Egy elefántot kell elfogyasztani – interjú Malchiner Péterrel

Egy elefántot kell elfogyasztani – interjú Malchiner Péterrel
Azt ajánlom minden ügyfelemnek, hogy úgy gondolkozzon, mintha egy elefántot akarna elfogyasztani: ne hosszútávú stratégiában, hanem a jelenben élve, a MOST-ra fókuszálva és harapásonként haladjon előre. Ne ragaszkodjon elvszerűen megoldásokhoz, hanem kezelje a váratlan helyzeteket ajándékként. Használja a kritikus gondolkozását a tervezésben – fogalmazza meg Malchiner Maximilian Péter , nemzetközileg elismert executive coach és tréner.

 

Malchiner Maximilian Péterrel a Media Hungary konferencián találkozhatnak 2017. május 9-én, Miért csinálod éppen azt, amit csinálsz? címmel tart előadást.


– Te, aki az egyénben és annak állandó fejlődési lehetőségében hiszel, hogyan látod a jövőt? A robotok, chatbotok milyen területeken helyettesíthetik az embert?
– Az első chatbotot tudomásom szerint még anno 1966-ban fejlesztették ki és a pszichiátriában alkalmazták Eliza néven. Azóta az üzlet sok szegmensében megjelenik és valószínűleg hamarosan sok embert ki fog váltani a szolgáltatói szegmensben. Ki tudta volna ezt 50 évvel ezelőtt megjósolni? Így van ez a többi, robotokra épülő megoldással is. Magánemberként minden olyan robotizációt megértek, ami a véges emberi állóképesség vagy erő pótlására törekszik.

– Rendben, de ezen túl?
– Igen, van bizony egy szint, ami felett bennem ez a technológiai fejlődés alapvető humán jellegű kérdéseket vet fel, melyekre nem tudok megnyugtató válaszokat adni, inkább csak beletörődni. Valóban eljutottunk arra a pontra, amikor az Ember az Embert már annyira feleslegesnek tartja, hogy inkább robotokkal akarja helyettesíteni!? Mi a motorja ennek a fejlődésnek? Az emberi intellektus, mely feltartóztathatatlanul eljuttatta az innovációt egy olyan szintre, ahol képesek vagyunk mesterségesen leképezni a saját intelligenciánkat. Vagy csak a feneketlen profitérdekről van szó? Mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem tudnak ebben a helyzetben érvényesülni? Valószínűleg újra kell értelmezzük az intelligencia szót is, ma már a legolcsóbb mosógép is „intelligens”. A VUCA világban még nem tudjuk, hogy áldozatok vagy teremtők leszünk-e. (A VUCA a nemzetközi menedzsment irodalomban jól ismert kifejezés, feloldása: Volatility, Uncertainty, Complexity and Ambiguity, azaz Volatilitás, Bizonytalanság, Komplexitás, Kettősség/Kétértelműség – ami a „mai, gyorsan változó világra” leginkább jellemző – a szerk.)

– A VUCA mit jelent majd a cégeknek?
– Szó szerint kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot, komplexitást és többértelműséget. Olyan dolgokat, melyek stresszmentes menedzselésére az emberek legalább 50 százaléka személyiség alapon nem alkalmas! Ennek fizikai, pszichikai és erkölcsi vonatkozásai is lesznek, illetve már vannak is. A cégeknek a worst case-re kell felkészülni, és közben a best case-re törekedni. Egy fenntartható, ugyanakkor az alapstruktúrákat tekintve, egy nagyon rugalmas emberi erőforrás-menedzsment lesz a mértékadó.

– Azaz?
– A mentális agilitás egyszerűen már önmagában is sikerkritériummá válik. Mivel egyre kevésbé fogunk tudni a best practice-ből tanulni, és a know-how sem fog szükségszerűen a tapasztalatokra épülve mélyülni, ezért egyre több individuális megoldásra lesz szükség. A munkaerőpiacon a generalisták és all-rounderek fognak hiányozni a legjobban, akik képesek a gyors alkalmazkodásra, a komfortzónájukból állandóan ki tudnak lépni és addig ismeretlen tárgyi tudást tudnak gyorsan felszedni.

– Alaposan átalakul tehát a vezetés?
– Igen, a vezetés kérdése számomra az igazán izgalmas. Az elmúlt években hihetetlen energiát fektettünk abba, hogy az emocionális intelligenciára és a coachingra épülő vezetési stílust erősítsük. Abban a pillanatban, hogy robotokat kell majd menedzselni, ezzel a kérdéssel mi lesz!? Visszatérünk a szakbarbárok és szociálisan izoláltak vezetési igényeihez, vagy már nem is kell egyáltalán vezetni, mert a mesterséges intelligencia megoldja ezt is? Múlt héten olvastam egy cikket, melyben nagy tudású emberek állították, hogy pár éven belül robotok fognak vezetni cégeket. Ez nyilván egy akkora változás, amire nem gondoltunk egy-két évvel ezelőtt. Lehet, hogy nem is lesz ez így, én nem tudom. Az biztos, hogy egyelőre nem ennek a hatására alakul a vezetés, hanem az új generációk érték-és attitűd beállítottságának hatására. Több autonómia, kevesebb mikromenedzsment, tudásmegosztás és személyre szabott vezetési igény jellemzi ezt.

