Egy hírgyűjtő oldal kulisszatitkai – interjú

Egy hírgyűjtő oldal kulisszatitkai – interjú
Kifejezetten szűrjük a radikalizmust és a trollokat, de hagyjuk a párbeszédet is kibontakozni – árulja el Virág Attila, a Central Médiacsoport tulajdonában lévő Hírstart híraggregátor termékmenedzsere.

– A híreket ma már nagyon kevesen olvassák közvetlenül a portálokon. Van arra becslés, hogy a magyar piacokon mekkora lehet a közvetlen elérési arány?

– Tudtommal nincsenek publikus adatok arra, hogy mennyi a direkt – első szándékú – látogatási arány abból, amit a látogatók azért tesznek meg, hogy bármilyen weboldalra vagy médiatermékre elsődlegesen felmenjenek. Azonban például a Similarweb adataival lehet rá következtetni.

– Viszont ez befolyásolja a hirdető felé a kiszolgálást, amikor nyitóoldali felületeket ad el. Az olyan helyi aggregátor oldalaknak, mint a Hírstart, mennyire jelent veszélyt a nemzetközi közösségi média, a Google, illetve a Facebook?

– Amit a nyugati konkurensek „elénk raknak”, az egyszerre best practice és komoly kihívás is. Harmadrészt nagyon sok ügyfelet is hoz nekünk, hiszen a Facebook és a Google mindenkit kannibalizál, így a desktop hirdető forgalomra egyértelműen szüksége van e hírforrásoknak s ezek az igények nálunk is megjelentek.


– A felhasználók életkorának összetétele mennyire kiegyensúlyozott?

– Ha ránézünk a három nagy Sales House weboldal portfóliójára, akkor hasonló korfát látunk. A desktop esetében van egy enyhén elöregedő szakasz, de ha a megfelelő tartalmat juttatjuk el hozzájuk, akkor a Facebookról egy masszív fiatalokból álló tömeg is elérhető.

– A Google és a Facebook mellett mennyire van mozgástér saját üzleti árazási modellre?

– Ez pont az egyik, a nagy óriások által behozott best practice: a teljesítmény alapú árazás, ami nagyban segít abban, hogy a látogatóknak azt adjuk, amire szükségük van. Ez vonatkozik a Hírstartra is, hiszen azt az árat kérjük el a partnerektől, ami teljesítményalapon hozza az elvárt minőséget.


– Áldás, vagy átok a Facebook Instant Article?

– Egyrészről átok, mert brand-gyilkos, és egy „ékkel” beáll a weboldal és a látogatók közé éppen úgy, ahogy annak idején az Internet Explorer is beleállt a Windowsba. Jelenleg ezek, a mobil platformon megjelenő köztes felületek is ilyenek, azonban arra késztetik a weboldal tulajdonosokat, hogy gyorsítsák a saját weboldaluk működését, hogy a felhasználó három másodpercen belül ott legyen a first wiew-n, azaz adják azt a minőséget, amivel az instant article helyett akár a saját weboldaluk is gyorsan be tud töltődni.

– A félrevezető, szenzációhajhász címek még mindig több kattintást vonzanak. Kinek érdemes ez ellen fellépni?

– Azt gondolom, hogy mindenkinek. Tehát elsődlegesen magának az olvasónak: eldönti, hogy nem kattint többet arra a híroldalra, arra a forrásra, vagy tiltja annak a forrásnak a megjelenését. De arról az oldalról is érdemes vizsgálódni, hogy hol vannak azok a határok, amikor már átverésről beszélünk.

– A szövetségek tehetnek itt valamit?

– Etikai oldalról mindenképpen lenne tennivaló. Etikus újságírásról és címadásról, forgalomterelésről van szó ebben az esetben.

– Van olyan tudatos médiafogyasztó, aki rájön arra, hogy hazudott a cím, és elfordul attól a hírportáltól?

