A mobil technológia egészségügyi alkalmazása, a távegészségügyi szolgáltatások lehetőségeinek feltárása egy olyan új, innovatív terület, amely gyökeresen megváltoztathatja a megelőzés, a diagnosztika és a terápia napi gyakorlatát és egyben jelentős piaci lehetőséget tartogat a mobil szolgáltatók, eszközgyártók és privát egészségügyi szolgáltatók számára. Ezen szakmai és piaci potenciál kihasználásának, a jövő távegészségügyi szolgáltatásainak fejlesztésének feltétele a már létező technológiai és szolgáltatási elemek megfelelő integrálása, tesztelése, és azok klinikai környezetbe történő beillesztése, az egymással kommunikáló okos készülékek vagyis a „Dolgok Internete” (Internet of Things) már nem csak a kutatók futurisztikus elképzeléseibe, de a mindennapokba is kezd egyre jobban beépülni.

Az Európai Unió tagországai összehangolt akció keretében standardizálják az egészségügyi informatikai fejlesztéseket. A távoperáció területén a robottechnika alkalmazása a műtétek nagy távolságból történő biztonságos elvégzéséhez ma már az Internet of Things segítségével elérhető szolgáltatás.

Az infokommunikációs technológia fejlődése és térnyerése gyökeresen átalakítja az egészségügyi ellátás jellegét, javítja annak színvonalát és hozzájárul a gazdaságosabb működtetéséhez. A tudásalapú adatbázisok, az állampolgár (beteg) önmenedzselése, a közösségi informatikai alkalmazások elterjedése a távegészségügyi szolgáltatások fejlődésében, felépítésében és filozófiájában is egy teljesen újszerű egészségügyi informatikához, a prevenció, a diagnosztika és a terápia új eljárásaihoz vezet szakmai és tudományos szempontból egyaránt.

„Svédországban például már működik egy olyan intelligens és innovatív idősek otthona, ahol a bentlakóknak lehetőségük van egy azonosító karszalagot vagy okos órát viselniük, aminek segítségével – mivel a hordozható készülékek összeköttetésben vannak a beltéri és beléptető felügyeleti rendszerekkel – a gondozók pontosan tudják, hogy a betegek merre vannak, ki és hol adta le a riasztást. A fejlesztés a riasztásokkor is jól jön, hisz az ápolók azonnal látják a bajban lévő idős emberek pontos helyzetét, okos telefonjuk segítségével pontos képet kapnak az idős személy kórképéről is.”

Hogy mennyibe kerülne egy hasonló innovatív megoldás kiépítése itthon?

„Egy budapesti idősek otthonát műszakilag pontosan felmértük és a megvalósíthatósági tanulmány alapján egy hat emeletes épületnél, aminek 50 szobája van, mintegy 300 millió forintba kerülne a rendszer kiépítése, ami ugyan nem kevés, de így is csupán az ingatlanár 3 százaléka” – mondta el Miletics Pál a Magyar Telemedicina és E-Health Egyesület elnöke.

A tudományos terminológia szerint a telemedicina (az Internet of Things) egy olyan gyűjtőfogalom, amely magában foglal minden távközléssel direkt módon támogatott egészségügyi gyógyító és diagnosztikai tevékenységet. Tágabban értelmezve idetartozik minden, a gyógyítással kapcsolatos, földrajzi akadályokat kiküszöbölő rendszer az illetékesek számára bárhonnan elérhető központi betegnyilvántartástól kezdve az oktatási és egészségnevelő-megelőző tevékenységen át az Internet alapú egészségügyi tartalomszolgáltatásig.