– A távmunka gyors terjedése is egyfajta generációs változás?
– A távmunka egy új-generációs munkaszervezési kísérlet, mely a magas arányú kiégésre és stresszalapú betegségekre akart válaszolni, persze költségalapon. Ma annyit tudunk már, hogy a távmunka nem mindenkinek való, ezt az utóbbi időben már jó pár multicég a saját bőrén tapasztalhatta.

– Miért nem való mindenkinek?
– Mert az erre való képesség alapvető tehetségeken alapszik, mint például az önirányítás vagy a kezdeményezésre épülő gondolkozás. Emellett, sok embernek egész egyszerűen szüksége van a szociális közegre, igényli a kávéautomata mellett eltöltött perceket a kollégákkal. Nem tud minden reggel kipattanni az ágyból és külső kontroll nélkül leülni az otthoni íróasztalhoz, hajcsavarokkal a fején, miközben a mosógép is megy. Ezek mind személyiségalapú kérdések, és ezeket teljesen kifelejtették a tervezésben. Ennek ellenére, a távmunkának van és marad létjogosultsága. Mivel a cégek egyre többet értenek majd a személyiségalapú kiválasztás, menedzsment és karriertervezés témájából, így van remény arra, hogy azokat küldik majd távmunkára, akik erre tényleg alkalmasak.

– Több országban dolgozol csúcsvezetőkkel. Nekik mit javasolsz, hogyan kezeljék a hatalmas társadalmi és munkaerőpiaci változásokat?
– Mint minden komplex témánál, most is azt ajánlom minden ügyfelemnek, hogy úgy gondolkozzon, mintha egy elefántot akarna elfogyasztani. Magyarul, ne hosszútávú stratégiában, hanem a jelenben élve, a MOST-ra fókuszálva és harapásonként haladjon előre. Legyen rugalmas, és ne ragaszkodjon elvszerűen megoldásokhoz, hanem kezelje a váratlan helyzeteket ajándékként. Használja a kritikus gondolkozását a tervezésben. Nem kell minden trendnek felülni. Ez a szakmai oldala az éremnek. A magán oldalon, abban próbálok segíteni nekik, hogy ne féljenek annyit és merjenek az intuíciójukra hallgatni.

– Az intuíció mellett, milyen új skillekre lesz szükségük a vezetőknek a következő évtizedekben?
– Az Innermetrix-el közel 3 millió embert vizsgáltunk az elmúlt években, 5 kontinensen. Az általunk mérhető 181 tehetség és kompetencia száma nem fog változni, ezek viszonylag örökérvényűek, de a hangsúlyok jelentősen eltolódnak. Ennek alapján azt mondhatom, hogy a jövőben minden olyan jellemzőre különösen szükség lesz, ami ÖN-nel kezdődik. Kiemelten az Önirányításra, Önérvényesítésre, Önkezdeményzésre és legfőképpen a magas Önbizalomra. Mindennek a hátterében az alapos ÖNISMERET áll.

– És mik a fő veszélyek ma?
– Amit a legveszélyesebbnek látok az az, hogy még mindig óriási fókusz van a szülők részéről a gyerekek akadémiai előremenetelére vonatkozóan, de közben sorra tűnnek el klasszikus szakmák és jönnek olyanok, melyeket még nem is ismerünk. Szóval, miért és mit is kellene a gyereknek egyetemen tanulni? Lehet, hogy egy jó iparos szakma biztosabb karriert jelenthet sokaknak. Ha tanácsolhatok valamit, 3 gyermekes apaként is, akkor az a gyerekek önismeretére fókuszáló nevelés legyen, tudjanak meg 16-18 éves koruk között minden elérhető információt magukról, ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzanak a pályaválasztással kapcsolatban. Gondolok itt a tehetségeikre, motivációjukra és a viselkedési preferenciájukra. 25-30 évesen pedig még egyszer mélyüljenek el az addigra már erősen manifesztálódott személyiségük ismeretében, mert a következő 25 évük boldogsága múlhat ezen. Sajnos, a legtöbb ügyfél bőven 40 felett kezd el ezekkel a kérdésekkel szembesülni. Ekkor pedig már nagyon-nagyon késő.