– Igen, van egy ilyen réteg. Különböző felhasználótípusok vannak, sőt: különböző tudatállapotban vannak a látogatók, amikor egy-egy médiaterméket fogyasztanak. Más tudatállapotban van szerintem egy a Facebookot görgető felhasználó, amikor azon „lóg”, s másban, amikor tudatosan keres egy hírt valamelyik hírportálon vagy híraggregátoron.


– A hirdetési árazások esetében mennyire tudnak elterjedni a teljesítményalapú árazási modellek?

– A gyakorlat azt mutatja, hogy a teljesítményalapú árazásnak van jövője. Ezt egy hazai, sales alapú piacon még nehéz átvinni, azonban minden jel arra mutat, hogy ami jó a látogatónak és jó a hirdetőnek, az jó a hirdetésközlőnek is.

– A Hírstarton a hírportálok fizetnek a cikkeik megjelenéséért. De hogyan lehet hiteles egy ilyen oldal, ha csak a fizetett összeg határozza meg, hogy ki kerüljön ki a kiemelt helyre? Vagy az oldalnak is kell szűrést, illetve szerkesztést alkalmaznia?

– Mint említettem, teljesítményalapon működünk, akkora volument tudunk eladni egy adott hírportál felé, amekkora volument át tudunk adni. Emellett nagyon gazdag a híroldal kínálatunk. Tehát a kiemelt zónáinkban is meg tudnak jelenni ingyenes partnerek, meg tudnak jelenni olyan konkurensek is, akik jelenleg nem fizetnek nekünk forgalmat.

– Ha mondjuk kamuhír-gyanús tartalmak jelennek meg, adnak visszacsatolást az adott tartalomgyárnak, hírportálnak? Hogyan lehet ez ellen küzdeni?

– Folyamatosan próbálunk kommunikálni azokkal a szerkesztőségekkel, ahol úgy érezzük, hogy a szerkesztési irányelveinkkel nem megegyező, vagy azon túlmutató tartalmakat kapunk. Jelezzük számukra, hogy felénk olyan tartalmakat adjanak ki, ami számunkra is elfogadható. Sikerült megtalálnunk a szükséges kompromisszumot, emellett határozott tartalmi irányvonalak mentén dolgozunk. De nem szeretnénk mi eldönteni, hogy egy-egy hír igaz-e vagy sem, ezt a látogatók megítélik. Ehhez egyfajta „segítséget” is kapnak, hiszen egy-egy témának nagyon sok változata megtalálható nálunk. Sőt, az egy témába eső híreket rendszerünk – egy robot segítségével – összeválogatja, úgynevezett hírkötegeket hoz létre. Ezt imádják a tudatos olvasóink, hiszen látni, mely forrás hogyan reagál egy témára.

– Mit tesznek azért, hogy mindenki a Hírstart oldalon induljon?

– A látogató az első, illetve fontos kitétel, hogy itt minden hírnek helye van. Ha a látogatónak nem jelent élményt az oldalunkon kezdeni a napot, vagy éppen befejezni, akkor hiába dolgoztunk. Viszont, ha számára jó dolgokat és élményt tudunk biztosítani, akkor visszatérve aktivitást produkál, ami a végoldalaknak is kedvező.

– Aktívan tesznek ezért valamit?

– Minden nap. Folyamatosan teszteljük felületeinket, vizsgáljuk azt, hogy az oldalon eltöltött idő, az oldalainkról átadott aktivitás, a különböző szűrőink hatásfoka milyen. De még azt is nézzük, hogy az android applikációnkra milyen kommentek érkeznek, s minden egyes észrevételre reagálunk.

– A közösségi médiában van valamilyen közvetlen visszacsatolás?

– Figyeljük a kommenteket, kifejezetten szűrjük a radikalizmust és a trollokat, de hagyjuk a párbeszédet kibontakozni, mivel nagyon sok fajta hír megjelenik a mi közösségi oldalunkon is. Ugyanannak a hírnek az "a" és a "b" oldala is, és a Facebook szűrő mechanizmusaiból adódóan azokhoz jut el, akiknek arra a hírre szükségük van, vagy akik azt a hírt valószínűleg el fogják olvasni.

