befolyásolható folyamatról van szó, ám ahogyan például az egészség esetében, e kérdésben is érdemes a megelőzésre figyelni. 

- Az oké, hogy nem dohányzik az ember, de jelen esetben mit értsünk megelőzés alatt?

- Ez evidenciának tűnhet, de olyan témakörökben, ahol az adott személy nem szeretné, hogy feltűnjön a neve, ne kommunikáljon; ne osszon meg információkat, ne véleményezzen, alapvetően bele se folyjék az ilyen ügyekbe. Ha viszont ez mégis megtörtént, akkor megvannak a különböző eszközök a helyzet kezelésére. 

- Ilyenek például?
- Ha a jogi aspektust nézzük, akkor meg kell vizsgálni, hogy mi az a tartalom vagy dolog, ami az adott személy szerzői vagy személyiségi jogához tartozik. De ide tartozik a becsület megsértésének vagy a fairuse kérdése, amikor azt kell megvizsgálni, hogy vajon rágalmazásról van-e szó vagy jogos felhasználásról. S persze ott vannak a technikai megközelítések is, így ha például webes oldalról közelítünk az adott problémához, akkor a keresőoptimailzálás – a SEO-zás – jöhet szóba. Egy gyakorlati példával élve: ha valakiről egy az internetre kikerült cikk hazugságot állít, akkor a nevére rákeresve mindig előkerül az őt negatív színben feltüntető tartalom is. Ilyen ügyben kerestek már meg mindet is; az volt a kérdés, hogy ha sem a jogi, sem az egyéb utak nem működnek, hogyan lehet mégis „eltűntetni” a kifogásolt tartalmat. Ekkor kerül a képbe a SEO-zás, ugyanis ezzel az eljárással a kifogásolt tartalmat le lehet szorítani a találati lista aljára, más tartalmakat ajánlva helyette. Legális formában kérhetjük a Google-től, hogy ha visszaélésre alkalmas személyes adatainkat (például bankkártya, személyi szám) tartalmazza az adott cikk, akkor távolítsák el. A harmadik – nem hivatalos és legálisan nem is alkalmazott – eszköz pedig a negatív SEO-zás, amikor is úgy indul a kommunikáció az adott oldallal és kifogásolt tartalommal szemben, hogy az a Google találati listájában hátrébb kerüljön. Ám ahogy említettem, ez nem egy legális eljárás, ezt nem is javasoljuk senkinek. 

- A negatív SEO-zás miért nem legális eljárás?
- A Google alapból nem támogatja a SEO-zást. Persze kiadnak irányelveket az weboldalkészítéssel kapcsolatosan, viszont nem támogatja azt, ha a felhasználó a tudatos linképítést választja az organikus helyett. Az ilyen eljárás esetében arról van szó, hogy valaki egy másik weboldallal szemben épít negatív linkeket, így ártva az adott oldal elérésének. Ez a viselkedés szinte megegyezik a szándékos károkozással, azt gondolom, hogy a való életben ez már az önbíráskodás kategóriája is lehetne, de technikai értelemben megoldást nyújt. 

- A különböző platformokhoz különbözően kell közelíteni?

- Az elv ugyanaz, akár weboldalról, akár valamilyen közösségi média felületről van szó. A YouTube esetében viszont van lehetőség a szerzői jogokat külön kezelő ügynökségeken -MCN ügynökség - keresztül kezelni, s adott a technikai lehetőség a tartalmak törlésére is, ám mindig vizsgálni kell a jogi alaphelyzetet is. Egy példával illusztrálva: ha valaki nyilvánosan megosztott videóiból egy másik felhasználó készít egy mémet, akkor az eredeti videó tulajdonosa – mivel a szerzői jogok őt illetik – töröltetheti a számára kellemetlen tartalmat. A sértő tartalmakat lehet jelenteni a Facebook ügyfélszolgálatának, de a jogi bizonyítási kényszer ott is fennáll. De valójában túlságosan sok lehetőség nem áll a felhasználók rendelkezésére, így csak hangsúlyozni tudom a megelőzés elvét, illetve érdemes figyelni a beállításokra, például a publicitás mértékére is. 

