Drónokkal pizzát? Ugyan már!

Drónokkal pizzát? Ugyan már!
A drónos csomagszállítás koncepcióterve inkább reklámértékékkel bíró innováció, mintsem valós, megtérüléssel járó, üzleti tervvel alátámasztott, mindennapi életben is megvalósítható logisztikai alternatíva – véli Deák András, a Libri-Shopline Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója.

Szerinte ilyen eszközök nehezen megközelíthető helyekre, speciális esetekben és kisebb kiterjedésű csomaggal (például gyógyszerekkel) repülhetnének egyszer a távoli jövőben, ha a jogi szabályozás majd megszületik. Közben az Amazon már Prága mellett nyit logisztikai központot és fióktelepet.

Deák Andrással az Internet Hungary 2015 konferencián, szeptember 29­-én Siófokon találkozhattak, előadása „Vásárlás mobilon, desktopon. Mire érdemes figyelni, ha egyikre vagy másikra optimalizáljuk üzletünket?

 

– Az e-kereskedelmet az utóbbi időben számos fontos változás formálja, alakítja, főképp a logisztika területén. Itt milyen folyamatokat lát?

– Szerintem három irányba indultak el a folyamatok. Egyrészt full service logisztikai cégek jelentek meg: raktároznak, komissióznak, szállítanak, tehát a csomaglogisztikai teljes vertikumát lefedik egy hozzájuk kiszervezhető tevékenységgel. Közben csomagszállító cégek kibővítik portfoliójukat a full service felé. Mivel szállítási lábuk és ezen alapuló ügyfélkörük eredendően megvolt és a szolgáltatási portfoliójukat bővítik a kiszervezhető csomaglogisztika felé. Végül a csomagautomatás cégeket tudnám kiemelni, mint logisztikához kapcsolódó üzlet. A Posta tudott elsőként lépni, időközben a Webox bontogatja szárnyait és új kihívó jelent meg FoxPost néven, s most igyekeznek piachoz jutni. Ugyanakkor a nagyobb kereskedők számára továbbra is a saját logisztika üzemeltetése a leginkább költség- és folyamathatékony megoldás, de érzékelhető, hogy a logisztikai trend az, hogy a csomaglogisztika mint szolgáltatásból is egy olyan polcról levehető dobozos termék formálódik, mint az Informatika területén egy webáruház szoftver.

– Ez más dimenziókba emeli az e-kereskedelmet?

– A szolgáltatási vertikumot egy csomagban kínáló szolgáltatók mindenképpen nagy segítséget jelentenek egy most induló vagy kis szereplő számára, hiszen egy kalap alatt oldják meg azon igényeket, amelyeket eddig saját maguknak kellett megoldani, vagy több külön szolgáltatóval. Persze az e-kereskedelem dimenziót ugyan nem vált emiatt, de könnyebben és gyorsabban megvalósítható piacra lépést tesz lehetővé egy ma online kereskedni vágyó cég számára.

– Az átvevőpontokkal mi a helyzet?

– Az elmúlt évben újabb szereplők jelentek meg a csomagautomata piacon, a meglevők pedig bővítették átvevőhelyeiket. Ugyanakkor a terjeszkedésükkel kapcsolatosan a kereskedők és vásárlók megszerzésében is kihívásokkal kell szembenézniük.

– Melyek ezek?

Ezen cégek innovatívak és felhasználói szempontból hasznos a szolgáltatásuk, ugyanakkor egy kereskedő üzleti szempontból mérlegel: hány lokáció és potenciális vásárló elérése valósul meg; van-e az automatának adott helyen olyan alternatívája, amely már adott helyen létezik; milyen integrációs költség és IT-logisztikai erőforrásigény szükséges; és mindezeket milyen logisztikai-IT projektbe priorizálják.

– Ez utóbbi alatt mit ért?

– Az automatás cégeknél egyre több a lokációs átfedés: van olyan pláza, ahol több cég csomagautomatája is van, ezért a kereskedők számára annyi fele szétágaztatott logisztikai integráció és csomagkezelésre van szüksége, s a szolgáltatás ismérveit is meg kell rendszeren belül különböztetni mind fejlesztés, mind pedig a vásárlói kommunikáció során.

– Mi a helyzet a vásárlókkal?