Ugyanakkor jelenlegi szintjén a technológia a definícióban vázolt széles területnek csak egy igen szűk szegmensében volt képes megjelenni és hatást gyakorolni egészségügyi szolgáltatások modernizációjára, holott a fiziológiai paraméterek hiteles mérhetősége és biztonságos továbbítása a technika mai szintjén megoldottnak tekinthető. Ennek oka részint a befogadó környezet interdiszciplináris tudást igénylő komplexitása, részint pedig az, hogy a hazai telemedicinális innovációs projektekre a szenzortechnológiai fókuszú mérnöki megközelítés volt a jellemző, amely a technológia műszaki működőképességét vizsgálta, és kevesebb figyelmet fordított az alkalmazhatóság szempontjaira, beleértve az új megoldások beilleszthetőségét a komplex egészségügy szolgáltatási folyamatokba, illetve a társadalmi és piaci aspektusokat is.

Az Internet of Things által biztosított új eljárások csak akkor tudnak beépülni a hazai egészségügy komplex szakmai, gazdasági, jogi és társadalmi rendszerébe, ha az egészségügyi szakmai és technológiai, rendszertervezési és folyamatszervezési, jogi és adatvédelmi, gazdaságossági és hatékonysági, társadalmi és alkalmazói feltételeiből képzett sokparaméteres követelményrendszer valamennyi elemét figyelembe vesszük az egészségügyi feladatok optimalizációjánál.

Szerencsére ennek az előkészítése már beindult: Magyarországon az első nagy telemedicinális pilot projekt még 2011-ben vette kezdetét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol tanyasi világban élő rászorulók között osztottak szét több száz mobil technológiát használó vércukor- és vérnyomásmérőt.

A felgyülemlett tapasztalatokat tavaly beépítették a következő pilotba: ezúttal a Microsoft támogatásával az Uzsoki kórházban használták az okos műszereket. Természetesen a cél az, hogy ezeket az eszközöket az idősek is könnyen tudják használni, ezért például az adatküldés a legújabb megoldásoknál automatikusan zajlik.  Az Uzsoki kórház telemedicina projekt ezen sokparaméteres optimalizációra épülő interdiszciplináris megközelítése, az orvosi, mérnöki, távközlési, folyamatszervezési, közgazdasági és jogi ismeretek szintetizálása elősegítette azon okok feltárását, illetve a releváns feltételek megismerését, amelyek a mobil kommunikációra épülő új diagnosztikai, monitoring és terápiatámogatást célzó eljárások elterjedésének útjában állnak, illetve segített meghatározni a további fejlesztések fókuszát.

A Dolgok Internete annyi más terület mellett tehát az egészségügyet is meg fogja reformálni és erre már nem kell többet várni pár évnél. Ám ahogy arra Miletics Pál is felhívja a figyelmet az állam az elején aligha fogja kivenni a részét a finanszírozásból. Az első eszközöket valószínűleg a család fogja megvenni a betegeknek, ami nekik is megkönnyíti a felügyeletet: hisz a saját telefonjukon is láthatják, hogy például a nagymama megmérte-e a vérnyomását.

Sajnos azonban a technológia térnyerése előtt korlátok is állnak. Például az orvosok és az ápolók informatikai tudása. Valószínűleg az se segít, hogy a fiatal munkaerő jelentős része az országhatáron kívül szeretne munkát vállalni (csak tavaly 1943 dolgozó kérte az Egészségügyi Engedélyezési Hivatalnál a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást).

Miletics Pál

a Magyar Telemedicina és eHealth Egyesület elnöke, a G2Mglobal Advisory Services LTD. vezetője

2002-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen műszaki menedzserként végzett, majd 2003-ban Bankinformatikus posztgraduális képzésén folytatta tanulmányait. Több mint 10 évet töltött a távközlésben, 2008 és 2013 között a Telenor Digitális Magyar ország programvezetője volt. 2010 óta a Magyar Telemedicina és eHealth Egyesület elnöke.  Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola kutatási témaköre: A mobiltechnológia beilleszkedésének vizsgálata az szakigazgatási rendszerekbe, különös tekintettel az e-health közszolgáltatásokra.  2013 óta az angliai G2Mglobal Advisory Services LTD. vezetője, Jelenleg magánklinika és innovatív biotechnikai szolgáltatások kialakításában vesz részt hazai és nemzetközi szinten.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!