Dugig telt hűtőbe is biztos kézzel nyúlunk a kedvenc csemegénk után

Dugig telt hűtőbe is biztos kézzel nyúlunk a kedvenc csemegénk után
A magyar kábeltévés piac telített, arányaihoz képest nagy számú csatorna, sok jó és nem kevés rossz tartalom jellemzi. Interjú Bartosz Witakkal, a VIMN Kelet-Európáért és Izraelért felelős ügyvezető igazgatójával.

Éppen ezért nem az a kérdés, hány új csatornát bír el, hanem inkább az, hogy hány olyan csatorna van, ami valós fogyasztói és szolgáltatói igényeknek felel meg – véli Bartosz Witak.

– A globálisan mintegy két tucat márkával jelenlévő Viacomnak mi a fő stratégiai iránya a magyar kábeltévés piacon? Mivel különböztetik meg magukat a piacon?

– Ami a 18-49-es korcsoportban a harmadik legerősebb kereskedelmi és a második legnézettebb kábelportfóliónkat a rengeteg saját gyártású produkció mellett a többiektől megkülönbözteti, az az, hogy egy erősebben diverzifikált, a különböző demográfiai csoportokra hasonló mértékben támaszkodó csatornakínálattá bővítettük. Ez a folyamat 2014-re a Paramount Channel elindításával ért be, mikor is egy 3-49 évesig ívelő portfóliót építettünk ki. Azaz merünk új csatornákat dobni a piacra, amelyek komoly beruházásokkal és költségekkel járnak együtt. Minket néz az óvodás és fiatalos nagyszülei is – lehet, hogy szerénytelenül hangzik, de van mire büszkének lennünk.

– Hány tévécsatornát és mennyi azonos – vagy igen hasonló – tematikát bír el Ön szerint a magyar piac?

– Köztudott, hogy a magyar kábeltévés piac telített, arányaihoz képest nagy számú csatorna, sok jó és nem kevés rossz tartalom jellemzi. Éppen ezért nem az a kérdés, hány új csatornát bír el, hanem inkább az, hogy hány olyan csatorna van, ami valós fogyasztói és szolgáltatói igényeknek felel meg? A Nielsen adatok alapján például filmcsatornából tizenkilenc volt a Paramount Channel elindítása előtt a piacon, mi hosszas mérlegelés után mégis úgy döntöttünk, hogy Magyarországon minden feltétel adott egy új, ütős filmadó bevezetésére. Ugyanis létező igény volt egy olyan csatornára, amely könnyen beazonosítható kritériumok alapján az elmúlt 20-25 év filmsikereit és díjnyertes alkotásait kínálja a nézőknek. Nem kalkuláltunk rosszul, a nézettségi mutatókból is jól látszik, hogy a magyarok kifejezetten szeretik újranézni az általuk korábban már akár többször is látott sikerfilmeket. De ugyanez mondható el a szintén nemrégiben – 2013 októberében – bevezetett lokalizált Nick Jr. márkánkról is. Mintegy tíz gyerekcsatorna létezett már akkoriban, de mi mégis óriási erőbedobással kezdtünk el dolgozni rajta. A disztribúciójával még sok teendő van, de a Nick Jr. is egy valós igényre válaszolt, és nagy potenciál van benne.

– Nem aggódtak itt sem a zsúfolt piac miatt?

– Gondoljunk csak arra, hogy a dugig telt hűtő előtt is viszonylag biztos kézzel nyúlunk a kedvenc csemegénk után. De ráadásul a fent említett lépéseink is jól bizonyítják, hogy hiszünk abban, hogy egy zsúfolt piacon is lehet hasonló tematikában újat nyújtani. Mindeközben persze egy percig sem szabad megfeledkezni a nézői igényekről és a gazdaságossági szempontokról. Egyébként évekkel ezelőtt a Nickelodeon és Comedy Central márkáink is egy telített piacra érkeztek, és nemcsak hogy jól 'megvetették a lábukat' a mezőnyben, de a Nickelodeon jelen pillanatban a legnézettebb gyerekcsatorna a 4-14-es korosztályban, a Comedy Central pedig a negyedik legnézettebb kábeltelevízió a legértékesebb 18-49-es korosztályon belül. A márciusi Nielsen adatok szerint humorcsatornánk egyébként már a harmadik kábelcsatornává küzdötte fel magát, reméljük, hogy ez a lendület a jövőben is folytatódik. (Forrás: Nielsen Media Research, 2015 első negyedév, teljes nap – a szerk.)