– A felhasználók hírfogyasztásairól sok év alatt felgyűlt adatmennyiség mekkora értéket képvisel és végeztek-e már big data elemzéseket?

– Úgy gondolom, hogy a legtöbb webes terméknél rengeteg nem használt adat gyűlt föl és a big datához nagyon sok adatra van szükség, amiket okosan kell elemezni. A Hírstart anyaterméke a Startlap, ahol sikeresen vezettünk be egy címlap támogató szerkesztő rendszert, a Lakmuszt, és már a sales termékeket is big data alapon támogatjuk. Ebben a munkában a big data már a megelőző kutatásban is szerephez jutott. Mindig azt kell megvizsgálni, hogy ez az eljárás mennyi pluszt hoz látogatószámban, vagy éppen felszabadít-e erőforrásokat.


– Terjedőben van a programmatic, ami azt jelenti, hogy nagyon hiányában vagyunk az adatoknak. Azon elgondolkodtak esetleg, hogy az adatokat kereskedelmi célokra is felhasználják? Fognak-e adatokat értékesíteni?

– Az adatok jelenleg is ott vannak sok oldalon, csak azokat nem feltétlenül használják fel. A látogatói adatokhoz kapcsolódóan van egy olyan korlát, ami azok törlését szabályozza, ennek rendeleti-, jogszabályi háttere van. De ettől függetlenül sok cég nem is él a legálisan tárolt adatokkal. S úgy látom, nem az adathiány a probléma, hanem hogy nem tudnak róla, hogy azokat fel is kell dolgozni. Ebben nagy lehetőséget látok az IT-piacon; nagyon sok olyan digitális szakemberre lenne szükség, akik nem feltétlenül a média-, hanem inkább a hirdetői piacon dolgoznak.


– A Hírstart mindenkinek ugyanazokat a hirdetéseket ajánlja alapbeállításonként, vagy van lehetőség a nyitóoldalt perszonalizálni?

– A nyitóoldalunkat jelenleg nem lehet perszonalizálni, viszont van egy saját hírlap modulunk. Jelenleg kísérletezünk ezzel, főleg az applikációban, ahol például a hírforrásokat szabadon ki lehet kapcsolni, el lehet rejteni, hogyha valamilyen hírforrás híreit nem szeretnénk látni, és a rovatokét is nagyon nagy szabadsággal lehet rendezni. Mindenki saját magának rendezi el, hogy mit szeretne látni és mit nem.

– Mennyire van még szükség az olyan tematikus gyűjtőoldalakra, mint a Startlap? Ez hungarikum, vagy máshol is létezik ilyesmi a világban?

– Nézzük például a Google News-t. Léteznek ehhez hasonló oldalak, de a Hírstart tényleg hungarikumnak számít. Főleg azért, mert a magyar nyelvi környezetre nehezebben építhetők fel algoritmusok. A Google News nem is terjedt el nagyon hazánkban. Van egy szűk olvasói bázisa, de a híreket még mindig a hazai gyűjtőportálon olvassák főleg azok, akik kifejezetten tematikus hírolvasást szeretnének.


– Mobil tartalomfogyasztás mennyire terjed desktop rovására?

– Nagyon sok partner látogatottsági adatai jutnak el hozzám, házon belül is több termékét elemezzük, és lehet látni, hogy néhol már a direkt látogatottságban vagy a Google forgalomból átbillent a látogatás erősen a mobilba. Sokan arra panaszkodnak – esetleg hirdetői oldalon –, hogy nehezebb a mobilt eladni, mint a desktopot, vagy legalábbis lassan fut fel ez a hirdetői csatorna. Szerencsénkre vagy sem, a Startlap és a Hírstart nagyon erős desktop-ban. Ezért is szeretnek tőlünk látogatókat kapni, hiszen a desktop hirdetői invetory-t így tudjuk erősíteni. Viszont nálunk is folyamatosan nő a mobil látogatottság és éppen ezért még évekkel ezelőtt optimalizáltuk az oldalainkat mobilra, folyamatos fejlesztésben vagyunk.