– Vegyük például a plázákat, ahova a csomagautomatás cégek előszeretetettel céloznak. A plázákban általában vannak alternatív átvételi helyek. Például Posta – ahova beugrunk csekket feladni, sorsjegyet venni, stb,; vagy újságos – amit újság vagy üdítő miatt egyébként is útba ejtenénk; esetleg pláza melletti benzinkút. Ahhoz, hogy automatához csábítsák a vásárlókat, a 0-24 nyitva tartás és önkiszolgálás előnyei mellett kell valami plusz haszonérv, amely hozzásegíti a vásárlót, hogy ne is gondolkodjon más alternatívában, számára az átvételen kívül más keresztértékesíthető szolgáltatás is rendelkezésre áll, amely miatt megéri odamenni. Tehát a csomagautomatás cégeknek további edukációt és üzletfejlesztést is bele kell rakniuk a rendszerbe, hogy nagyobb körben legyen népszerű a szolgáltatásuk.

– A drónos csomagszállítás Ön szerint valós alternatíva?

– A tengerentúlon, ahol nagy távolságok vannak – és nem feltétlenül idő- és költséghatékony futárral szállítani – elképzelhető, hogy lefedhető vele egy niche piac. Abban biztos vagyok, hogy jelenleg ez a koncepcióterv inkább az innováció reklámértékével bír, mint valós, megtérüléssel járó üzleti terven és operatív előkészítésen. Az engedélyezésről/szabályozás kérdéseiről nem is beszélve.

– Akkor mi a realitás?

– Én azt tudom elképzelni, hogy ilyen eszközök nehezen megközelíthető helyekre, speciális esetekben és kisebb kiterjedésű csomaggal repülnének. Például gyógyszerek sürgősségi szállítására gondolok. Azt kevésbé tudom elképzelni, hogy napi fogyasztási cikkeket vigyenek a levegőben, különösen nem olyan országokban, területeken, ahol fejlett az infrastruktúra, a logisztika.

– A hipermarketek online áruházai terén mi most a helyzet?

– A hipermarketek terén sajnos nem állnak rendelkezésre hivatalos értesülések, az egyes szereplők kínosan ügyelnek arra, hogy ne kerüljenek ki piac számára információk, ezért csak pletykákból tudunk következtetéseket levonni. A már piacra lépett szereplők közül a Tesco az online bevásárlással forgalmi szinten jelentősen hozzáadott az e-kereskedelem összforgalmához, azonban látni kell, hogy egy ilyen szolgáltatást üzemeltetni is jelentős logisztikai, IT és marketing többletráfordítást igényel és eredmény szinten se feltétlenül pozitívra jön ki végül a dolog.

– Mit gondolnak a hagyományos boltok az online-ről?

– Az online-ra az eddig hagyományos bolti értékesítésben működő szereplők úgy tekintettek, hogy a vásárlási platform bővítése új vásárlókat hozhat, azonban ez nincs így, hanem a meglevőket kannibalizálja. Meg kell érteni, hogy az online nem egy önálló entitás, amelynek más felhasználói csoportja van, hanem a vásárlás egyik platformja, amely jelentősen tovább bonyolítja a cég működését. Annyit viszont látni, hogy több olyan szereplő indult el az utóbbi évben az online fele, főleg divat területén, akiknek eredendően hagyományos bolti értékesítésük volt csak eddig, például a divat területén például a Deichmann, Decathlon, H&M, vagy a Mango.

– Az Auchan e-kereskedelmi egysége Ön szerint mikor indulhat?

– Az Auchan, amely Franciaországban üzemel online, ismeri a piacra lépés körülményeit, feltételeit és költségeit, s ezeket nyilván összeveti a hazai potenciálokkal.

– A nagyok megérzik a hipermarketek online erősödését, igaz?

– Ebben a kérdésben inkább a hipermarketek adott üzletágában konkuráló kereskedőket érdemes megkeresni.

– Régi kérdés, hogy az Amazon, a Ebay és más nyugati óriások erősítik­-e Ön szerint látványosan itteni jelenlétüket rövid távon?

– Az eBaynek néhány évig volt félig-meddig karbantartott magyar felülete, de tényleges, helyi fókuszú működésre nem volt példa, és a hazai nagy piactér fennhatósága folyamatosan erős volt, így aztán ők vállaltan háttérbe szorultak.

– És az Amazon?

– Az Amazon Kelet-Közép Európai terjeszkedése évek óta téma, de a tényleges indulás még nem érinti közvetlenül hazánkat. Három raktár és logisztikai központ épüléséről szóltak a hírek, amely tekintetében a cég pénzügyi háttere és ezen központok elhelyezésére szolgáló országok bürokráciája se segítette elő a gyors előrehaladást. Most egy Prága melletti logisztikai központ- és fióktelep nyitásáról szólnak a hírek, de egyelőre ez sem jelent még közvetlen hatást ránk.

– És a többiek?

– E két óriás terjeszkedésétől egyelőre nem kell tartania a hazai online piacnak, viszont azt már most látni, hogy az online vásárlások meghatározó része Kína felé kerül elköltésre, az Aliexpress-en és annak néhány hasonló mutációjánál. Ők valódi kihívók több üzletágban is olcsó termékeket kínálnak. Igaz minőségük problémás, garanciális és számlázási aggályok is vannak, ráadásul lassú a szállítási idő is, mégis, online térben a fogyasztók még inkább árérzékenyek sok esetben, mint a hagyományos boltokban, hiszen könnyű rákeresni az alternatívákra.

- Évek óta szó van a mobil térnyeréséről az e-kereskedelemben. Hol tartunk ma?

- Az év trendjeként érzékelhető a mobiltelefonokról érkező látogatottság és forgalomnövekedés. Erre Shopline/Bookline márkával már a korábbi években is készültünk, hiszen napi szinten szembesültünk azzal, mennyire dinamikusan nő a mobil eszközökről érkező látogatók száma. A mobilos látogatók jelenleg több mint 30%-át adja az összes látogatónknak, a mobilon keresztül történő forgalom pedig 10%-át adja a teljes forgalmunknak a Shopline/Bookline márkákat illetően. Ezek az adatok idén, az előző évhez képest 50%-os növekedést mutattak. Ez az első év, amikor a Shopline/Bookline oldalakra érkező látogatásokat illetően csökkent a számítógépről történő bejelentkezés, méghozzá a mobilos javára.

A  mobilos felületet nem csak erre használjuk. Saját kutatásunk keretében megtudtuk, hogy azon élethelyzetekben, ahol nagyrészt eddig könyvet fogtunk a kezünkben - így az utazás során, lefekvés előtt, szabadidőben, stb. - manapság már inkább az okostelefont nézzük. Az olvasás népszerűségének fenntartása érdekében tartottuk fontosnak fejleszteni erre a platformra, hiszen ha már olyan szívesen fogjuk kezünkben a telefont/tabletet, akkor abba csempésszük bele az olvasás élményét. Ezért fejlesztettük a Bookline ingyenes e-könyv olvasó okostelefonos és tabletes applikációját, a Bookline Readert. Ezt jó lehetőségnek tartjuk, hiszen a kezünkben levő eszközön keresztül tudunk beleolvasni a legtöbb könyvbe, s meg is vásrolhatjuk azonnal e-könyv formátumban. Az applikáció másrészről ugródeszka az e-könyv népszerűsítésére azok körében, akik azon gondolkoznak, hogy vásároljanak-e hardveres e-papíros e-könyv-olvasó készüléket. Azt gondoljuk, hogy az applikáció nem feltétlen helyettesíti az e-könyv-olvasót, de mindenképpen alkalmas alternatíva rá, ha nincs e-könyv-olvasónk, vagy ha ugyan már van, de épp nincs nálunk.

– Az online fizetés terén hogy állunk Magyarországon?

Az online fizetés itthon 5 éve még a bankokról szólt, azok közül is három nagyról, akik az online kártyás fizetést meghatározták. A bankoknak rá kellett jönniük, hogy ők inkább a tranzakciók biztonságos elszámolásában erős szereplők, de a felhasználói és kereskedői igényekre – az ő üzletmenetük jellegéből adódóan – nem tudnak elég gyorsan reagálni, sokszor pedig egyáltalán nem. Nemzetközi szinten pedig amúgy is jól működő online fizetési szolgáltatók (Payment Service Providerek) vannak, például a PayPal, a PayU, a SixPay, a Borgun. Ezek erős informatikai háttérrel és felhasználói megközelítésű fejlesztésekkel gyorsabban tudtak a piac igényeire reagálni. Emellett pedig megütött már egy olyan potenciális forgalmat az e-kereskedelem helyzete, hogy akkor megérett az idő piacra lépni.

– Mi várható a jövőben online- és mobilfizetések fejlődése terén?

Intenzív a mozgás ezen a piacon, vannak új kihívók új megoldásokkal, a meglevők strukturális átalakulása, a néhány dominanciába kerülő szereplő olyan tőkeerős háttérrel rendelkező szolgáltató közül fog kikerülni, aki a felhasználói élményt a legmagasabb színvonalon tudják megvalósítani, persze megfelelő biztonság mellett. Ezekhez a változásokhoz jó ösztönzőt ad az ApplePay, Android PAy és SamsungPay, és olyan pénztárca szolgáltatók térnyerése, ahol a vásárlóknak nem kell új fizetőeszközt beszereznie, hanem a meglevővel tud regisztrálni könnyen szolgáltatásokba.  Véleményem szerint olyan megoldással lehet versenyelőnyt szerezni, amelynél nincs megkülönböztetve, hogy a fizetőeszköznek van-e fizikai és felhasználása és online, hanem az a fizetési instrumentum egyaránt alkalmas fizikai, illetve távollevők közötti online és mobil fizetésre, emellett minden platformon elérhető.  A vásárlót elkényeztetjük az érintésmentes fizetéssel a boltban, ő ugyanazt a kényelmet várja el mobilon is úgy, hogy közben biztonságosan tudjon vásárolni. A mobilfizetés használatának elterjesztésére jó és biztonságos technológiai lehetőségek vannak, például az ujjlenyomat-olvasással azonosító mobilok. E technológia alkalmazása mobilfizetések terén sem puszta elmélet, én azt várom, hogy ne kelljen kódokat megjegyezni, hanem a fizetés egy ujjlenyomat-leolvasásra egyszerűsödjön le, megadva azt az élményt, amelyet az érintésmentes fizetéssel bolti környezetben találkoztunk. A kereskedők is olyan megoldást keresnek, amellyel bolti, webes, és mobilos fizetésre vonatkozó megoldást lehetőleg egy fizetési szolgáltató tudja adni.

– Vannak alternatívák?

Igen, egyre több, s ez jó, hogy itthon éleződik a verseny, hisz ez 'frissen tartja', üzletfejlesztésre sarkallja a szereplőket. A bankokkal való közvetlen kereskedői szerződés fokozatosan eltolódik az online fizetési szolgáltatók irányába, s azon a térfélen is zajlik a konszolidáció. A PayU strukturális átalakulása keretében régióközpontot alakít ki a helyi jelenlét helyett; a PayPal a legnagyobb hazai szereplőkkel szerződést kötve hívja fel magára a figyelmet; a Borgun megoldását külön csapat értékesíti itthon. A MasterCard pedig új és interoperábilis fizetési platformot biztosít a MasterPass szolgáltatásával, amelybe bármely bank digitális tárcája szerepeltethető, s nem csak MasterCard/Maestro kártyák. A MasterPass-on belül pedig az OTPay mellett több pénzügyi szolgáltató, sőt mobiltársaságok is meg fogják jelentetni digitális pénztárcájukat. Vannak egyéb kihívók, például az OTP Mobil, amely a Simple mobil vásárlási alkalmazáson keresztül nyújt felhasználóbarát fizetés élményéret, így nem csak fizetési instrumentumként üzemelteti az applikációt.

Végül egy aktuális téma az e-kereskedelem kapcsán. A karácsony milyen módon befolyásolja az Önök webáruházának működését?

A karácsonyt illetően könyvpiaci sajátosság, hogy a teljes éves forgalomnak nagyjából a negyede zajlik le a karácsony előtti hetekben, ilyenkor mind a webáruházaink, mind pedig a Libri bolthálózat nagyon leterhelt. A könyvpiac szempontjából kiemelkedő fontosságú karácsonyi szezon a vártnál is jobb eredményeket hozott a Libri-Shopline számára, december közepén már meghaladta a teljes tavalyi forgalmát, így ez lesz a cég eddigi történetének legjobb karácsonyi szezonja.  Az év eddig is erősebb volt mint a tavalyi, a könyves és a nem könyves üzletágainkban is. Könyvben év végéig 5-10%-os bővüléssel számolunk, egyes nem könyves üzletágakban viszont akár 15-20%-os növekedést sem tartunk elképzelhetetlennek.

 

BEMUTATKOZÓ

Deák András

– Tanulmányait a BGF Külkereskedelmi Karán tőzsde és pénzintézetek szakirányon, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte.

– Angolul beszél, de spanyolt is tanult.

– Nős, szabadidejében szívesen kerékpározik, fotózik hobbi szinten, foglalkoztatja a gasztronómia világa, munkája révén pedig érdeklődik a technikai kütyük iránt.

 

Szakmai életút:

– Jelenleg a Libri és Shopline üzleti stratégiai projektjeivel, valamint online és mobil webfejlesztések üzleti menedzselésével foglalkozik.

– 2014 novembere óta a SZEK.org e-kereskedelmi szövetség elnökségi tagja.

– Az Év Internetes Kereskedője Díj szervezésében már a kezdetektől részt vesz, 2012-től a SZEK.org-gal együtt.

– A Shopline csapatát 2012 óta erősíti jelenlegi pozíciójában, a Libri fúzió után a Libri üzletfejlesztési feladataival együtt.

– 2011-ben a PayU online fizetési szolgáltató hazai piacra történő bevezetését menedzselte üzleti vezető pozícióban.

– 2008-tól a CIB Bankban az internetes kártyaelfogadás szakterületének üzleti képviselője volt.

– 2004-től az Inter-Európa Bank e-business üzletágán menedzser, később e-banking osztályvezetője volt


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...