E-kereskedelem: jönnek a nagyok – interjú Dunder Krisztiánnal

E-kereskedelem: jönnek a nagyok – interjú Dunder Krisztiánnal
Csehországban hatszor több a webáruházak száma, a lengyel és román piac pedig a lakosságszámot tekintve sokkal erősebb náluk. Lehet, hogy más régiós webáruházak lesznek a nagyhalak felvásárlási célpontjai – véli a Growww Digital online marketingügynökség társalapítója.

Dunder Krisztiánnal az Internet Hungary konferencián, Siófokon, szeptember 26-án 11 órától a Lila teremben, fórumbeszélgetésen találkozhatnak, melynek címe: Határtalan piacunk...

– Látszólag, az átlagpolgár szemével nézve, mintha csendes lenne az e-kereskedelem. Így van?
– A látszat lehet, hogy ezt mutatja, de valójában szó sincsen ilyesmiről. Azért tűnhet így, mert a vásárlók számára kevés látható a változásokból, ám a háttérben óriási a mozgolódás az e-kereskedelemben Európa-szerte.

– Miért?
– Egyre nő az e-kereskedelem teljesítménye, amiből egyre többen igyekeznek részesedni. Az uniós szabályozás egyre több és több akadályt bont le az online kereskedelemben, hiszen itt is biztosítani szeretnék az áruk szabad áramlását. A jogi, pénzügyi, és egyéb engedélyezési procedúrák jelentősen leegyszerűsödtek, vagy rövidesen leegyszerűsödnek, sőt, a logisztika is felkészült, hiszen egyre több a határon átnyúló kisebb, regionális logisztikai cég. Az olyan nagyok, mint a DHL, a UPS vagy a TNT mellett ott vannak a régió nagy logisztikai cégei, mint a DPD, a GLS, a cseh tulajdonú csomagkuldo.hu, vagy a magyar CEECommerce.com, akik innovatív technológiával közelítik meg a nemzetközi csomagszállítást.

– Az Internet Hungary konferencián az e-kereskedelmi export lehetőségeiről és buktatóiról szóló kerekasztalban vesz majd részt. Nem csak lehetőség az e-commercre uniós liberalizációja, igaz?
– Ma könnyebb külföldi piacokra lépni, mint bármikor. Azonban ez nem lesz mindig így és amekkora lehetőség ma, akkora fenyegetés holnap. Nyilván ahogyan egy nagy hazai webáruház könnyen tud más uniós piacokra kilépni, ugyanúgy könnyebb a sokszor tőkeerősebb külföldieknek a hazai piacot „letámadni”.

– Mond friss példákat erre?
– Szakmai körökben többek között a cseh Alza magyar megjelenése lehet érdekes, akik Budapest belvárosában nyitottak nemrég átvételi pontot, magyarosították oldalukat és az itteni marketinget is elkezdték.

– Miért pont a csehek? Ők pár éve a Mall.hu révén már erős hídfőállásokat szereztek Magyarországon.
– Nem csak a Mall.hu ról van szó, több más áruházról is. Az ok pedig egyszerű: a régiós piacokon (így a magyaron is) rengeteg nagy webáruház elérte az „üvegplafont”: a piacát vagy a termékkínálat drasztikus (és drága) szélesítésével, vagy a földrajzi terjeszkedéssel, vagy épp mindkettővel egyszerre tudja növelni. A hazánkhoz igen hasonló méretű és lakosságszámú Csehországban körülbelül hatszor több a webáruházak száma és az online áruforgalom is hatszorosa a magyarnak! A lengyel és a román piac persze szintén fejlett, és méretüket tekintve óriásiak.

– Mi következik ebből azon túl, hogy a nagy ottani szereplők veszélyesek a hazai nagyokra is?
– Például az, hogy a következő években jelentős konszolidáció várható. A legnagyobb globális csoportok pedig nyilván inkább felvásárolják majd a nagy, több országos szereplőket, minthogy tucatnyi, más-más nyelvű és kissé eltérő vásárlási kultúrájú országgal közvetlenül bajlódjanak.

