Gyorsuló ütemben bővül a digitalizáció, de az embert nem pótolhatja semmi

Gyorsuló ütemben bővül a digitalizáció, de az embert nem pótolhatja semmi
Az innovációk és az új technológiák megjelenését az is segíti, hogy óriási összegű tőke áll a kísérletezni vágyók rendelkezésére, véli Kánai András futurológus. Az emberek egyre inkább igénylik és várják az új technológiákat, egyáltalán nem kell tartani attól, hogy nem fogják ezek fejlődését adataikkal segíteni. A technológia azonban nem lehet mindenre megoldás, a webshopok sosem lesznek képesek a vásárlás felfedezésének örömét teljes mértékben visszaadni, ahogy az algoritmusok sem tudnak majd mindig az ízlésünknek megfelelő termékeket kínálni, így a kommunikációnak, a reklámnak továbbra is fontos szerepe lesz.

Kánai András 2018. május 8-án Napjaink (transz-) humanizmusa kerekasztal-beszélgetésen vesz részt a Media Hungary konferencián Siófokon.

- Az elmúlt évtizedben óriási technológiai forradalom zajlott, a nagysebességű internet, a felhő alapú szolgáltatások és az okostelefonok alaposan átalakították a gazdaságunkat és társadalmunkat. Folytatódik vagy kifullad ez a fejlődés?
- Azt gondolom, hogy az egész folyamatnak még csak az elején vagyunk. Az 5G várható megjelenésével és elterjedésével a machine to machine (M2M) megoldások további professzionalizálódása várható, a mesterséges intelligenciákba fektetett vállalkozói pénz pedig hihetetlen termékeket fog eredményezni. A transzhumanista technológiák megvalósulása pedig még mindig csak ígéret. Ki gondolta volna akár csak pár éve, hogy a világ legjobb GO-játékosa egy algoritmus lesz? De a govtech, a kormányzat és digitalizáció „összefogása” is rendkívül sok lehetőséget tartogat a jövőben.

- A digitalizáció kapcsán nagyon sokat várnak a startupoktól, nem túlzók ezek az elvárások, nem túl nagy a hype ezek körül?

- Itt több jelenség hajtja ezt a forradalmat. Egyrészt rengeteg tőke van a világban és itthon is a startupokra. Másrészt pedig sokan vannak, akik saját cégben, saját szabályaik szerint akarják a saját ötletüket megvalósítani. Ez gyakorlatilag egy globális vállalkozói kultúrába csatlakozik, és vonzóbb, mint például a 2000-es években fiatal vállalkozónak lenni. Az innováció nyitott végű folyamat: mindig van terep az újdonságra, hiszen változik a társadalom, a technológia, és ezt követik, erre reagálnak az ötletek is.

- Az olyan nagy horderőjűnek szánt innovációik, mint az okoszemüveg, okosóra látványos üzleti kudarcok, mintha egyszerűen nem lenne igény az embereknek újabb kütyükre. A technológiai fejlesztés indult zsákutcába, vagy már túl sok információt kapunk így is, nem lehet többet befogadni?
- Sokszor csak arról van szó, hogy egy termék túl későn vagy túl hamar lép a piacra, mint például a Google Glass. Az jó kérdés, hogy minden eladható-e, amely az okos- előtaggal kezdődik. Az okosórák a legtöbb ember számára például nem rendelkeznek termékelőnnyel; míg egy laptop vagy okostelefon birtoklása jól racionalizálható, addig egy tableté vagy okosóráé már kevésbé. Szó sincs a technológiai fejlesztés zsákutcájáról, inkább azt mondanám, hogy kísérletező korban élünk. A Snapchat első szemüvege például nem jött be, most itt a második változat - ki tudja, ez talán sikeres lesz.

- A fogyasztók meddig hajlandók az adatiakat megosztani a vállalatokkal? Van olyan szcenárió a jövőre, hogy tömegesen utasítják el az emberek az adatot szolgáltatásért modellt?
- Az emberek rég lenyelték a békát, és jó üzletnek tartják a személyes adatokért cserébe kapott ingyenességet. Most a kormányok és a transznacionalista szervezetek ellenállása körvonalazódik: előbbiek a kieső adók, utóbbiak polgáraik adatvédelme és védelempolitikai okok miatt. Úgy látszik, hogy még a Cambridge Analytica botránya sem ütött rést a Facebook falán.

- A mesterséges intelligencia, a robotok számos emberi tevékenységet vehetnek át, így a fogyasztási döntések egyre nagyobb részét is. Hogyan lehet majd reklámozni az algoritmusoknak?
- Talán olyan algoritmusok lesznek, amelyeknél a reklámpreferenciák is dinamikusan variálhatóak. Inkább az a kérdés, hogy ha mindig a szájízünk szerinti ajánlatot kapunk, hol marad a felfedezés izgalma, az új kipróbálásának varázsa? A vásárlás nem csupán racionális folyamat, hanem életérzés, szabadidős tevékenység, a valódi világban történő shoppingolással szemben még a legjobb webshopok sem tudnak valós alternatívát szolgáltatni.

- A technológiai cégek a platform alapú gazdaság irányába vitték a digitális gazdaságot, ennek feltétlen velejárója a monopolisztikus piaci berendezkedés?
- Igen, és ahogy a kilencvenes évek a böngészőháborúkról (is) szóltak, most például az a kérdés, hogy az Amazon Echo mellett a Google Home-ra vagy az Apple hasonló készülékére kell-e alkalmazást fejleszteni? Állandóan új monopóliumok születnek, erre mindig késve reagál a szabályozó környezet.

- Milyen hatása lehet hosszú távon a jövedelmi egyenlőtlenségeknek, az unikornis cégek előretörésének a jövőben a versenypiacra? Nem félő, hogy a növekvő egyenlőtlenségek miatt a fogyasztás csökkenni fog?
- Már most nagyon nehéz a digitális mamutpáros, a Google és a Facebook hirdetési rendszere mellett labdába rúgni, és az Amazon csak most kezdi kifutni magát ezen a téren. Unikornis cégek mostanság már nemigen jelennek meg a digitális piacon, különösen olyanok nem, amelyeket nemcsak a befektetés pumpál (Uber vagy Magic Leap), hanem fenntartható gazdasági modellben működnek. A fogyasztás nem fog csökkenni, csak a piaci verseny, ahogy már látszik is pont az előbb említett hirdetési területen. A fogyasztáscsökkenést alapvetően az amerikai középosztály helyzetének romlása és az egyes kategóriák piaci tetőzése fogja okozni (pl. az okostelefonoknál vagy az autóknál).

- Egy olyan kis országnak, mint Magyarország mennyire van lehetősége a jövő alakításába beleszólni?
- Ha jó piaci környezet veszi körül, akkor a relatív kis ország is nagyot dobhat - jó példa erre a magát start up nemzetként (is) pozicionáló Izrael esete, az ottani, pont a jövőorientált iparágakba (informatika, biológia) történő befektetésekkel és mentalitással. Magyarország tele van sikerre éhes, sokat dolgozó és nagyot álmodó emberekkel, nekik kellene minél hatékonyabb szabályozói és gazdasági környezet, ez irányban már, úgy látom, történtek lépések.

Kánai András

A Vodafone Magyarország belső kommunikációs szakértője, munkáján kívül, szabadidejében jövőkutatással foglalkozik. 2017 decemberében jelent meg a HVG Könyveknél a Holnap történt – 5 sci-fi téma, amely valósággá válhat című könyve, amely a közeljövőt leginkább befolyásoló sci-fi témákkal, többek között a transzhumanizmussal foglalkozik. Gyakran tart előadást futurológiából, érdeklődési területe a közeljövő.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.