- A jogi eszközök és a keresőmarketing között van-e valamilyen – akár alá-fölé – rendelt viszony? Arra gondolok, hogy mondjuk valaki akkor fordul a keresőmarketing felé, ha jogi úton nem ért célt.
- Ha a prioritás felől nézzük sürgősen kell megoldani valamit, akkor – ha egyénről van szó – a technikai eszközök gyorsabb megoldást jelentenek, mint a jogi eljárások. Ha viszont nagyvállalati oldalról nézzük, akkor biztos, hogy az nem megy bele illegális vagy olyan megoldásokba, amelyek jogilag nem lefedettek. 

- Mi a véleményed a felhasználói tudatosságról, érdemes lenne fejleszteni, ha igen, hogyan?
- Úgy látom, hogy az elmúlt években nőtt az ilyenfajta tudatosság, s ezt igaznak vélem a fiatalok esetében is, akik kezdik érteni és felismerni, hogy milyen tartalom vagy tevékenység sodorhatja őket bajba. Ettől függetlenül nagyon sok ilyen jellegű problémával szembesülünk napjainkban is. Fontos lenne az ilyen jellegű képzés, akár az iskolai rendszeren belül is, amikor konkrét negatív példákkal magyarázzák el a fiataloknak, hogy mit jelent a preventív viselkedés az interneten és milyen következményei lehetnek a meggondolatlan posztolgatásoknak. 

- Ha fiatalok, akkor online videó. Utóbbi a hagyományos médiához képes hol helyezkedik el az életünkben?
- A Gemius-nak nagyon alapos kutatásai vannak erre nézve, amikből az látszik, hogy 35 éves kor alatt többen néznek valamilyen YouTube-videót, mint televíziót, sőt, 35 éves kor fölött is növekszik az online videó-fogyasztás, de a tévé még tartja magát. Esetükben korosztályi sajátosságról van, hiszen alapvetően alapvetően a televízióra szocializálódtak. Viszont a fogyasztási mennyiségben a nyugdíjasok viszik a prímet, hiszen sokkal több időt töltenek a televízió előtt, mint a napközben iskolában vagy munkahelyen lévő fiatalok. 

- Az idősebb korosztály egyébként is nehezebben fogadja be az „új világot”, éppen a szocializációja miatt.

- Ez így van, ráadásul alapvető különbségek vannak a tévés és az internetes tartalomfogyasztás között. Előbbinél lehetséges a passzív fogyasztás, míg a videók esetében a fogyasztó pörgeti a tartalmat, mindent ott és azonnal akar, egyre kíváncsibb és egyre aktívabb. A tévében még megnéznek az emberek egy hosszú filmet, a YouTube-on ez annyira nem jellemző, bár ma már okostévén is lehet YouTube-tartalmat fogyasztani, tehát a dolog korántsem fekete-fehér. 

- Az élményfaktor mennyire számít?
- Fontos az élmény, de az is fontos tényező, hogy a fogyasztó ott és akkor akarja – sallangmentesen – megkapni az információt, a tartalmat. Ha valaki utazást tervez valamelyik desztinációba, akkor előtte videós tartalmakból tájékozódik, nem fog könyveket olvasni, ráadásul megeshet, hogy utóbbiak információi már nem is aktuálisak. 

- Videós hirdetések esetében van-e értelme megcélozni az idősebb generációkat? Vagy ők maradnak a televíziónál és őket ott kell elérni?

- Ha tömegekhez akarunk eljutni és idős korosztályról van szó, akkor a televízió a legjobb platform. Ám ha ugyanebből a korosztályból a fizetőképes kereslet elérése a cél, akkor a YouTube vagy az internetes közeg adja a legjobb lehetőségeket. E fizetőképes csoport olyan mértékben edukált, hogy kora ellenére – és nem megbántva senkit, de ide sorolható a negyvenes-ötvenes korosztály is – elérhető az interneten is. Tehát a nagy tömegek esetében a televízió, nagyon célzottan, prémium rétegek eléréhez az internet adja a legjobb lehetőségeket. 