– Azt akarja mondani, hogy az Amazon nem fog lokalizálni?
– Egy Amazonnak, egy Ebay-nek, egy Facebooknak (Marketplace szolgáltatásukat augusztus közepén magyarosították) egy Alibaba-Aliexpress párosnak Kelet-Közép Európában most még elegendő, hogy a nemzetközi, német vagy angol verzióikkal jelen vannak és nemzetközi ügyfélszolgálatot és garanciát adnak csak. Például a német online piac Európa mintegy harmadát adja volumenben, így a legnagyobb halaknak elég ott – és még pár nagy uniós és kelet-európai országban – aktívan jelen lenni. Régiónkat sokkal könnyebb egy-egy felvásárlással lefedni majd, ha még jobban megerősödnek a legnagyobb piacaikon.

– Iparágak közül hol van a legnagyobb mozgolódás?
– A divat- és a szépségipart említeném, ahol számos régiós nagy webshop próbálja megvetni a lábát külföldön, illetve Magyarországon. Így például a hazai Háda külföldön építkezik, míg a bolgár Bfashion, a cseh, márkás ruhákat olcsón kínáló Bibloo.hu, vagy a hasonló multibrand stratégiával építkező lengyel Answear áruházakat érdemes megemlíteni. Nem is szólva a Vatera egyik alapítójának, Valner Szabolcsnak az eOptika.hu startupjáról, amely számos európai országot vett célba egy szűkebb szegmensre célozva. De akad immár francia autógumi kereskedő is a hazai piacon.

– Ki lesz az újabb körös felfutásnak, illetve versenynek a nyertese?
– Aki az árverseny helyett (vagy inkább e mellett) a szolgáltatásokkal ki tud tűnni. Emellett a vásárlók megtartásában, a lojalitásban ki tud emelkedni, illetve akik el tudják azt érni, hogyha egy bizonyos termék-szegmensre gondolok, akkor ne az ár-összehasonlító aggregátor-oldalakon, vagy ne a sok boltot tömörítő webshopokban, hanem egy konkrét webáruházban kezdjem a keresést.

– Ha már itt vagyunk, úgy tudom, hogy jelentősen megdrágult a Google keresőhirdetés Nyugat-Európában. Érezni ezt a magyar és a régiós piacon?
– Bizonyos szegmensekben igen: például a legnépszerűbb telefonmárkákéhoz kapcsolódó keresőszavak vagy a szállásközvetítés területén, hiszen ezeknél adáz verseny folyik azért, hogy egy keresésnél valaki előre kerüljön a találati listán. Ugyanakkor az átlagos termékszegmensekben (és ezáltal a long tail keresésekben) még bőven megéri kifizetni a kattintás alapú Google hirdetéseket. Persze nem egy iPhone vagy Samsung telefontoknál, ahol akár a profitnál is többe kerül egy vásárló akvirálása ilyen módon. ROIminer termékünk egyébként például éppen ebben segít a webáruházaknak, hogy automatizmusokkal szabályozhassák, mely termékre éri meg kifizetni a kattintás alapú hirdetéseket.

– Külföldön drágábbak a keresőszavak?
– Hasonló kategóriákban a nagyobb, erősebb cseh vagy lengyel piacon 20-30 százalékkal magasabbak a CPC árak, de ez még bőven kitermelhető. Igaz a német, a brit vagy a svájci piacokra esetlegesen igyekvő magyar online áruházakat bizony érheti meglepetés a keresőszavak árát tekintve. Persze kevés cég támadja itthonról ezeket a kialakult, tőkeerős szereplőktől hemzsegő piacokat. Ugyanakkor mindez csak egy kis szelete a növekedés eszközrendszerének.

Dunder Krisztián - Growww Digital




Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...