– A régió többi piacához képest a magyar piac sajátosságai milyenek?

– A hazai piac telítettségéről már beszéltünk, de ez nem kizárólag magyar sajátosság, a régióhoz tartozó Romániában, Csehországban vagy Lengyelországban is nagyon komoly verseny folyik a nézők kegyeiért, akik ebből csak profitálnak, hiszen széles választékból, kiváló tartalmak közül válogathatnak, és ennek megfelelően egyre inkább el is várják a minőséget. Hazánkban a minőségi szinkron is egy fontos elvárás, ami nekünk, tartalom-előállítóknak további komoly extra beruházást jelent. Az viszont már magyar sajátosság, hogy egy igen konzervatív és árérzékeny piacról beszélünk. Itthon csak kis számban találunk olyan fogyasztót, aki pénzt áldozna extra szolgáltatásokra vagy új csatornákra. De erre nincsenek is rákényszerítve az előfizetők, hazánkban ugyanis olyan erős szolgáltatói árverseny van, hogy a szolgáltatók már szinte 'versengenek' értük.

– Milyenek konkrét piaci tapasztalatok a tavaly indult Paramount Csatornával? Hogyan alakul a részesedése?

– Sosem titkoltuk, hogy a Paramount Channel elindítását az motiválta leginkább a részünkről, hogy ezáltal is megerősítsük pozíciónkat a 18-49-es célcsoportban. A 2014. év eleji indulást követően büszkén jelenthetjük, hogy mára minden jelentős magyar terjesztőnél elérhetővé vált a csatorna, a szolgáltatók leggyakrabban az alap-, esetenként a bővített csomagjuk részeként kínálják ügyfeleiknek. 60%-os magyarországi lefedettségünket már a csatorna egyéves születésnapjára elértük. A hatékony disztribúció is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megszerezzük a már említett bronz- és ezüsthelyezést. Az is jól mutatja, hogy a filmcsatorna beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hogy a Viacom portfólió a 18-49-es célcsoportban 2015 márciusában Magyarországon elérte eddigi legmagasabb közönségarányát, amiben a Paramount Channelnek is jelentős szerepe volt. A hazai sikereken túlmenően a határon túl is számottevő a csatorna jelenléte, hiszen Romániában a portfólió közönségarányának 44%-át a Paramount generálta ugyanebben a hónapban. (Források: Mo.:Nielsen Mediaresearch, Viacom csatornák összesített közönségaránya: 6,37%, 2015 március, 0600-2559, 18-49, Paramount Channel 0,62%; Románia: ARMADATA / Kantar Media Audiences, Viacom csatornák összesített közönségaránya  1,26%, 2015. március, 0600-2559, 18-49 városi lakosság, Paramount Channel  0,55% – a szerk.)

– Van tervben új csatorna indítása?

– Mint már említettem, a piaci igényeket figyeljük folyamatosan, és bár nem célunk, hogy halmozzuk a csatornákat, sem hogy megfontolatlanul túlvállaljuk magunkat, de jelenleg fontolgatjuk néhány új bevezetés lehetőségét, amiről azonban még korai lenne nyilatkozni. Ezzel párhuzamosan a közelmúltban elindított adókra is fókuszálunk, illetve folyamatosan próbáljuk a meglévő csatornák stabil minőségét biztosítani, mi több, növelni. A saját gyártások nagy költségekkel járnak, ezekbe az egyedi és életképes ötletek mellett – a biztos siker érdekében – leginkább interaktív, csatornahű nézőközönséggel, sőt, már-már rajongótáborral érdemes belefogni. A Paramount Channel disztribúciójával rengeteget haladtunk az elmúlt évben, mind Magyarországon, mind Romániában, de a Nick Jr. lefedettségén még dolgoznunk kell.

– Bár kis piac vagyunk, mégis sok szereplő versenyez a szórakoztató tartalmak terén, ráadásul az online (Youtube.com és társaik) is terjed. Mit gondol, fenyegeti a kábelcégeket az online tartalomfogyasztás elszívó hatása? A magyarok ma már több időt töltenek internetezéssel, mint a tévé előtt, derül ki a Telenor több mint ezernégyszáz válaszadó részvétel készült, 2015 áprilisi online felmérésének eredményeiből.

– Nem állítom azt, hogy ezzel nem kell számolnunk, a Viacom folyamatosan tesz is lépéseket az OTT eszközök fejlesztésében. Ugyanakkor a lineáris tévézés mennyisége a 18-49-es – kereskedelmileg legfontosabb – célcsoporton gyakorlatilag változatlan, és ez nemcsak nálunk van így, de a magyarnál jóval fejlettebb brit piacon is. És tegyük rögtön hozzá azt is, hogy a magyarok lehet, hogy most valamennyivel kevesebbet tévéznek, de nem keveset, hiszen átlagosan még így is több mint napi 3,5 órát töltenek televíziós tartalomfogyasztással, ami objektíven nézve is egy nagyon magas szám. Egy másik fontos dolog, hogy korosztályonként változik a tévénézési metódus. Egy 21 éves egyetemista nem úgy ül le a nappaliba a tévé elé, mint egy 35 éves irodista. Ez tény.

– Mi a feladat a fiatal fogyasztók kapcsán?

– Ami biztos, hogy a legfontosabb és egyben legnagyobb kihívással járó feladatunk az, hogy a fiatal fogyasztókat átvezessük egy nem lineáris platformról a hagyományos képernyőre. Nekünk oda kell mennünk, ahol a potenciális nézők vannak – a fiatalok például leginkább a Facebookon és az Instagramon – és a kifejezetten rájuk szabott tartalmaink segítségével át kell csábítgatnunk őket a lineáris tévézésre. Ennek része az is, hogy márkáink néha kilépnek a tévéképernyő által behatárolt világból és mindenféle módon – rendezvényekkel, applikációkkal, stb. – igyekeznek közel jutni a fiatalokhoz.

– Készülnek-e önök a Netflix egy éven belüli magyarországi megjelenésére?

– Mostanáig semmi olyan hivatalos értesítést nem kaptunk, amely egyértelműsítené a Netflix hazai indulását egy éven belül, de az igazat megvallva nincs okunk tartani tőle. Tény, hogy megjelenik egy új – idehaza még nem, vagy kevésbé ismert – szereplő a piacon, de ez akár kedvező hatással is lehet ránk, örülni kell a fejlődésnek. Azt azonban semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy csapásra nem szoktak megváltozni a régiós tartalomfogyasztási szokások. A hardcore felhasználókat kellene arról meggyőzni, hogy mostantól letöltés helyett fizessenek, ám ez a forradalom még külföldön sem történt meg, ahol pedig a cég már több éve jelen van.

– Milyen modern termékekkel indulnak csatába Magyarországon?

– Ami minket illet, MTV és Nickelodeon márkáink esetében el vagyunk kényeztetve jogokkal, mind digitális, mind OTT jogokkal. Például a MyNick Jr. applikáció, amivel a szülő 'programigazgatóvá' előlépve eldöntheti, hogy milyen témák köré csoportosítva szeretné a Nick Jr. tartalmait előválogatni a gyermekei részére. Az így elérhető tartalom jelenleg még lineáris, de ez a későbbiek folyamán változhat is, hiszen a mai technika már eljutott arra a szintre, hogy gyerekzárral és egyéb szűrőprogramokkal kivédhetjük a káros tartalmakat, és nyugodtan adhatunk tabletet a gyerek kezébe, hogy azon nézze a kedvenc meséjét. De említhetném még a Nick App, My MTV, MTV Play és MTV Trax termékeinket is.

– Globálisan mi az online stratégia?

– Külföldön persze más a helyzet. A Viacom 2013-ban az Amazonnal, 2014-ben pedig a Sonnyval kötött megegyezést az USA-ban, ez utóbbi keretében 22 Viacom csatornát tettünk elérhetővé internet alapú live TV-n és VOD szolgáltatásban. Mindez azt mutatja, hogy a Viacom, mint tartalom-előállító mindig készen fog állni arra, hogy az új platformokat kiszolgálja tartalommal. Míg több cég az elosztói és a tartalomgyártói szerepek 'egybemosásának' irányába indul el, addig a Viacom viszonylag konzervatívan viselkedik, és más amerikai tévétársaság-óriásokkal ellentétben nem állt be a sorba, nem azt az utat választotta, hogy tartalom-aggregátor legyen. Mi ezt szeretnénk azokra bízni, akiknek ebben tapasztalatuk van, és inkább azon dolgozunk, hogy a jövőben is más partnerekkel együttműködve kínáljuk a mindenkori tévézési szokásoknak és igényeknek megfelelő, lehető legjobb tartalmakat. Elsődleges feladatunk a jövőben is az lesz, hogy a jobbaknál is jobb tartalmakat gyártsunk. Számos sikeres OTT fejlesztésünk volt a közelmúltban, de alapvetően a Viacom az a 'suszter, aki a kaptafánál marad', és inkább a tartalomfejlesztés megújítására koncentrálunk.

– Milyen egyéb új üzleti modellek, irányvonalak mentén működnek a hazai tematikus csatornák?

Egyedi, jól körülírható televíziós márkáink folyamatos fejlesztésén vagyunk. Emellett pedig kísérletezünk különböző technológiai újításokkal is. Romániában például – egy helyi szolgáltatóval közösen – az MTV fiataloknak szóló mobil díjcsomagot ajánl, amiben persze a zene, a saját gyártású tartalmak streamelésén túl az MTV rangos rendezvényeire – mint a European Music Awards vagy az Isle of Malta – is el lehet jutni. Franciaországban a Paramount filmcsatorna OTT szolgáltatása lehetővé teszi a saját tartalmak streamelését, például táblagépeken. A fogyasztói piac igényeinek megfelelően ezekből egyre több jön Közép-Kelet-Európába is. Az elmúlt időszakban több OTT szolgáltatói megkeresést is kaptunk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a jövő nem errefelé halad, ha lassan is. Nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a mi térségünket képező országok közül több olyan is van, melyek összlakossága nem éri el egy nagyobb nyugat-európai városét, ugyanakkor saját külön nyelvet beszélnek. Ez pedig mérhetetlenül megnehezíti a filmes tartalmak különféle nyelvi csoportokhoz való eljuttatását. És akkor a vásárlóképes keresletről még tényleg nem is beszéltünk.

(Bartosz Witak Media Hungary konferencián a "Media 2015: Reboot vagy remake"  teremben tart előadást.)


Kicsoda Bartosz Witak?

Bartosz Witak a Viacom-csatornák – pontosabban: a Viacom International Media Networks, VIMN – kelet-európai és izraeli ügyvezető igazgatója (General manager for CE Europe and Israel). Eredetileg befektetési banki szakmában pénzügyi tanácsadóként dolgozott egy neves lengyelországi cégnél (Pekao Access). Több mint tíz éve dolgozik a Viacom -nál. Lengyelországban a MTV Networks Polska-nál kezdett, majd e tévétársaság és a Viva Polska (a Viva GmbH lengyel leánya) összeolvadásában játszott kulcsszerepet. De vezetőként dolgozott az MTV Ukraine átszervezésében is. Izrael mellett 12 régiós ország tartozik hozzá: Magyarország, Románia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Bosznia-hercegovina, Macedónia, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Albánia.


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...


Címkék: Interjú