– Mit tudhat ma egy szülő? Mely szakmák a legveszélyeztetettebbek szerinted?
– Nyilván van egy csomó a gyártási szakmákból, de a legveszélyeztetettebbek között van az ügyvédi szakma is, ez például az IBM Watson fejlődésének köszönhető, illetve sok olyan szolgáltatói szakma is, mely az automatizáció során egész egyszerűen szükségtelenné fog válni. A taxisofőrtől az ügyfélszolszolgálatoson át, egészen a pilótáig. De, hogy mondjak érdekes trendeket is: Nyugat-Európában a megfigyelhető erős elmozdulás mellett az iparos szakmák irányába, 2016-ban a német munkaerőpiacon a rendőr volt az álomszakmák első helyezettje, megelőzve ezzel az orvost vagy a pilótát.

– Nyilván hiányérzetük van. Mit keresnek? Több kihívást vagy nyugalmat? Az always ON már a fiataloknál is megjelenő problémákat mutat. Vannak kutatási eredmények ezzel kapcsolatban?
– Az egyik legelképesztőbb eredmény, hogy annyira megszoktuk az aktivitást, hogy OFF állapotban feszültek és frusztráltak leszünk. Egy amerikai szociálpszichológus friss kísérlete során, egyetemi hallgatókat ültettek egy üres szobába, ahol egy szék volt csak. Ott kellett telefon és minden külső inger nélkül üljenek, mindössze 15 percig. Annyira idegesek lettek, hogy a kísérlet második fázisában adtak egy választási opciót is nekik. Volt egy nyomógomb, melyen keresztül elektrosokk impulzosokat tudtak saját magunknak adni, ha úgy érezték, hogy már nem bírnak inger nélkül lenni. A férfiak kétharmada és a nők egyharmada élt a lehetőséggel.

– Miért nem tudunk nyugton maradni?
– Ennek a problémának a kezeléséhez egy paradigmaváltásra van szükség, mert igaz, hogy csak nagyon lassan, de elkezdtük érteni, hogy mi is okozza a bajt. Nem igaz az, hogy csak a sok munka, vagy az állandó pörgés lenne ez. Valódi probléma az is, hogy az emberek egyre több szükségletet, egyszerre és egyre rövidebb idő alatt akarnak kielégíteni. Ezek között nagyon sok a materiális szükséglet, amivel az a baj, hogy amint megvan, szinte azonnal inflálódni kezd...

– Ezek szerint nem tudjuk az egyensúlyt az egyensúlyát vesztett világban megtalálni?
– A világ nem vesztette el az egyensúlyát. Az egyének viszont igen, de azok sem mindenhol! Nyugaton inkább, mint keleten. Északon inkább, mint délen. Nagyon felkapottak lettek a tudatos jelenlét, és az ezzel kapcsolatos kurzusok. Jómagam a küzdősportok és a jóga miatt, melyeket összességében évtizedek óta gyakorlok, korán megtapasztaltam ezeknek a hasznát, és a hiányukból származó problémákat is. Felváltva kerestem a csendet és hajszoltam az action-t.

– Akkor – ilyen tapasztalatokkal a hátad mögött – hol érdemes keresni szerinted az egyensúlyt?
– Az antropológiai és pszichológiai felismerések ma mást üzennek. A legújabb antropológiai kutatások szerint az embernek a szociális közeg intenzív és minőségi megélése, a másokhoz való viszonyának a definiálása jelenti az alapállapotot. Ez az evolúció terméke. Igazi nyugalomba akkor kerülünk, amikor másokkal kapcsolódunk. Az ebben való kiteljesedésünk a legjobb pihentető eszköz számunkra. Az izolációs magány és csend keresése pillanatokra segíthet, de nem ez a hosszútávú megoldás. Ehelyett, a közösségi kapcsolódás és az élmények a meghatározóak.

BEMUTATKOZÁS – Malchiner Maximilian Péter

– Malchiner Maximilian Péter nemzetközileg elismert executive coach és tréner, több mint 5000 coaching- és tréningóra tapasztalattal. Magyarországon, Németországban, Svájcban és Spanyolországban vezeti az Innermetrix személyiségpszichológiában és diagnosztikában piacvezető vállalatait.
– Tanulmányai során Budapesten és Münchenben a filmművészet és a menedzsment ismereteit sajátította el.
– MBA végzettségét 2000-ben szerezte Londonban.
– Nemzetközi média és telekommunikációs vállalatok élén szerzett tizenöt év felső vezetői múlttal a háta mögött, 2008-ban tudatosan pályát változtatott.
– ICF (International Coach Federation) minősítésű executive coach és tréner diplomáját Skóciában szerezte. USA-beli tanulmányai után a személyiségpszichológia- és diagnosztika elismert szakértője lett.
– Európa több országában tart rendszeresen előadásokat, publikál magazinokban, illetve nemzetközi vállalatok top menedzsmentjének tart tréningeket és workshopokat.
– Közel 250 coachot és trénert képzett tovább Európában a személyiségdiagnosztika használatára
– A YouAreMore!™ című könyv szerzője
– Magyar, német, angol és spanyol nyelveken beszél és dolgozik


Malchiner Maximilian Péter


 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …