Fejben csomagolok… – Interjú Gábor Ivánnal

Fejben csomagolok… – Interjú Gábor Ivánnal
A Café csoport tulajdonos-vezetője úgy döntött, visszavonul. A döntés hátteréről, az átadás-átvételről, az ismert szakember jövőbeli terveiről és a médiaszakma hazai és globális kihívásairól Gábor Ivánnal beszélgettünk.

(Ez az interjúnk a tavaszi Media Hungary konferencia előtt készült, Iván azóta már külföldön él.)

– Ha jól hallom, akkor két évtized után itthagyja a szakmát. Milyen szakmai és személyes motivációk vannak a háttérben?

– A motivációimban nincsenek szakmai előrejutási, vagy hasonló érvek, döntésem okai kizárólag személyesek. A Caféból összesen húsz év alatt egy jelentős, közép- és kelet-európai kommunikációs ügynökséget sikerült alkotni többek között azokkal a társaimmal, akik most tovább fogják a Cafét vezetni. Létrehoztam, építettem, és a magam számára lezártam, elengedtem. Egy ideig aktív pihenés, gondolkodás fog következni.

– Mit fog csinálni a sabbatical után?

– Eddig a Café volt a szakmai életem. A következő 25 évben, amíg remélem még dolgozom, a világ radikálisan meg fog változni. Ebben szeretném megtalálni azt az ügyet, amelyhez a legtöbbet tudok és akarok hozzátenni. Vagy másként fogalmazva: eddig azzal foglalkoztam, a Cafét hogyan adaptáljuk a változásokhoz, most pedig ugyanezt teszem saját magammal.

– Vannak más természetű okok a háttérben?

– Közvetlen okom nincs. A környezet azonban mindenkit mindig befolyásol, így engem is.

– A hazai média és reklámvilágtól már némiképp eltávolodva fogja az elmúlt két évtized média-történéseit értékelni a Média Hungary konferencián, igaz?

– Nem, még nem távolodtam el, de fejben már egy ideje csomagolok... Ilyenkor előkerülnek régi dolgok, élmények, elkezdesz összefüggéseket keresni. Perspektívát váltasz. Ez pedig mindig hasznos. De ez nem tudományos vizsgálat, csupán az én élményeim, látásmódom, tisztán szubjektív dolog. Persze ettől még másoknak is érdekes lehet.

– Mit tart a legfontosabb változásoknak, amelyek a magyar médiapiacon bekövetkeztek az elmúlt 20 évben?

– Végigvettem egyesével, hogy melyik hazai médiumból mi lett az elmúlt húsz év alatt. Ez elég megdöbbentő leltárnak sikeredett. Kicsit eltanakodtam a tartalmak, a műsorok változásán is. Ebből az alapanyagból vonok le következtetéseket a Média Hungary-n az előadásomban. Ha jövőt megmondani nem is tudom, olyan tanulságokról beszélek, amelyek mutathatnak irányt.

– Illeszkedik a hazai médiafejlődés a big picture-be, azaz a globális trendekbe, vagy annak teljesen ellentmond?

– Egy sor dolog illeszkedik a világtrendekbe, igen: az online térnyerése, az interaktivitás, a belépési korlát csökkenése, a képek, mozgóképek forradalma. Ám a teljes átpolitizáltság egészen biztosan ellentmond a globális trendeknek.

– A reklámpiac hogyan változott? Nyilván nem egyszerűen az online terjedésére gondolok, hanem az ügyfelek, a fogyasztók, a megrendelők attitűdjeinek, viselkedésének változására például.

– Két nagy hullámon vagyunk túl. Egészen 2008-ig a 'hogyan fejlődjünk?' kérdése hajtotta a piacot, az elmúlt bő hét év pedig a 'hogyan éljünk túl' problémája körül forgott. Az első szakaszban felnőtt egy szakember-generáció, amelynek jó része a válság után kicserélődött. Izgalmas, hogy ebből most hogyan megyünk tovább.

– Merre megy tehát a hazai médiavilág?

– A legendás rajzfilmben Mézga Géza kapott egyszer a jövőben élő rokonától, Köbükitől egy időjárás-befolyásoló készüléket. Ezzel össze-vissza kavarta az embereket, hol tűzött a nap, hol megfagytak, a végén meg elfújt mindenkit a szél. Szerintem az lenne a legjobb, ha csak és kizárólag a piacot magát hagynánk működni, az összes technológiai, társadalmi trenddel, változással együtt.

– Milyen pozitív trendek vannak, amelyeket erősíteni lenne érdemes?

– Nagyon sok van, szívesen sorolom: a fogyasztóinknak adott ingyenes tartalommal, értékkel kommunikálni az üzeneteinket, bevonni őket, tudást megosztani. Összehangolni a külső márkaépítést a belső kommunikációval; a közösségek fejlesztését márkaépítéssel ötvözni, stb-stb. Minden vállalatnak, legyen az média, ügyfél, vagy ügynökség a legnagyobb mutatvány: megtartani és vinni a jól bevált üzleti gyakorlatot, amely pénzt termel és hozzáépíteni a digitális világ más logikájú folyamatait, amely még kevésbé termelékeny, de majd az lesz.