- A tanulás, az információ gyűjtés, a szórakozás, mint tevékenységek milyen mértékben kerülnek át az online videók területére?
- A videós tartalomfogyasztás szempontjából évről évre egyre erősebb, hiszen ez egy kényelmes fogyasztási módot kínál más lehetőségekhez képest. Emellett az online videók esetében több mindent és látványosabban lehet megmutatni, hiszen audiovizuális élményről van szó. 

- Egyszerűen szólva: a videózásban hol van a pénz?

- A jövedelem a tartalomelőállítóknál és az ilyen jellegű munkában résztvevő ügynökségeknél realizálódik, a legtöbb pénz pedig a szponzorációs együttműködéseknél keletkezik. Az utazási példánál maradva: egy utazási iroda amellett, hogy megfinanszírozza a videós útját egy adott desztinációba, a fizetések volumenét is elérő pénzt is ad az útra. Nem költőpénzről van szó, hanem „fizetésről”. A komolyabb videósok nem termékekért, hanem szemmel látható pénzekért készítik el a tartalmaikat, legyen szó videóról vagy egy Instagram-posztról. 

- Ha ügynökségi oldalról nézzük, akkor a konkrét mérőszámokon túl vannak-e olyan tényezők, amik az együttműködés felé viszik a szereplőket? Amik alapján eldől, hogy az ügynökség beáll egy videós vagy egy influencer mögé?
- Megvan az objektív rendszer erre, de messze nem ez a mérvadó. Persze az a könnyebb út, hogy az adott csatorna nézettségi számai alapján eldönti az ügynökség, hogy lesz-e közös munka, vagy sem. De ez a gyakorlatban nem így működik, hiszen a számok mellett meg kell nézni azt is, hogy a tartalom kiknek, melyik szegmensnek szól. Ha az illető csak elektromos autókról készít videókat, akkor egy nagyon szűk nézőkörről lehet beszélni. Ha viszont az összes nézője – legyen az akár csak ezer fő – olyan felhasználó, aki érdeklődőként vagy vásárlóként jelenik meg, akkor az a videós egy elektromos autókat forgalmazó vállalkozás számára a lehető legértékesebb piacot jelenti. Tehát ezért nem lehet csak a számokból kiindulni, persze a nagy márkák esetében nagy volumenekkel lehet eredményesen kommunikálni. S döntő tényező még az adott videós személyisége is: mennyire együttműködő, milyenek a megnyilvánulásai. 

- Akkor a személyiség, a hitelesség ad egy olyan mixet, mire figyelni kell.

- Pontosan. És erre alapozva alakítottuk ki a talent menedzsment részünket is. Ebben az esetben úgy gondolkodunk, hogy noha valaki még nagyon „kicsi”, ám alázatosan és keményen dolgozik, akkor technikai segítséggel és egyéb együttműködésekkel segítünk őt „felpörgetni”.

 

Hernádi Gábor Star Network - HD marketing

Marketing szakirányos közgazdász végzettségű, szakmai élete 2003-ban kezdődött az OTDK dobogóján e-commerce specifikus témában. A Star Network YouTube partnerhálózat és a HD marketing, online marketing ügynökség, ügyvezető tulajdonosa. A Star Network közel 200 partnerrel rendelkező Influencer ügynökség. YouTube kiemelt ügynökségként a termék elhelyezés managelése mellett számos hazai Youtubernek és cégnek segített már sikerre vinni csatornájukat, növelni bevételeiket és megvédeni szerzői jogaikat. A HD marketing performance marketing eszközökre koncentrált online marketing specialista. Fő területe a komplex online megoldások stratégiai tervezését követően a ppc, seo, social media, hírlevél és analitika fronton összpontosul. Magánéletét tekintve a család mellett az utazás és a motorozás megszállottja.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Lippai Roland

A Figyelő gazdasági hetilap társadalom és sport rovatát szerkesztettem, azt megelőzően közel egy évtizedig a Magyar Nemzet Online újságírójaként, majd vezető szerkesztőjeként dolgoztam. ...





Címkék: youtube, jogsértő