– Hogyan lehet az olvasókat bevonni a hírek értékelésébe? Ez is egyfajta visszacsatolás.

– Volt a Hírstarton egy értékelés funkció, de úgy láttuk, hogy önmagában ez a fajta értékelés nem volt vonzó feladat a látogatók számára. Maga a kattintás is az egy szavazat. A látogatók nagyon tudatosak, látják, hogy mire fognak rákattintani és egy jelentős részük el is dönti, hogy kattint vagy nem kattint. Ez egy nagyon erős véleménynyilvánítás.

– A digitalhungary.hu oldalon használok egy belső cikkszámlálót, de nézem a Google Analytics-et, illetve a Facebook-cikkszámlálót is. Ezek csak a legritkább esetben egyeznek meg, nem?

– Ha összességében nézzük a forgalmat, akkor a Google Analyics annak egy részét beleméri a social-, egy részét a direkt forgalomba is. Ennek oka is van. Egyrészt mintavétel alapú az Analytics adatelemzése, másrészt a https kommunikációs forgalom egy részét és az applikációról jövő forgalmat képtelen minden esetben megfelelően mérni. Nagyon sok olyan paraméter van, amit a Google nagyon nehezen tud mérni. Tehát, ha egy konkrét cikket nézünk, akkor a Facebook adatai a mérvadóak. Meg kell nézni egy adott Facebook poszt esetében, hogy mekkora volt az aktivitás, mennyi volt a cikk kattintás. Ez megjelenik a végoldalon is, de ezt az Analytics ilyen mély szinten már nem tudja nézni, mert a túl sok adatban, a mintavételezés miatt, elvész a konkrétum. A nagyfrekvenciás változásokat a Google már képtelen lekövetni.

– Arra gondoltak már, hogy helyet adjanak – mint olyan sokan – a blogoknak is?

– Gondoltunk, de nehéz rájuk aggregátor szemmel optimalizálni. Egyrészt a bloggerek rendszertelenül és nagyon hektikusan állítanak elő tartalmat. Másrészt kevés a tartalom, és előfordul, hogy címet sem adnak a posztoknak, pedig a mi rendszerünkbe csak egy jól meghatározott irányelv mentén adott címmel lehet bekerülni

– Magyarán fogalmazva, nem akarnak megfelelni a feltételeknek?

– Egy-két blog azért megtalálható a rendszerünkben. Akár még úgy is, hogy az egyik médiatermék rovataként él a blog, s a szerzők oda posztolnak. De ők valamilyen szinten jártasak az újságírásban is. Azt gondolom, a klasszikus bloggerkedés kifutóban van, most a vlog, azaz a videó blog a divat. Illetve a klasszikus blogger stílus már a hírgyártásban is megjelent; nincsenek határok.

Bemutatkozás - Virág Attila

– Virág Attila mérnök, a Central Médiacsoport tulajdonában lévő Hírstart híraggregátor termékmenedzsere.
– Korábban olyan termékek- és fejlesztésmenedzsmentjével is foglalkozott, mint a Citromail, az eOldal vagy a PDAMánia, valamint részt vett a Startlap Lakmusz tartalomajánló, és a Startlap Linkstarter hirdetési Big Data projektekben.
– Ezt megelőzően a Studiotech Kft.-nél több pozícióban is dolgozott.
– Szakterületei többek között az online forgalomterelés, a digitális monetizálás automatikus szabályozása és a mobiltechnológia.

Virág Attila Central - Hírstart

Csermely Ákos

Szubjektíven magamról: Mindig médiás, televíziós szerettem volna lenni - már az általános iskola 7-ik osztályától. Mással sem foglalkoztam, mint a fényképezéssel, matekkal, fizikával. Hanggenerátorokat és fényorgonákat …