– Mit gondol, milyen lesz 5-10 év múlva globális, illetve a magyar média?

–Vannak szerencsésebb országok, ahol erre a kérdésre médiaszakemberek válaszolnak. Vannak ahol jövőkutatók, máshol tenyérjósok. Magyarországon ezt leginkább a politikai elemzőktől kell kérdezni...

– Nézzük a szakmai oldalt is. A technológia miként hat a médiára? Az eszközök változása – például IoT, Big Data, Google, Facebook, Instagram és társaik – a viselkedést, a hozzáállást, az üzlet természetét is megváltoztatja, nemde?

– A technológia felfoghatatlan mértékben változik, s ez mozgat mindent: a fogyasztói magatartást, a munkavégzést, a szokásokat, a társadalmi folyamatokat. Húsz éve az információ=hatalom képlet még működött, a legnagyobb nyilvános adatbázist pedig telefonkönyvnek hívták. Ma az adattenger kezelése a legnagyobb kihívás.

– Az előadásának címe az Élmények és a kreativitás evolúciója. Mi Ön szerint az élmény alapúság? Van-e mögött valós tartalom?

– Kezdjük az élményalapúsággal. Az ókori Rómában, Traianus fórumán is az érzelmek, a divat és az intuíció hajtotta a vásárlókat. Azonban rengeteg dolog változott az azóta eltelt, közel kétezer év alatt!

– Pontosan mi?

– A tömeges vásárlóerő nagyon megnőtt, a termékek közötti különbség drámaian csökkent, míg a hozzáférés hihetetlen leegyszerűsödött. Az élmény keresése örök, most viszont – az előbbiek miatt – fokozott a jelentősége. Mindig van viszont igény komoly tartalomra, a világ tele van komoly és irányadó médiumokkal, publicistákkal. Az pedig, hogy a tartalomgyártás belépési korlátja ennyire alacsony, az egy fantasztikus dolog. Holnaptól készíthetsz napi szappanoperát, lehetsz megmondó ember a nappalidban, szintetizátor muzsikus, indíthatsz tv-csatornát, minden rajtad múlik.

– Rendben, de ha végzettség – és sajnos sokszor igazi tehetség – nélkül lesz valaki sztár az nem üt vissza? Talán közhelyszerű, de tény: mindent elönt a bulvár és a bulvárosodó szeriőz média. Mit gondol erről?

– Nem értek a sztárcsináláshoz. A kedvencem Woody Allen Rómáról szóló filmje, amelyben csodásan bemutatja a tehetség nélküli sztárrá válás és semmibe zuhanás kettősségét. Az ember hiú, nem sokat törődik azzal, hogy munkával vagy érdemtelenül vált azzá, ami. És ez nem csak a sztárvilág problematikája…

– Hogyan alakul át a média eredeti hatalom-kontrollálló szerepe világszerte? Kuba átalakulóban, de Észak-Koreába is eljuthat egyszer a szabad világ hangja?

– Ha az információhoz férés szabad, pont abban változott a világ, hogy bárki eljutathatja a véleményét tömegekhez. Ehhez két apró dolog kell: a gondolkodás, szintetizálás képessége, valamint a vélemény kifejtésének képessége. Jó kreativitás és szereplési vágy sem árt. Csupa olyan dolog, amit gyerekkortól, főleg az oktatási rendszernek kell fejlesztenie. Ez nem minden országban egyforma…

 

Bemutatkozó

Gábor Iván

- 50 éves, nemzetközi kapcsolatok szakon végzett Moszkvában pont a rendszerváltás évében, a minisztériumi munka helyett inkább a vállalkozói világ vonzotta. Pár év külkereskedés után, 1995 végén került a reklám világába, melléküzemágnak induló ügynökségük két év alatt olyan sokat fejlődött, hogy egyeduralkodóvá vált szakmai életében.

- 2001-ben nem csupán nevet, hanem koncepciót váltottak a Café kommunikációs csoport megalakításával, amely egymáshoz kultúrában és szolgáltatásokban szorosan kötődő kommunikációs specialistákból áll.

- Az elmúlt 15 év alatt a Café Magyarország egyik legnagyobb kommunikációs megoldásokat szállító vállalatává vált, a Café Affiliate Network-höz pedig Kelet-Európába 16 országában több mint 30 ügynökség tartozik.

- 30 éve nős, 3 gyermekük közül ketten már egyetem után saját életüket élik, az Egyesült Államokban és Angliában.

- Szabadidejében az utazás, a könyv-film-színház-koncert-opera csomagból választ azok közül, amire éppen idő és lehetőség van. No és – a mozgásképesség határáig – a kosárlabdát is űzi.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...


Címkék: Café, Gábor Iván